Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-08-04 / 30-31. szám

désére. Főkép az idevonatkozó szakaszokat fogom az alábbiakban ismertetni. Mint érdekes dolgot legelőször is megjegyzem, hogy, nem ugyan a eodexből, de egy újabb szakczikkből nyert értesülésem szerint, a magyar r. kath. püspöki kar most akarja behozni a theologiai vizsgálatoknál azt a rendszert, melyet mi, magyar reformátusok, immár több, mint, 90 év óta követünk, t. i. hogy a másodévi tanfolyam végén alapvizsgát, a negyedik (esetleg ötödik) tanfolyam végén pedig szakvizsgát tratsanak. A papság tudományos továbbképzésére nagyfontosságú az a rendelkezés, hogy a theol. tanfolyam bevégzése után, a világi papok még három, a szerzetesek még öt éven át. évenként vizsgálatot tartoznak tenni a püspök vagy rendfőnök előtt, az ez által kitűzött theol. szakból. Ezek mellett érintetlenül fennáll a lelkészi pályázatoknál szokásos külön vizsgálat s a három évenként tartandó lelki gyakorlat. A püspöki székvárosban és minden esperességben évenként többször lelkészi értekezletet kell tartani, melynek napját és tárgyait a püspök tűzi ki. Számadással járó világi állást (takarékpénztárnál stb.) egy pap sem vállalhat a püspök engedélye nélkül. Országgyűlési képviselőséget pedig csakis saját és a választókerület püspökének engedélyével fogadhat el a pap. A plébános, általánosságban, csakis kánoni eljárás útján fosztható meg javadalmától. Azonban az ,,inamovabilis" lelkészek mellett ösmer a codex „amovibilis"eket is, akik kánoni eljárás nélkül, a püspök által egyszerűen elmozdíthatók helyükből, sőt a mozdíthatatlan plébánia is átváltoztatható pápai engedéllyel mozdítható plébániává. Lelkészi állások betöltésénél a püspök elnöklete alatt működő vizsgálóbizottság, a pályázó tudományos készültsége és erkölcsi viselete mellett különös gondot fordít arra, hogy az illető épen a kérdéses plébániára alkalmas-e? Ez a Geleji-Katona kánonok „an sit eo loco (lignits"-a, amit, szerintem. az új lelkészválasztási törvénynél nekünk is vezérelvvé kell tenni. A káplánokat a püspök rendeli ki, a parochus meghallgatásával, akinek beleegyezése azonban nem feltétlen kellék. Kívánatos, hogy a káplán a plébánossal közös háztartásban éljen. A parochust évenként 2 hónapi szabadság illeti meg, de csak a püspök beleegyezésével. Az „amovabilis" állásokon alkalmazott papokat a püspök, minden peres eljárás nélkül, egyszerű rendelettel elmozdíthatja (amotio oeconomica), a következő okokból: káros vagy eredménytelen szolgálat, testi vagy szellemi képtelenség, a hívek gyűlölete, a jóhír elvesztése, gyanú, hogy valami bűntettet követett el, az egyházi vagyon hibás kezelése, a helybenlakás kötelezettségének elhanyagolása, nőkkel való gyanús és illetlen viszony, a hivatali kötelességek elhanyagolása. A püspöki rendelet ellen a pápához lehet felebbezni, de a felebbezés halasztó hatállyal nem bir; az elmozdított tartozik plé- ' bániáját azonnal elhagyni, ha csak nem fekvő beteg. Az elmozdított pap vagy más helyre rendeltetik, vagy nyugdíjaztatik. Aki püspöke ellen a világi hatósághoz fordul, azonnal excomuiunieatio alá esik. Amelyik plébános utóda, vagy a püspök ellen a népet félingerii s maga mellett aláírásokat gyűjt, a püspök belátása szerint büntettetik, esetleg azonnal felfüggesztetik. A tulajdonképeni egyházi egyesületekbe (testvérületek. Mária-kongregációk, harmadik rend) akatholikusok nem vehetők fel, de a szociális-karitativ egyesületekbe (legényegyletek stb.) felvehetők. Egyházi egyesületek és társulatok csakis püspöki engedéllyel alapíthatók és állhatnak fenn. Felnőttek keresztelése a püspöknek mindig bejelentendő. A papok csak püspöki engedéllyel vállalhatnak kereszt- vagy bérmaapaságot. A latin és görög szertartású katholikus csakis pápai engedéllyel térhet át a másik szertartásra. Vegyes házasság a menyasszony lelkésze előtt kötendő; a gyermekek az apa rítusát követik. (Mért nem tetszik ez a szabály a r. katholikusoknak a valódi vegyes házasságoknál?) Az első áldozás korát a. eodex negatíve határozza meg, ,,azokat a gyermekeket, akik még nem ösmerik a sakramentumot és nem vágyakoznak az után, nem kell megáldoztatni." Ebben a, kérdésben az atya (vagy helyettese), a gyóntatóatya, a katecheta és a plébános jogosultak és hivatottak dönteni. A pozitív szabály eddig az volt, hogy „a. hetedik év körül" legyen az első áldozás. A vegyes házasságoknál ragaszkodik a codex a gyermekek r. kath. vallásos nevelésének írásos biztosításához, de nyílt ajtót hagy esetleg a kivételnek is; azt pedig kegyesen megengedi, hogy Németországban és Magyarországon az idevonatkozó ,,,engedmény", hogy t. i. a protestáns lelkész előtt kötött vegyes házasságok is érvényeseknek tekinthetők, továbbra is érvényben álljon. \ Aki maga hagyta meg holttestének elhamvasztását, egyházi szertartással és szentelt földbe nem temethető el; de ha a halott hozzátartozói intézkedtek így, a halott, nem büntethető. A rendelt, egyetemes egyházi ünnepek közül kihagyja a codex gyertyaszentelő (febr. 2.) és gyümölcsoltó . (márez. 25.) Boldogasszony ünnepét, de felveszi a József napot (márcz. 19.), mint Krisztus nevelőapjának ünnepét. (Tehát most már József egyenrangú lett e tekintetben Máriával.) A vegyes iskolákat (melyekbe katholikusok is járhatnak) egyáltalán nem javallja a codex, viszont sürgeti a katholikus egyetemek "állítását mindenütt, ahol az állami egyetemek a kath. szellemnek nem felelnek meg. Legalább is minden tartományban és minden nemzet számára kellene egy-egy kath. egyetemnek lenni.