Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-02 / 22. szám

ros, könnyű zenéjű 15 magyar dicséretével". A feladat persze nagyon nehéz, semhogy első próbára sikerülhetne teljesen megoldani. Nagy változatosságra és ezzel együtt értelmezett választékosságra van szükség, ami kielégítse a dalolni és épülni vágyókat és kívánatosakká tegye az e czélra szánt dalokat. A szerző egyszerű, magyar motivumú dallamait a lehető legegyszerűbben igyekezett harmonizálni vegyeskarra, de ezt a czélját az összhangzattan leszűrődött tapasztalatainak a figyelembevételével jobban elérhette volna, Egyébként szívesen ajánljuk vegyeskaraink figyelmébe. Kapható a szerzőnél (•Budapest, Városmajor-u. 48.) 2 koronáért. ti. Wolhyniában. Irta Göde Lajos. Hegedűs és Sándor kiadása. Debreczen. 1913. 198 oldal. Ara 6 K 50 f. Gröde Lajos, mint tábori lelkész, közel másfél esztendőt töltött a harcztéren. hogy a borzalmak s iszonyatosságok földjén magasztos lelkipásztori hivatását gyakorolja: fájdalmat enyhítsen, biztasson, bátorítson. A körülötte hullámzó, zúgó. zakatoló életből lelkébe szűrődő benyomásokat szorgos kézzel feljegyezte s most feldolgozva napló alakjában közrebocsátja. Első szárnypróbálgatásában- Gröde kész írói egyéniségnek mutatkozik be. Jó megfigyelő, éles tekintetét semmi sem kerüli el, s amit látott, tapasztalt, azt híven is tudja tükröztetni s Naplója olvasásakor legalább az a benyomásunk, hogy a gondolat, amiképen lelkében ailakult, úgy került papírra. hogy ezen a rövid s mégis hosszú úton semmi sem veszett el belőle. Mestere a tollnak. uralkodik felette, vezeti tetszése szerint s vezeti ízléssel. Nemes, bájos formába öltözteti mondanivalóját. Leírásai elevenek, színesek s szemléletesek. Azok nyomán minden megelevenedik előttünk. Látjuk a tájat, mely körülötte elterül, látjuk a csapatok vonulását, mozdulását, szemünk előtt folyik le a hős temetése, sírba fektetése. így megy az végig az egész könyvön. Mindenütt úgy érezzük, mintha ott állnánk a szerző mellett s vele együtt látnók, szemlél nők a dolgokat. Néha a szerző felkap a fantázia szárnyaira s költői erővel megjeleníti a multakat. Egyik jelessége a leírásoknak az is, hogy hangulatkeltők. Költői lelkével a szerző hangulatot lehelt közléseibe s e hangulat hatalmába ejti lelkünket is. Nemcsak azt látjuk, tapasztaljuk, amit a szerző, hanem azt is átéljük, átérezzük, amit a szerző, vele együtt örvendünk, aggódunk, bánkódunk, az ő lelkével együtt felderül s elborul a mi lelkünk is. Az irodalmi értéken túl azonban abban a niapló igazi nagy értéke, hogy hőseinket, a nemzet nagyságáért harcoló, küzdő hőseinket dicsőíti, magasztalja. Melyik magyar szív nem telik meg őszinte tisztelettel, szeretettel, rajongással a hősök nevének említésére! Maga a szerző is a nagyváradi és szolnoki bakák 37-ik és 68-ik gvalogezredbeli derék fiainak, bajtársainak ajánlja könyvét elismerése, hódolata jeléül. -Jóleső érzéssel fogják e könyvet olvasni derék harcosaink s gyönyörűséggel, áhitattal. meghatottsággal s büszke megelégedéssel fogja azt olvasni minden magyar lélek — s meg is fogja találni az útat minden magyar lélekhez. Dr. R. M. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatás. Május hó 26-án folyt le a kecskeméti kettős lelkészbeiktatás lélekemelő és sok szép Ígéretre jogosító ünnepélye. Mészáros János örökébe iktatta be Kiss Zsigmond, a kecskeméti ref. egyházmegye esperese a, 2 új lelkipásztort, dr. Hetessy Kálmán, volt ókécskei és Muraközy Gyula budapesti káilvin-téri s. lelkészt. A gyülekezetnek lelkipásztoraik után való vágyakozása s személyükhöz fűzött nagy szeretete és váradalma egyformán kifejezésre jutott az ünnepély hangulatán és lelkesedésén. Igazán az új papoké volt ez a nap s Kecskemét egész társadalma valláskülönbség nélkül részt vett a ref. egyház nagy eseményeiben. Az újságok ünnepi számot szenteltek az ünnepélynek, vezércikkben foglalkozván az új lelkészeknek jelentőségével a város társadalmi életére. Délelőtt 9 órakor a lelkészi hivatalból az esperes jobbján és balján vezette a két új lelkészt a palástosan megjelent lelkészek kíséretében a templomba, Kiss Zsigmond esperes felemelő beszédben iktatta be az új lelkészeket hivatalukba, átadván nekik a templom kulcsát, az egyház pecsétjét, a bibliát és az egyház vagyon-leltárát. A kecskeméti dalárda vegyes kara éneke után rlr. Hetessy Kálmán tartotta meg beköszönő beszédét, Kol. IV. 17. v. alapján szólt arról, tömören és erőteljesen, hogy mi a mi szolgálatunk és hogyan töltsük azt be. Majd Szalontay Ferencz nagykörösi s. lelkész szóló éneke után Muraközjr Gyula jelent meg a szószéken. Luk. VII. 11—17. alapján szólt Jézus életet támasztó erejéről, hatalmáról a szívek legmélyebb indulatait megmozdító melegséggel. Az istentisztelet végeztével a ref. főgimnázium dísztermében a presbitérium díszűlése kezdődött, ahol a küldöttségek is (37) üdvözölték az új lelkészeket. A közebéd után este még a felállítandó Ref. Tanítónőképző javára szépen sikerült hangverseny volt. melynek szereplői Kecskemét város művészgárdájából kerültek ki. A környékbeli lelkészek s az új lelkészek barátai is szép számmal megjelentek a nehéz közlekedési viszonyok ellenére is. Mi is annak a jelszónak jegyében állunk, mint a kecskemétiek: ..Sokat várunk a papjainktól". Mindegyiknek megvan a maga charismája s ennek a charismának követése teszi egymás számára is a szolgálatot édessé s a gyülekezetet is ott a szép nagy Alföld közepén virágzóvá. Isten áldása kísérje szent szolgálatában a két lelkipásztort. Lelkészválasztások. A nagykárolyi ref. egyház Gönczy Sándor énm ihálv falvai s. lelkészt választotta meg lelkészéül. — A madocsai ref. egyház Mező Benő bácskossuthfalvi h. lelkészt, az őcsényi Szilágyi Béla ezeczei lelkészt hívta meg lelkipásztorául. A duiiamelléki ref. egyházkerület folyó hó 30-án tartotta közgyűlését. A gyűlésről szóló tudósítást a közbeeső ünnep miatt is csak a jövő számban közölhetjük. A budapesti ref. egyház presbitériuma folyó hó 24-én tartott ülést Petri Elek és dr. Kovácsy Sándor elnöklete alatt. Az ülés elején a püspök meleg szavakkal emlékeztt meg a presbitériumnak és a főgimn. igazgatótanácsának hosszú éveken át volt buzgó tagjáról: dr. Szőts Farkasról. Özv. Somogyi Györgvné és Gyulá.né több ezer korona éítékű díszes szószék- és úrasztali terítőt ajándékoztak az egyháznak. A főgimnáziumi igazgatótanács jelentését Ravasz Árpád igazgató terjesztette elő. Az intézetnek a tanévben 780 beírt tanulója volt. A presbitérium az igazgatótanács javaslatára a jövő tanévre a helybeli ref. tanulók tandíját 80 koronáról 100 koronára, a nem helybeli ref. és más ker. vallású tanulókét 100 koronáról 140 koronára, az izraelitákét pedig 160 koronáról 200 koronára, a beiratási díjat 20 koronáról 40 koronára emelte. A pénz- és jogügyi bizottság jelentését dr. Kiss Károly ügyész referálta. A Gonda Béla, presbiter által benyújtott indítványt a Kálvin-téri építkezések ügyében, sajnos, egyelőre le kellett venni a napirendről. Az adózási reform ügyében beadott indítványok az elnökségnek adattak ki további előkészítés czéljából. Az egyház gazdasági hivatalának igazgatója.