Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-11 / 6. szám

Erre a szent czélra áldozott már anyaszentegyházunk egyik élő hittel, munkásszeretettel bíró tagja, néhai Madas Károly, ki nagyobb összeget hagyományozott és a kecskeméti református egyházközség, mely e czélra telket és ideiglenesen használható épületeket ajándékozott. Ámde ez nem elég. Az ő munkásszeretetük csak fundamentumot adott, melyen nekünk a jóért lelkesedni tudó, áldozatra kész szívű ezereknek kell felépítenünk a könyörülő szeretet ama szent hajlékát, melynek falai közül szabad, református lelkekből buzgó hálaimádság szálljon a szeretet örök Istenéhez; fel kell építenünk azt a szent hajlékot, melynek oltárán az élő hit és könyörülő szeretet örök lángja lobogjon. Kérünk tehát benneteket, szeretett Testvéreink! hogy a könyörülő szeretet eme hajlékának felépítéséhez és fentartó alapjához járuljatok hozzá filléreitekkel mindnyájan, gazdag és szegény, a szerint, a mint az Isten anyagiakkal megáldott benneteket. Ha a ti lelkes támogatástokkal megvalósulhat Kecskeméten ez az árvákat gyámolító református intézmény, ha az általatok adandó fillérekből összegyűlik a „Jubileumi Alapítvány", melynek jövedelme a szeretet eme szent templomának fenntartását biztosítja, akkor lesz a mi reformácziói ünneplésünk áldott ünneplés, akkor leszünk azon szent czélnak az útján, melyért őseink évszázadokon keresztül küzdöttek és sok vért és életet áldoztak. Legyenek áldottak az áldozatkész szívek és munkáskezek, melyek a könyörülő szeretet oltárán áldoznak ! * A Dunamelléki Egyházkerület s a Kecskeméti református leányárvaház és nevelő-intézet igazgatótanácsának Elnöksége: Darányi Ignácz Takács Józse] Petri Élek a dunamelléki egyházkerület a dunamelléki egyházkerület a dunamelléki egyházkerület főgondnoka. főjegyzője. püspöke. * Ez a felhívás megküldetett az összes dunamelléki egyházközségeknek, de hisszük, hogy a nagy czél érdekében szélesebb körökben is visszhangot kelt. AZ ÚRVACSORAI KEHELY KÉRDÉSE. II. ' Dr.%áró K&rányi Sándornak, a budapesti egyetem orvosi karán a belgyógyászat ny. r. tanárának szakvéleménye.* Igen nagy készséggel teszek eleget annak a felszólításnak, hogy az úrvacsorai kehely kérdésében szakvéleményt mondjak. Mint orvos, teljes mértékben csatlakozom az előttem szóló véleményéhez. Mint orvos, tudom, hogy igen sok olyan fertőzőbetegség van, a melynek a kórokozója belejut a szájba és a nyálba s mindazokat a tárgyakat fertőzheti, a melyek az ajakkal érintkezésbe jutnak. Ha megnézünk egy poharat, a melyből valaki ivott, annak a szélén ott van az ajk nyoma. Annak a nyoma tartalmazza azokat a kórokozókat, a melyek annál a betegségnél szerepeltek, a mely betegség talán már hetekkel ezelőtt lezajlott. A kórokozó csírák sokszor hetekig is a szájban élnek és fertőzők maradnak. így a tüdőgyulladás kórokozója nagyon hosszú ideig megélhet a szájban. Itt van a difteritisz kórokozója : hetekig, hónapokig élhet a szájban. Itt vannak az akút fertőző, kiütéses betegségek, mint pl. a kanyaró, a vörheny: nagyon valószínű, hogy ezek kórokozói is belejuthatnak a szájba és a vele érintkező tárgyba. Itt van a fültő mirigy kórokozója; itt a tarkó merevség, a gerinczagyhártyagyulladás : ennek a kórokozói is a torokban élnek, innen belejuthatnak a nyálba, onnan a pohár szélére és a ki abból a pohárból iszik, fertőzheti magát. Ugyanez áll sok más fertőző betegségek hosszú soráról. * Gyorsírta : K. I. A fertőzés útját többnyire nem lehet megtalálni. Lehet, hogy csak napok, hetek múlva töreki. Vájjon az az úrvacsora volt-e, a mely a fertőzésre okot szolgáltatott ? azt akkor már lehetetlen megállapít áiíi, de az bizonyos, hogy nagyon sok betegség kórokozója jut a nyálba és azzal az ajakra, onnan a kehelybe és onnan annak, az embernek a szájába, a ki a beteg vagy betegség kórokozóját hordozó után iszik. Egészen kétségtelen, hogy így fertőző betegségek keletkeznek is. Egészen kétségtelennek kell tartani azt, hogy ennek a szokisnak nem egy áldozata volt. Ha ezt tudjuk, örömmel kell üdvözölnünk azt a mozgalmat, a mely ezen a szokáson változtatni akar. Azt mondják, hogy az alkohol dezinficziáló hatása segíthet ezen. Ezt elfogadni nem lehet, mert a fertőzés nem okvetlenül a pohár belső, hanem inkább a pohár külső felületéről történik. Az ajak inkább a külső résszel érintkezik, azzal a felülettel, a melyet a bor leöblíteni nem tud. Különben is a bor alkoholtartalma igen csekély. Még az abszolút alkohol sem éri el az 1/1000 szublimát dezinficziáló hatását. A bor dezinficziáló hatása még sokkal kisebb. E mellett a dezinficziáló erő önmagában még nem elég ahhoz, hogy dezinficziáljon: ehhez idő is kell. A pohár érintett szélével hosszabb ideig kellene érintkeznie, pedig ez az úrvacsoránál csak egy pillanatig tart. A mikor a bor a szájba kerül a mikroorganizmussal együtt, ez egy pillanat múlva kicsapódik a száj tapadó részeire, különösen a mandulákra. így lehetetlenség azt mondani, hogy a bor dezinficziáló hatásában bízni lehet. A borban lévő alkohol nem mentheti meg az embert a közös kehellyel járó veszedelemtől, ennélfogva orvosi szempontból csak