Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-08-17 / 32-33. szám

Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: iX., Ráday-utcza 28., a hova a kéziratok, előfizetési es hirdetési dijak stb. kuldeudók. Laptulajdouús és kiadó : A KÁLVIN SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : KOVÁTS ISTVÁN dr. Belső munkatársak Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre : 24 kor., félévre : 12 kor., negyedévre : 6 kor. Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évre 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM. I. ezikk: Keresztyénség a közéletben. Dr. Patay Pál. — Belföld. Levél a szerkesztőhöz. Kovácsi Sándor. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Külföldi hirek. — Szerkesztői üzenet. — Pályázatok. — Hirdetések. Keresztyenseg^^közeletben. Ha a XXI. század magyar történetírója a mi korutk képét akarná megírni ós a rendelkezésére álló források között a napilapokba is beletekintene s olvasná az ez évi júliusi, augusztusi lapokat, azt hihetné, hogy a keresztyénség az egész nemzetet komolyan irányító, élő, reális hatalom volt. Nem emlegették kevesebbet a keresztyénséget, mint a szociáldemokráciát ezekben a hónapokban a nagy politikai napilapok. Ha csak a látszatra adnánk, ujjonganunk kellene. . . . Végre! Nemcsak a sokaktól Lekicsinyelt belmissziói lapocskáink, a létfen tartásért való küzdelemben kimerült egyházkerületi hetilapjaink, hanem a nagy politikai napilapok is felismerték és kifejezni is merték a keresztyénség szoeziális és politikai életet irányító erejét. A mi lapjaink eddig is megemlékeztek sátoros ünnepeken az üdv történet egy es mozzanatairól®, foglalkoztak a keresztyénséggel, de "nem volt köszönet benne. Most végre beállott a nagy fordulat! Sebestyén Jenő dr., a holland választások eredményeiről megemlékezve, tájékoztatta a magyar közönséget a hollandiai politikai viszonyokról a Budapesti Hírlapban a rámutatott arra, hogy az egész világon a határozott világnézetek alapján felépült politikai pártoké a jövő, amelyek közül a kifejezetten keresztyén világnézeten alapuló pártok sem hiányozhatnak. Az Alkotmányban Túri Béla szintén megemlékezett — úgy látszik, Sebestyén czikkének erős hatása alatt — a holland viszonyokról s úgy mellékesen észrevette, hogy a magyar reformátusok is hangsúlyozzák a keresztyén politika szükségességét. Hát igen, de valahogyan nem az Alkotmány reczeptje szerint. Belügye az a harczos katholiczizmusnak, — nem is akarjuk bolygatni, — csak épen hogy megállapítjuk az Ő organumai nyomán, hogy sem a néppárt, sem a keresztény szoeziálista párt, sem az összeolvadt keresztény szocziális néppárt, sem sajtójuk nem voltak alkalmasak arra, hogy igazán nagy konezepcziójú, hódító, m&gával ragadó keresztyén politikát folyhassanak. Érdeklődéssel várjuk a megindítandó nagy keresztény napilapot, amelynek részvényesei között — amint hírlik — szép számmal vannak protestánsok is, tekintélyes tőkét képviselve. Lesz tehát két kimondottan a kereszt jegyében dolgozó magyar napilap. Hozzájuk csatlakozott a „Világ" is, mint amely — egyik vezérczikkírója szerint — azokért az elvekért harczol, amelyekért a názáreti Jézus egykor. Szívesen olvastuk ezt a czikket, amely válasz volt Prohászka Ottokár főrendiházi beszédére, amelyben a „Jásziék, Purjeszék" irányáról megemlékezett. Épen nem indulunk a „Világ" nyo- ' mán, de újabban szívesen fedezünk fel egyik-másik vezérczikkében erős közeledést a bibliai keresztyénség elveihez. Talán nem csalódunk, lia ugyanazon toll vonását keressük rajta. Nagy haladás az, ha kimondottan a keresztyén etika elveit akarják vallani és megvalósítani a gyakorlatban, a szocziális és politikai életben. Ez a merev történelmi materializmus feladását és a rajta épült „új erkölcstan" csődjét jelenti. Nehéz helyzete lesz mind a két „keresztyén" újságnak. Bangháék Lapjának meg kell bélyegeznie a túl-, heves, a czélon messze, nagyon messze túl lövöldöző segédcsapatokat Ízléstelenségig keresztyénietlen zsidógyűlöletükért; viszont „Yilág"-éknak ínég kell állapítaniok azt, hogy jézusi követelmény, jézusi parancs, akár az anyagilag, akár értelmileg, akár rátermettség szempontjából gyengék intézményes megvédése az „erősek", az „ösztönösen összetartok" hada ellen, ha azok épen " izraeliták is. Igazán keresztyén politikát sóvárogva vár az osztályellentétektől széttagolt nemzet. Lesz-e erős keresztyén elvű kormány, akár egységes, akár koalieziós, amelyik fölibe tud emelkedni úgy az agrár, mint a merkantilista törekvéseknek és az osztó igazság mérlegén mér úgy az egyiknek, mint a másiknak? Valamikor Erdély hét főbűnéül emlegették a négy vallást, a három nemzetiséget; ma az „egységes" magyar haza „hét főbűnének" szama legalább megkétszereződött. Valamikor Er-