Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-11 / 6. szám

névleg kálvinista intelligencziának valódi kálvinistává nevelése. Ennek a czélnak nincs jelenleg hatalmasabb eszköze, mint a magyar ref. tanárképzés ügye. Az ez irá­nyú törekvések megerősítése érdekében írjon át a Kál­vin-Szövetség az egyetemes konventhez. Fejtse ki ezt a kérdést minden oldaláról és mutasson rá annak égetően szükséges voltára. A diakonissza-ügy. Miután a konferenczia résztvevői magukévá tették az elhangzott indítványokat, áttértünk a második kérdés tárgyalására. Biberauer Richárd, a Bethesda-kórház lel­késze A diakonisszák szerepe a háború után" czímmel tartott fölolvasást. Vázolta a diakonisszák múltját, jelenét, szerepét a háborúban és a háború után. A háború elvá­lasztja a hitet és a hitetlenséget, az önzést és a, szere­tetből fakadó munkát. Be fogják látni, hogy hit nélkül még a testi bajokat sem lehet meggyógyítani. Ezt már belátták a külföldön. Németországban 12,000 diakonissza teljesít harcztéri szolgálatot. Magyarországon még mind­össze 100 —110 diakonisszánk van. Ez a szám rendkívül kicsiny, különösen ha meggondoljuk, hogy a jövő nem­zedék megtartása, a csecsemővédelem körül mily fontos teendők várnának reájuk. .Előreláthatólag lelkészekben is nagy hiány lesz a háború után. Ezeknek a helyét is pótolhatnák némileg a megfelelő képzettségű diakonisz­szák. Ettől eltekintve minden lelkész mellett diakonisz­szának is kellene működnie minden nagyobb gyüleke­zetünkben. Karoljuk föl tehát a diakonissza-ügyet és ismertessük meg azt gyülekezeteinkkel. A hozzászólók közül dr. Ravasz László szerint azon már túl vagyunk, hogy a diakonissza-ügy fontosságáról, szükségességéről beszéljünk. Ma már csak az lehet a kérdés: mit tehet egy ref. lelkész a diakonissza-ügy érdekében V Mindenekelőtt azt. hogy ő maga is ismerje meg; azután azt, hogy ismertesse meg különösen fiatal leány hívéi vei. A hivatásos egyházi munkások számának várható megcsappanásával és ezzel szemben a föladatok várható gyarapodásával kapcsolatban nem a kórházi munkát tartja a legfontosabbnak, hanem a gyülekezeti munkát. Varga Antal (Budapest) utal arra, hogy a falu egész­ségügye szempontjából a háború után rendkívül fontos szerep vár a diakonisszákra. Dr. Kuváts István az egy­házi és nemzeti szempontból annyira fontos csecsemő­védelem terén vár sokat a diakonisszáktól. Ez a mun­kájuk alkalmas lesz arra is. hogy megnyissa számukra az utat mindannyiunk szívéhez. Benkö Viktor (Dolha) rámutat arra a tarthatatlan állapotra, hogy míg a világ protestáns egyházai körében 30,000 diakonissza működik, addig a harmadfél milliónyi magyar ref. egyház ehhez a nagy számhoz mindössze 44 diakonisszával járul hozzá. Igen kedves részlete volt a konferencziának, a mikor a háromszéki Zabolán működött diakonissza el­beszélte ottani csecsemővédelmi munkáját, melyet gróf Mikes Ármin né pártfogásával végzett. Először idegen­kedtek tőle, de ez hamarosan eloszlott. Egy parasztházat átalakítottak csecsemővédő-otthonná. Ide behozták a kis gyermekeket már kora hajnalban, mikor szüleik mun­kába mentek. A ref. lelkész elvezette a esecsemős csa­ládokhoz. Mindenekelőtt kioktatták a szülőket a gyer­mekek tisztántartására, helyes táplálására. A nagyobb gyermekeket- is figyelemmel kísérték. Egyes beteg gyer­mekeket szakszerű kezelést nyújtó helyekre juttatták. Fölszereltek két vándor-kosarat is a kis gyermeket váró anyák számára. Egyházunk és a sajtó. Délutáni ülésünket valamivel előbb kezdtük, hogy — a konferenczia résztvevőinek több oldalról megnyilat­kozott kívánságára — meghallgathassuk dr. Lampérth Gézának a közgyűlésről elmaradt „Egyházunk és a sajtó" czímú előadását. A múzsák a háború alatt sem pihenhetnek, mon­dotta. Nyomda nélkül alig beszélhetünk irodalomról. A múltban templomaink, iskoláink mellett ott voltak a sajtók. Gyakran maguk a papok vezették azokat. Dicső­séges mult után szomorú jelennel állunk szemben. Ezen föltétlenül segítenünk kell ! Eredményes küzdelmünkhöz szükségünk lenne ifjúsági lapra, szépirodalmi hetilapra stb. Mindezt nyomda nélkül nehéz megvalósítanunk. A nyomdához, mint a háborúhoz, pénz kell, de csak egyszer kell pénz! Olyan vállalkozás ez,, a mely föltét­lenül kifizeti magát. A reformáczió négyszázas évforduló­jának legszebb emléke lenne a templomunk mellett föl­állítandó nyomda ! A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Kováts István megemlítette, hogy a Budapesten fölállítandó ref. nyomda tárgyában már folynak az előkészítő tanácskozá­sok és remélhetjük, hogy a háború vége ebben a fontos kérdésben* is meghozza a kedvező döntést. Ezután ifj, Victor János tartotta meg hatásos előadás­sorozatának harmadik előadását „A királyi papságáról. Időközben mind nagyobb arányokban gyülekezett a hall­gatóság. A konferenczia legérdekesebb témájának: az úrvacsorai kehely kérdésének tárgyalása következett. A theologia hatalmas díszterme szinte szorongásig meg­telt. A vita anyagát Lapunk más helyén egész terjedelmé­ben közöljük és külön lenyomatban is kiadjuk. A nemi betegségek mai helyzete. Az emlékezetes vita-ülés után a féríi-hallgatóság átvonult a szomszédos egyetemi klinika bőrgyógyászati osztályára. Annak előadó-termében tartott dr. Nékám Lajos professzor, a nemi betegségek kormánybiztosa, nagyszabású és vetített képekkel illusztrált előadást ,.A fertőző nemi betegségek mai helyzeté"-ről. Érdekes visszapillantást vetett a különösen a háborúkkal kapcsolat­ban nagyobb arányokban föllépő szifilisz ellen századok óta folytatott küzdelemre. A statisztika kétségbevonhatat­lan adataival bizonyította ezután, hogy milyen szomorú, szinte ijesztő arányokat öltenek egyes nemi betegségek nálunk, különösen a háború kezdete óta. Faj magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom