Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-24 / 12-13. szám
leányiskola, Szatmáron pedig felső kereskedelmi iskola szerveztetett. A tanulók száma összesen 1301, 231-el több, mintáz előző tanévben. A rövid egy évi tapasztalat is mutatja, hogy a felső leányiskolák csak ott fejlődésképesek, a hol a négy alsó osztály gimnáziummal, vagy kereskedelmi iskolával egészül ki. Sajnálatos, hogy a mi budapesti Baár-Madasunknak kellő helyiség hiánya miatt a többi fejlődő intézetek mellett a háborús viszonyok miatt még sokáig a stagnálás és versenyképtelenség állapotában kell maradnia. Az is szomorúan érdekes jelenség, hogy a mi református leány középiskolai tanulóink száma évről évre apad (a múlt tanévben 6'1%-al). A tanulók 58'7%-a volt református és 24"3ü /o"a zsidó! Az internátusekban mindössze csak 223 leány nyerhetett elhelyezést, Itt is még mennyi a teendő! A középfokú intézetek vallástanítási ügyeit S. Szabó József betegsége miatt Barla Szabó Jenő kisújszállási vallástanár terjesztette elő. A háborús hatások itt ezen *> téren is érzékenyen bénító hatásúak voltak különösen az ezrekre menő nem református iskolákba járó tanulók vallásos nevelését illetőleg. A jelentésből is kitűnt, hogy mily égető szükségletek vannak ezen a téren és hogy egyházunk milyen mostoha elbánásban részesítette eddig ezt a vitális ügyet. Már,a mult években is reámutattak a jelentések, hogy még legalább 40 rendes hitoktatóra lenne szükség és még több hitoktató s.-lelkészre; szükség lenne alapos központi vezetésre, intenzív szakfelügyeletre, egységes modern tantervekre, jó tan- ós vezérkönyvekre, szóval igazi organikus programmra. Az E. T. B. Nagy Károly vezetésével egy szűkebb körű bizottságot küldött ki az egész nagyjelentőségű ügy előkészítésére; ennek előadója dr. Ravasz László. A szakelőadó: S. Szabó József lemondott, helyére B. Szabó Jenőt választotta meg a bizottság. A férfi- és női tanítóképző intézetekről és polgári iskolákról Fejes Áron nagyenyedi igazgató adott jelentést. Három férfi-tanítóképző-intézetünkben (Debreczen, Nagyenyed, Nagykőrös) 422 növendék volt. 20-al kevesebb mint az előző évben. Tanítónőképző-intézeteinkben (Debreczen, Nagyvárad, Pápa, Szatmár) 729 tanuló volt. Nyolcz polgári iskolánk van. Ezek közül négy esik egyházkerületünkre, a budapesti (skót), kiskunhalasi, siklósi a leányok számára, a szentendrei vegyes. Dunántúl van a pápai, tiszántúl a hajdúböszörményi és Erdélyben a marosvásárhelyi; ez utóbbi a legnépesebb. A tanulók száma 1245, 214-el több, mint az előbbi tanévben. Feltűnően sok volt itt a magántanulók száma (213). Internátus Pápán, Budapesten és Szentendrén volt. (E f. tanévben már Siklóson is van.) Polgári iskoláink tanulói közül 689 volt református, 136 katholikus, 369 zsidó. Örvendetes részlete volt az előadói jelentésnek az, a mely reámutatott a f. tanévben létesült, új középfokú leányintézetekre. Nagyenyeden tanítónő-, Zilahon óvónőképző, Berettyóújfalun és Debreczenben polgári leányiskola létesült. Nem feledkezett meg a jelentés a mi szentendrei nagy jövőre hivatott intézetünkről, a melv exponált helyen, nehéz viszonyok között fontos kultúrmissziót teljesít. Legnehezebb feladata volt most ez alkalommal is a népiskolai ügyek előadójának, Simon Károly hajdúböszörményi igazgató-tanítónak, a ki most is csak részlegesen beérkezett hiányos jelentések alapján számolhatott be népiskolai tanítási ügyünk háborús, siralmas állapotáról. Itt voltak a dolog természeténél fogva a legérezhetőbbek a tanítóhiányok, a gyermekek iskolából való elvonása által okozott zavarok. Annyi sok baj és zűrzavar daczára mégis Örvendetes jelenség volt, hogy a tanítás teljesen csak kevés helyen szünetelt. Eddig meglévő öt óvodánkban zavartalan munka folyt. A jövő évi jelentések is, sajnos, még mindig „háborús tanévről" — a negyedikről —• fognak szólani. p. ( : ~ ~~ Zoványi és a bárándi lelkészi kör. Debreczeni egyházmegyénk bárándi lelkészi köre 1918 márczius 18-án Biharnagybajomban tartott értekezletén többek között foglalkozott azzal a széles rétegben kínosan ható üggyel is, a melyet Zoványi Jenő, debreczeni tudományegyetemi tanár, produkált, reformáczióemléki famózus felolvasásával. Az ügyre vonatkozó előterjesztést az elnök tette meg a következőkben: „A reformáczió 400 éves fordulóját a debreczeni tudományegyetem hittudományi kara is ünnepléssel akarta honorálni. Az eszméletben gazdag s -a reformáczió jelentőségét feltüntető remek megnyitóbeszédet dr. Erdős József rektor tartotta az ünnepélyen. Majd Zoványi Jenő, a református hittudományi kar ezidei dékánja, tartotta meg értekezését a következő czímmel: Az evangéliumi protestantizmus egysége a reformáczió különféle irányaiban. S íme, a híres tudós nem átallotta az ünnepély fényét elhomályosítani azzal, hogy felolvasásában Kálvin tanait kárhozatosaknak jelenti ki s az Újtestamentumot mitológiának minősítette. így szól a debreczeni tudományegyetem hittudományi kar reformácziói ünnepélyéről hírt adó tudósítás. Minket szerfölött kínosan s fájóan érintett ez a tudósítás, amelynek lényegét a tudós tanár úr igyekezett ugyan dementálni, de ez nem sikerült neki. Tehát való igaz, hogy a tisztes ünneplés fényét bántó színű ecsetjével elkormozta, való igaz, hogy a reformáczió tisztes bajnokának emlékét befeketíteni törekedett, való igaz^ hogy hitünk bázisát, az Újtestamentumot mitológiának minősítette. Szerfölött kínosan s fájóan érintett az bennünket kiváltképen azért, mert a magyarországi helvét hitvallásnak közadakozásból épült, az evangéliumi hitközség, a Krisztusban fundált elődök szelleme által megszentelt alma materünk falai között történt meg.
