Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-21 / 42. szám
Lajos, Soltész Elemér, Kincses István, Fogarassy Bálint, Siposs József, Pokoly József*, Veress Géza. Világi pótképviselők Padrah Sándor*, Szegedi Kálmán*, dr. Csathó Zsigmond, Szabó Albert, Szegedi Lajos, Sinka Sándor*, Magyari Miklós, Szalánczy Bertalan, dr. Végh Sándor, dr. Ujfalussy Dezső, Szegedi Gyula*, Bay Lajos, Kacsóh Károly, Tatár Balázs, dr. Böszörményi Emil, dr. Tóth Lajos, dr. Medve Zoltán. Tanár és tanító pótképviselök: dr. Gergely György, Borsos Károly, Dobó Sándor. A régi zsinati tagok száma tehát 59, az új tagoké 62. A legtöbb régi tag van a dunántúli és a tiszáninneni kerületben. Azok közül, a kik az első debreczeni zsinatnak is már tagjai voltak, mindössze ketten vesznek részt a zsinaton, ú. m. Dávidházy János kabai lelkész, esperes, a ki mindahárom zsinatnak tagja volt, és György Endre gondnok, a ki az első budapesti zsinatnak nem volt tagja. A z első, debreczeni zsinatnak elnökei voltak báró Vay Miklós és Török Pál legidősbb püspök távolmaradása folytán Nagy Péter erdélyi püspök; alelnökök akkor nem voltak. Az első budapesti zsinat elnökei voltak: Kun Bertalan és a már akkor 90 éves báró Vay Miklós; alelnökei: Papp Gábor dunántúli püspök és Tisza Kálmán dunántúli főgondnok, a ki legtöbbnyire elnökölt. A második budapesti zsinat elnökeivé Kun Bertalant és báró Bánffy Dezsőt, alelnökeivé Antal Gábor dunántúli püspököt és gróf Degenfeld József tiszántúli főgondnokot választotta. Az 1891-iki első budapesti zsinat ülésterme a pesti megyeház nagyterme, a másodiké a Szemere-utczai ügyvédi kamara tanácsterme volt. A fontos tisztséget betöltő zsinati gazdák voltak az előző három zsinaton : Joó István debreczeni tanítóképző intézeti igazgató, Zseny József akkori pestmegyei aljegyző és legutóbb Dókus Ernő, a tiszáninneni egyházkerület mostani főgondnoka. A zsinati istentiszteletek lefolyása a három előző zsinaton a következő volt. A debreczeni nagytemplomban okt. 31-én imádkozott Nagy Péter püspök, prédikált Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész, esperes, a II. Kor. 10. 4., 5. alapján ; a budapesti első zsinat alkalmával nov. 6-án volt az istentisztelet, a mely egyszersmind hálaadó istentisztelet volt az 1791 :XX. t.-cz.-ért; imádkozott Kun Bertalan, az ünnepi beszédet pedig Szász Károly püspök mondta; textusa volt: Róni. 15.4. A legutóbbi zsinat alkalmával 1904 nov. 10-én Kun Bertalan imája után Antal Gábor püspök prédikált a Kálvin-téri templomban Ef. 4. 14., 15. alapján. A mostani zsinati istentiszteleten dr. Baltazár Dezső püspök fungál. KÜLFÖLD. Az osztrák protestánsok szeptember 23-án és következő napokon jubileumi „n agyhétre" gyűltek össze Bécsben. Az ünnepélyeket és konferencziákat az osztrák belmissziói központi választmány (ott ilyen is van!) rendezte. Vasárnap gyermekistentiszteletek voltak a bécsi ev. templomban. Délelőtt. 10 kor a Dorottya-utczai templomban volt a közös főistentisztelet, a melyen Hennig, a hamburgi Rauhes Haus direktora prédikált. Délután az ifjúsági egyesület házában (ez is van!) volt konferenczia a katonák lelki szükségleteinek kielégítése tárgyában. Este a Konzertliaus termében nagy közönség gyűlt össze evangélikus népgyűlésre, a hol Weidauer kolomeai lelkész arról beszélt, hogy milyen jelentősége volt a bibliának a háborúban, Witz-Oberlin ref. lelkész témája pedig ez volt: „Mi legyen nekünk a biblia az eljövendő béke idejében?" A hétfői konferenczián Hilbert, rostocki egyetemi tanár „A reformáczió alaptana a hitből való megigazulásról és ennek jelentőségéről" czímen tartott előadást. Jaguemar, az osztrák belmissziói egyesület főtitkára „A reformáczió és ifjúság" czímen szólt az egyház nagy mulasztásairól és kötelességeiről. Este a parlament épületében (!) volt nagy összejövetel. Ezeken felül, a mint a tudósításból olvassuk, az osztrák Gusztáv Adolf-Egyesület az evangélikus ifjak és leányok gondozására alakult egyesület és egyéb belmissziói értekezletek voltak; ezeken kívül voltak a nagyhéten különböző belmissziói tanfolyamok, különösen a nők részére. Valóban impozáns, rendszeres, praktikus programra. Ilyenre lett volna nekünk is szükségünk az egymással jóformán semmi kapcsolatban nem álló ünnepélyek helyett! A pápai békeszózatra vonatkozólag figyelemreméltó czikket írt a Bernben megjelenő „Kirchenfreund" czímű egyházi lap főszerkesztője D. Hadorn, a melyben feltünteti, hogy mily nagy mértékben emelte a pápai szék tekintélyét az ismert diplomácziai lépés a béke érdekében. A békevágy a protestánsoknál is erős, mondja Hadorn, de a protestáns egyházaknak nincs olyan orgánumuk, a mely ezt kellő súllyal kifejezésre juttathatná. íme, mondja, a semleges országok békeszózatáról, a melyet Söderblom upsalai érsek kezdeményezett, alig vett valaki tudomást és most is, bár egymást érik a protestáns körökben hozott békerezolucziók, ezek nem sok súllyal bírnak, míg a pápa béke érdekében tett felhívását heteken át tárgyalták és méltányolták a legszélsőbb irányzatú sajtóorgannmok is. Rámutat Hadorn a pápai felhívásnak arra a passzusára, a melyben magát „mindenek közös atyjának" nevezi és felemlíti, hogy milyen önérzetesen utasította vissza I. Vilmos német császár IX. Plusznak azt az igényét, hogy mindazok, a kik megkeresztelkedtek, a pápai szék fennhatósága alá tartoznak, vele valamilyen összeköttetésben vannak. Bárminő sorsa legyen a felhívásnak, mondja a berni szerkesztő, a pápai hatalom nagy erősbiilést nyert általa és ezt majd nekünk protestánsoknak is lesz alkalmunk megérezni. p. Ellenség a front mögött. tonák számára. A Kálvin-Szövetség kiadványa. Ara 30 fill. Megrendelhető a Kálvin-Szövetség titkárságánál (IX.t Ráday- u. 2&.)
