Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-25 / 12. szám

tisztviselő (szeniortag) vezetése mellett, természetesen teljes felelősséggel. Hisszük, hogy a háború és a nagy visszasereglés után a kör ügyei ismét rendbejönnek. Egy kis alapszabályrevizióra azonban, a belső reformot és a felügyelöbizottság helyes megalakítását és nagyobb hatáskörét illetőleg, mindenesetre szükség lesz. Katona-Ottlionok. A napilapok bőven megemlékeztek arról a mozgalomról, a melynek czélja a front mögötti Katona-Otthonok létesítése. A czél érdekében országos bizottság alakult, a mely az országház kupolatermében tartotta alakuló gyűlését a herczegprimás elnöklete mellett. Az elnök bejelentette, hogy őfelsége a királyné 120,000 K-t adományozott magyar Katona-Otthonok felállítására. Egy-egy Otthon felállítása 700—1000 K-ba kerül és a ki ennyit adományoz, megjelölheti a csapatrészt, a melynek az üdülőhelyül szolgáló „Otthon"-t szánja. Az ülésen a mi vezetőférfiaink közül, mint a tudósításokból látjuk, egyedül dr. Baltazár Dezső püspök vett részt, a ki indítványozta, hogy ne csak a frontok mögött, hanem otthon is minden olyan helyen, a hol katonaság van, alakítsanak „anya-otthonokat". A gyűlésen részt vett Schmidt róm. kath. tábori lelkész, a ki azt mondta, hogy az első Katona-Otthon magyar földön Segesváron jött létre. Nem tudjuk, rektifikálta-e vagy kiegészítette-e ezt az állítást valaki ott a gyűlésen azzal a megállapítással, hogy az első magyar Katona-Otthon itt Budapesten létesült a Ker. Ifj. Egyesület helyiségében, a hol már több 100,000 katona fordult meg fennállása óta. Az Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Bizottsága újabban ismét két új Katona-Otthon felállításáról gondoskodott. Kassán a város egy egész házat bocsátott rendelkezésre és az ügyet buzgó intéző-bizottság vette kezébe. Február hónapban az Otthonnak több mint 17,000 látogatója volt. Nagybecskereken Szalay József és leánya Szalay Margit állnak az ügy élén és ott is jól bevált az áldásos intézmény. — Referádánk végén csodálkozásunknak kell kifejezést adni, hogy a kupolatermi alakuló' gyűlésen résztvettek névsorában nem olvastuk Szilassy Aladár v. b. t. t., a Ker Ifj. Egyesületek bizottsága elnökének nevét. Miért feledkeztek meg róla ? ... GYÁSZROVAT. Turcsányi Gusztáv a sebespataki ev. egyházközség nyugalmazott lelkésze Rozsnyón meghalt. Ragyolczi Csoma József, az abauji egyházmegye tanácsbírája, a sárospataki főiskola legrégibb igazgatótanácsosa, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, érdemekben gazdag életének 69. évében, Devecseren elhunyt. Kovács Zsigmond, a székesfőváros egyik legtekintélyesebb iparosa, egyházunknak buzgó tagja és volt presbitere, a budapesti ipjirosképző protestáns egylet elnöke, a Ferencz József-rend lovagja, néhány nappal nejének elhunyta után, áldásos életének 73. évében, márczius hó 20-án rövid szenvedés után meghalt. Dr. Dömötör József ny. községi orvos, az ercsii ref. egyház presbitere, életének 63. évében meghalt. Az elhunytban ifj. Varga Sándor iváncsai lelkész apósát gyászolja. Áldott legyen emlékezetük! SZERKESZTŐI ÜZENETEK. D—k I—e M—a. A czikk nem évül el. Közben egy kis lélekzetet kell venni az olvasóknak. Egyébként a Kálvin-Szövetség választmánya elé visszük a sajtó és nyomdaügyet és kérjük majd a kerületet, engedélyezzen református sajtó- és nyomda-vasár napot ós gyűjtést erre a czélra. Addig is szívesen nyugtázzuk és gyümölcsözőleg elhelyezzük a befolyó adományok*.;,. . T

J. — P. I). A közérdekű czikkekre való tekintettel csak így adhattuk a leveleket. Ennyi elég! J. I. dr. N. K—s. Köszönet, nemsokára jön ; érdekes és felemelő marad. K—r Gr—v. Bp. Kissé rövidítve jön. Sz. L. Sz—a. Bizony méltányos lenne, ha a segélykiosztásnál a káplánokról sem feledkeznének meg és nekik is juthatna legalább egy pár czipőre való. Most nincs okunk gúnyolódni a régi díjlevelek egyes pontjai, még a „csizmafejelés" felett sem! Felelős szerkesztő : B. Pap István. PÁLYÁZAT. Pályázati hirdetmény. A kecskeméti ref. jogakadémián megüresedett egyházjog-jogtörténeti tanszékre pályázat hirdettetik. A megválasztandó tanár köteles lesz a magyar alkotmány- és jogtörténetet, különös tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre, a tanév első felében heti 5, a 2-ik felében heti 7 órában főkollégiumonként, továbbá az egyházjogot minden tanév első felében heti 7 órában ugyancsak főkollégiumonként előadni, köteles lesz azonkívül minden tanév második felében a legújabbkori történelemből 4 órában specziál-kollégiumot tartani. A tanszék javadalmazása — a mennyiben rendes tanárral töltetik be — a kecskeméti ref. egyház pénztárából folyósított 3200 K törzsfizetés, 1120 K lakbér és a 6-ik szolgálati évtől öt évenként ismétlődő és 2000 K-ig emelkedő 400 K ötödéves korpótlék, valamint a YH-ik fizetési osztálynak megfelelő állami fizetéskiegészítés. A rendes tanár tagja az Országos Tanári Nyugdíjintézetnek. Nyugdíjjogosultságát és fizetési kötelezettségét az 1914. évi XXXVI. t.-cz. szabályozza. Rendes tanárokul csak oly pályázók választhatók meg, a kik a szaktárgyak valamelyikéből egyetemi magántanári képesítéssel bírnak. Rendkívüli tanárokul választhatók azok, a kik jog- vagy államtud. doktori oklevéllel bírnak. Kötelesek azonban öt év alatt az egyetemi magántanári képesítést szaktárgyuk valamelyikéből megszerezni. A rendkívüli tanár javadalma 3600 K törzsfizefj ís, 910 K lakbér és öt évenként 200 K-ás korpótlék. A í ides tanár számára megállapított .javadalmazás őt a n igántanári képesítéssel ellátó miniszteri intézvény keltét követő hó 1-től illeti. Az állásra csak protestáns vallásúak pályázhatnak. A megválasztott tanár tanszékét 1917 szeptember 1-én lesz köteles -elfoglalni s ez időtől kezdve lép a tanszéket megillető .javadalmak élvezetébe. A pályázni kívánók születési bizonyítványukat, eddigi tanulmányaikat, minősítésüket, irodalmi működésüket, esetleges hivatali alkalmaztatásukat, katonakötelezettségi viszonyaikat, egészségi állapotukat, rövid életrajzukat feltüntető és erkölcsi bizonyítvánnyal fölszerelt pályázati kérvényüket, még pedig ha közszolgálatban állanak, közvetlen felettes hatóságuk útján, 1917 április hó 25-ig alulírotthoz, mint a jogakadémiai igazgatótanács elnökéhez, nyújtsák be. Kecskemét, 1917. évi márczius hó 21-én. Oyörffy Balázs, a jogakadémiai igazgatótanács elnöke.