Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-13 / 40-41. szám

szóló reformnak tárgyalása elsietve, bizonyos kapkodás­sal történt. -Legelőször Czinke István szólalt fel két indítvány­nyal. Az egyikben javasolta Ágoston Sándor eszéki lel­késznek az alsóbaranya—báos—szlavóniai egyházme­gyei értekezleten tartott előadása nyomán, hogy az éne­keskönyvnek rézkódtatás nélküli megújítása érdekében vétessenek fel toldaléleiként az újabb, kedveltebb énekek és ezek kerüljenek azután az elavultak helyére; kérte to­vábbá a 84-dik zsoltár régi szövegének helyére a Bak­say-féle szép fordításnak — amely az I. Próbaénekes­könyvben meg volt — a fölvételét. Jellemző, hogy ez utóbbi nagyon szerény indítványt is leszavazták és így a mi zsoltáros nagy püspökünknek ez a remeke, amely a régi szövegnél hasonlíthatlanul szebb és hűbb fordítás, kimaradt. A zsoltárokra nézve egyébként is B. Pap István kérte, hogy ezeket a bizottság újból rostálja meg és ha már a 150-s számhoz való merev, érthetetlen és példátlan ragaszkodás miatt nagyobb változtatás nem eszközölhető, legalább azokat- a részleteket hagyják el, amelyekben a zsidóskodó, evangéliummal ellentétes szeltem a maga tel­jes merevségében nyilvánul 'meg. (Ilyen p. o. a 137. zsoltár utolsó verse, amelyet keresztyén ember nem vehet ajkaira és amely a régi zsoltárokban is csillag nélküli.) Általában a II. Próbaénekeskönyvben sok olyan zsoltárvers maradt benn, amely a régiben csillag nél­küli és így nem énekelhetőnek van jelezve. De a nagy sietség miatt ezt a szerény indítványt is leszavazták, sőt az indítványozót egyik esti lapban (,,8 órai") e ja­vaslata miatt, a mi mostani szakértő „Sajtóirodánk" jó­voltából antiszemitizmussal vádolták. A dicséreteknél B. Pap István azt indítványozta, hogy vétessék fel főleg az ifjúsági és gyermekistentisz­teletekre való tekintettel a Hozsánna q. énekeskönyvből néhány közismert és vallásos estélyek ós összejövetelek • alkalmával hatsználatos ének. A zsinat 13 ilyen éneket vett fel, beiktatott még egy kimaradt erdélyi éneket és a Baltazár Királyhimnuszát és így ezekkel együtt 291 di­cséret lesz az új énekeskönyvben. Nem fogadta el a zsi­nat ugyanezen indítványozónak javaslatát az énekeknek egyházi év szerinti és a szertartásos énekek logikusabb elrendezését illetőleg. t Készen van tehát az új egységes énekeskönyv, amely három részből, zsoltárokból, dicséretekből és te­metési énekekből fog állani. A debreceni kerületi nyom­dában nyomják; a kiadásra, a jövedelem elosztására vo­natkozó szükséges intézkedéseket a konvent eszközli. Az ülésszak 3-ik és utolsó napján a katonai lelkész­ségre vonatkozó törvényjavaslat került tárgyalásra. A zsinat kevés és lényegtelen változtatással fogadta el a tervezetet, amely szerint a katonai lelkészség főhatósága a konvent, amely ezt a jogát az általa a püspökök közül választott felügyelő püspök ós nem mint Ferenczy Gyula dr. nagy hévvel indítványozza, a katonailag beállított tábori ref. főpap által gyakorolja. A felügyelő püspök­nek természetesen csak a lelkiekre nézve, lesz felügyeleti joga, a lelkészek a katonai szolgálati és közigazgatási tekintetben az illetékes parancsnokságok joghatósága alatt állanak, Majd elválik, nem teljesül-é be Ferenczy Gyulának az a jóslata, hogy a katonai hatóságok a kon: vent által beállított püspököt a jövőben is csak előkelő idegennek, vendégnek tekintik. A katonai lelkészség egyházi közigazgatási szem­pontból 3 kerületre oszlik, mindegyiknek élén a fel­ügyelő püspök állal kinevezett felügyelő tábori létkész áll, aki a lelkiekben közvetlenül ügyel fel a körletéhez tartozó tábori lelkészekre. Fontos részlete a törvénynek, hogy a katonai lelkészeket; a katonai hatóságok a. fel­ügyelő püspök meghallgatásával nevezik ki és a fakul­tációt is tőle nyerik. A katonai nevelő intezetekben folyó vallástanítás feletti felügyelet is a püspök — inspektor tiszte leend. Még két fontos indítvány került tárgyalás alá. Az egyik Huszár Aladár belsősomogyi gondnoké volt, a díjlevélügy rendezésére vonatkozólag. A zsinat a lelké­szek érdekeit védő lelkes beszéddel megindokolt javas­latot az adóügyi bizottsághoz tette át. Gróf Degenfeld József ós dr. Fernczy Gyula indít­ványára osztatlan készséggel kimondta a zsinat, hogy úgy a nyugdíjas lelkészeket, mint a lelkészi özvegyeket és a teljes papi árvákat a lőhető egyszersmindenkori se­gélyben részesíti. Az illető bizottság előterjesztése alap­ján áz utalványozást a konventi elnökség eszközli. Borongó érzézések között zárult a dr. Baltazár Dezső püspök imájával a mult nagy emlékesztendőben megnyílt zsinat második ülésszaka. Mindnyájunk lelké­ben feltolult a nagy bizonytalanság: a haza és az ezzel oly szorosan egybeforrott egyházunk sorsa, egysége ós épsége feletti aggodalom érzése és egyszersmind az a, re­ménység, hogy továbbra is velünk lesz Az, aki ezeréven át hűséges oltalmunk és A7 ezérünk volt. p. Félmillió koronás hagyomány a nagykőrösi református egyházra. Mint ezt annak idején e lapok hasábjain is közöl­tem. az 1914. év augusztus 3-án elhunyt özv. Czirják Jánosné Papp Mária, dr. Dóezi Imre tiszántúli egyház­kerületi középiskolai felügyelő sógornője, tekintélyes va­gyoni általános örökösöivé a nagykörösi ref. egyházat tette, gondnokság alatt levő egyetlen fiát, Czirják Györ­gyöt pedig a köteles részre szorította. Czirják György, illetőleg ennek árvaszékileg kiren­delt gondnoka nem nyugodott bele anyja végrendeleté­nek ilyetén megszorító intézkedésébe, hanem a kecske­méti kir. törvényszéknél hagyaték s örökségi jog meg­állapítása iránt pert indított. Minthogy a háborús viszonyok hihetetlenül felszök­kentették az ingatlanok értékét s minthogy a felperes bizonyára úgy gondolkodhatott, hogy a legösztövérebb pörnél is előnyösebb lehet <egy, sovány egyezség: ajánla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom