Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-13 / 40-41. szám

szóló reformnak tárgyalása elsietve, bizonyos kapkodással történt. -Legelőször Czinke István szólalt fel két indítványnyal. Az egyikben javasolta Ágoston Sándor eszéki lelkésznek az alsóbaranya—báos—szlavóniai egyházmegyei értekezleten tartott előadása nyomán, hogy az énekeskönyvnek rézkódtatás nélküli megújítása érdekében vétessenek fel toldaléleiként az újabb, kedveltebb énekek és ezek kerüljenek azután az elavultak helyére; kérte továbbá a 84-dik zsoltár régi szövegének helyére a Baksay-féle szép fordításnak — amely az I. Próbaénekeskönyvben meg volt — a fölvételét. Jellemző, hogy ez utóbbi nagyon szerény indítványt is leszavazták és így a mi zsoltáros nagy püspökünknek ez a remeke, amely a régi szövegnél hasonlíthatlanul szebb és hűbb fordítás, kimaradt. A zsoltárokra nézve egyébként is B. Pap István kérte, hogy ezeket a bizottság újból rostálja meg és ha már a 150-s számhoz való merev, érthetetlen és példátlan ragaszkodás miatt nagyobb változtatás nem eszközölhető, legalább azokat- a részleteket hagyják el, amelyekben a zsidóskodó, evangéliummal ellentétes szeltem a maga teljes merevségében nyilvánul 'meg. (Ilyen p. o. a 137. zsoltár utolsó verse, amelyet keresztyén ember nem vehet ajkaira és amely a régi zsoltárokban is csillag nélküli.) Általában a II. Próbaénekeskönyvben sok olyan zsoltárvers maradt benn, amely a régiben csillag nélküli és így nem énekelhetőnek van jelezve. De a nagy sietség miatt ezt a szerény indítványt is leszavazták, sőt az indítványozót egyik esti lapban (,,8 órai") e javaslata miatt, a mi mostani szakértő „Sajtóirodánk" jóvoltából antiszemitizmussal vádolták. A dicséreteknél B. Pap István azt indítványozta, hogy vétessék fel főleg az ifjúsági és gyermekistentiszteletekre való tekintettel a Hozsánna q. énekeskönyvből néhány közismert és vallásos estélyek ós összejövetelek • alkalmával hatsználatos ének. A zsinat 13 ilyen éneket vett fel, beiktatott még egy kimaradt erdélyi éneket és a Baltazár Királyhimnuszát és így ezekkel együtt 291 dicséret lesz az új énekeskönyvben. Nem fogadta el a zsinat ugyanezen indítványozónak javaslatát az énekeknek egyházi év szerinti és a szertartásos énekek logikusabb elrendezését illetőleg. t Készen van tehát az új egységes énekeskönyv, amely három részből, zsoltárokból, dicséretekből és temetési énekekből fog állani. A debreceni kerületi nyomdában nyomják; a kiadásra, a jövedelem elosztására vonatkozó szükséges intézkedéseket a konvent eszközli. Az ülésszak 3-ik és utolsó napján a katonai lelkészségre vonatkozó törvényjavaslat került tárgyalásra. A zsinat kevés és lényegtelen változtatással fogadta el a tervezetet, amely szerint a katonai lelkészség főhatósága a konvent, amely ezt a jogát az általa a püspökök közül választott felügyelő püspök ós nem mint Ferenczy Gyula dr. nagy hévvel indítványozza, a katonailag beállított tábori ref. főpap által gyakorolja. A felügyelő püspöknek természetesen csak a lelkiekre nézve, lesz felügyeleti joga, a lelkészek a katonai szolgálati és közigazgatási tekintetben az illetékes parancsnokságok joghatósága alatt állanak, Majd elválik, nem teljesül-é be Ferenczy Gyulának az a jóslata, hogy a katonai hatóságok a kon: vent által beállított püspököt a jövőben is csak előkelő idegennek, vendégnek tekintik. A katonai lelkészség egyházi közigazgatási szempontból 3 kerületre oszlik, mindegyiknek élén a felügyelő püspök állal kinevezett felügyelő tábori létkész áll, aki a lelkiekben közvetlenül ügyel fel a körletéhez tartozó tábori lelkészekre. Fontos részlete a törvénynek, hogy a katonai lelkészeket; a katonai hatóságok a. felügyelő püspök meghallgatásával nevezik ki és a fakultációt is tőle nyerik. A katonai nevelő intezetekben folyó vallástanítás feletti felügyelet is a püspök — inspektor tiszte leend. Még két fontos indítvány került tárgyalás alá. Az egyik Huszár Aladár belsősomogyi gondnoké volt, a díjlevélügy rendezésére vonatkozólag. A zsinat a lelkészek érdekeit védő lelkes beszéddel megindokolt javaslatot az adóügyi bizottsághoz tette át. Gróf Degenfeld József ós dr. Fernczy Gyula indítványára osztatlan készséggel kimondta a zsinat, hogy úgy a nyugdíjas lelkészeket, mint a lelkészi özvegyeket és a teljes papi árvákat a lőhető egyszersmindenkori segélyben részesíti. Az illető bizottság előterjesztése alapján áz utalványozást a konventi elnökség eszközli. Borongó érzézések között zárult a dr. Baltazár Dezső püspök imájával a mult nagy emlékesztendőben megnyílt zsinat második ülésszaka. Mindnyájunk lelkében feltolult a nagy bizonytalanság: a haza és az ezzel oly szorosan egybeforrott egyházunk sorsa, egysége ós épsége feletti aggodalom érzése és egyszersmind az a, reménység, hogy továbbra is velünk lesz Az, aki ezeréven át hűséges oltalmunk és A7

ezérünk volt. p. Félmillió koronás hagyomány a nagykőrösi református egyházra. Mint ezt annak idején e lapok hasábjain is közöltem. az 1914. év augusztus 3-án elhunyt özv. Czirják Jánosné Papp Mária, dr. Dóezi Imre tiszántúli egyházkerületi középiskolai felügyelő sógornője, tekintélyes vagyoni általános örökösöivé a nagykörösi ref. egyházat tette, gondnokság alatt levő egyetlen fiát, Czirják Györgyöt pedig a köteles részre szorította. Czirják György, illetőleg ennek árvaszékileg kirendelt gondnoka nem nyugodott bele anyja végrendeletének ilyetén megszorító intézkedésébe, hanem a kecskeméti kir. törvényszéknél hagyaték s örökségi jog megállapítása iránt pert indított. Minthogy a háborús viszonyok hihetetlenül felszökkentették az ingatlanok értékét s minthogy a felperes bizonyára úgy gondolkodhatott, hogy a legösztövérebb pörnél is előnyösebb lehet <egy, sovány egyezség: ajánla-