Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-22 / 37. szám

megindult a vita. Ballagi ellen sorompóba lépett Nagykőrös nagy tudományú papja Filó Lajos; a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hasábjain a tudományos értekezések egész sora látott napvilágot s a közönség érdeklődéssel szemlélte az érvek szembeállítását, különösen amaz emlékezetes vitában, amely a feltámadás témája körül lángra gyúlt. A Lap kerete a felmerült kérdések tisztázására szűknek bizonyult mihamar. Ballagi a „Tájékozásban" összegezte érveit, Debreczenben az ú. n. pesti irány ellen megindult a „Magyar Prot. Egyházi és Iskolai Figyelmező", mellette az „Erdélyi Prot. Közlöny" és a „Keresztyén Magvető". -Jelentékeny támaszt nyert Ballagi Mór Kovács Albertben, aki 1865-ben került az intézet előadói székébe, ahova széleskörű ismereteket, az egyház ügyeiért, a szabadelvű haladásért lángoló lelkesedést hozott magával. Hatalmas munkásságával, következetes gondolkozásmódjával, szókimondó bátorságával egyéniségének bélyegét reányomta intézetünkre. Fölismerte Ballagi munkásságának a jelentőségét mihamar, az előbbivel megindítja a „Tudományos Szemlét". Kovács Albert kezdettől fogva figyelemmel kísérte a németországi egyházi viszonyokat, a mozgalmat, mely ott az egyházalkotmány, a keresztyén egyházi élet, a' gyakorlati egyházi érdekek fejlesztését, ápolását; tűzte ki feladatának, az eisenachi közgyűlés hatása alatt a hollandi és amerikai protestánsok példáján is felbuzdulva csakhamar ezzel a röpirattal lépett a nyilvánosság elé: „Alakítsunk egyházi reformegyletet", melyben a valláserkölcsi életnek az evangéliumi szabadság ós az általános műveltség szellemében való felvirágoztatását tűzte (

ki czélul. A röpiratnak hatása alatt egy kisebb gyűlés az alapszabályok tervezetének megalkotására bizottságot küldött ki. A kiküldöttek névsora nyújt tájékozást arról, hogy a társadalom minő osztályai érdeklődtek leginkább a mozgalom iránt. A három pesti hittanáron kívül a bizottság tagjai voltak: Bolemann István pozsonyi theol. tanár, Buzogány Áron miniszteri tanácsos, Édes Albert esperes, Fábián Mihály lelkész, Ferencz József kolozsvári unit. Iheol. tanár, Fördős Lajos kecskeméti esperes, dr. Kovács Ödön nagyenyedi theol. tanár, Lauko Ede kecskeméti, Papp Károly laskói, Szeremley Sámuel hódmezővásárhelyi lelkész, Zelenka Pál miskolczi, Wéber Sámuel bélai lelkész. Az alapszabálytervezet megbeszélése és az egyesület megalakulása czéljából 1871. október hó harmadik napján jöttek össze az érdeklődők az ország minden részéből Pesten. Mintegy ötszázan jelentek meg Pestvármegye gyűléstermében; jelen volt az akkori magyar protestáns világ színe-java. Basa Mihály korelnök nyitotta meg a gyűlést. Ballagi Mór fejtegette nagy hatással az egylet czéljait. Ez a beszéd az akkori időkre s a megalakítandó egyesületre nézve sokkal jellemzőbb, semhogy néhány szóval róla meg nem emlékeznénk. Az emberiség igen nagy része két szélsőségnek, a hitetlenségnek, és a vakhitnek esik áldozatul, amaz mint durva materializmus az internaczionáléval, ez mint bigottizmus az ultramontanizmussal szövetkezik, amaz a múlttal szakít, ez a szabadság műveit teszi tönkre, mindegyik megegyezik abban, hogy az anarchiának útjait egyengeti s az emberiség sok ezer esztendős műveltségének eredményeit veszélyezteti. A mult sok példája igazi világításba helyezi úgy az egyiknek, mint a másiknak káros, sőt vészthozó hatását. Mind a kettő ellen egyedüli oltalmat az igazi vallásosság nyújt, mely a szép, jó és igaz minden erejét életre kelti, a szívnek tisztaságát megóvja, igazságot követel, a könyörületességet gyakorolja, az embert a föld és annak szenvedései fölé emeli, lelkét békével tölti meg. Olyan egyházat óhajt, amely nem a dogmák egységén, ha nem a humánus czélok egységén alapszik, megőrzi és nem meggyilkolja a szabadságot, olyan egyházat, amely a lelkeket Krisátus igaz szellemében egyesíti, s nem olyat óhajt, amely érthetetlen dolgokkal az egyik embert a másiktól elválasztja. Egyházat, mely a híveket példája által Krisztus tiszta életéhez s az önfeláldozó szeretetre vezeti s nem olyat, mely az emberek lelkiismeretén, eszén érthetetlen dogmák igájának igénybevételével uralkodni akar. Olyan egyházat 'óhajt, mely a lelkeket összegyűjti s nem olyat, mely övéinek ajtót mutat, mihelyt egyik-másik kérdéses tan dolgában véleményüket szabadon kifejezik. A lelkiismeretnek vallását óhajtja, kívánja, amely az ember üdvösségét nem teszi ettől vagy attól a nézettől függővé, hanem egyesegyedül a lélek tisztaságától, a jónak erélyes akarásától, a bűn fölötti bánattól, tényleges vallást, mely nem szertartásokban, imák elmorzsolásában, hanem a vágyak, indulatok megnemesítésében, egész életünknek az ideális tökéletességhez, Krisztushoz való formálásában áll. „Az egylet — úgymond — oda akar hatni, hogy a XYI. századbeli reformáczió alapelvéből folyó minden következményeit kifejtse kifejtse s álláspontul nem a IV. századbeli, már romlásnak indult keresztyénséget, hanem Jézusnak az evangéliumokból ismert tiszta vallását vegye. Mi protestánsok felírjuk a szabad vizsgálódás jelszavát zászlónkra és mégis megesketjük papjainkat századok óta elavult dolgokra — hogy szabadok legyenek a járszallag hosszáig". Dr. Pruzsinszky Pál. BELFÖLD. Konventí jegyzőkönyv. A napokban kaptuk meg a konventi jegyzőkönyvet, hatalmas, 410 oldalra terjedő kötetben. A nagy mű két részből áll: az első a tulajdönképeni jegyzőkönyv 198 oldalon, a második bizottsági jegyzőkönyvek és táblázatok tömege 190 oldalon, végül a függelék 20 oldalon. Az egész munka kinyomatása. belekerült 13.000 koronába. Ilyen papirszűk világban 26 íves könyv! Ilyen ínséges időben 13.000 korona!