Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-04 / 44. szám

és báró Prónay Dezső ev. egyetemes felügyelő ült. Az „Erős várunk" éneklése és Baltazár Dezső püspök imája után báró Prónay Dezső üdvözölte a kormány képvise­letében megjelent és élénk ováczióval fogadott minisz­terelnököt, a közigazgatási bíróság elnökét Wlassics Gyula bárót, a Pestvármegyét képviselő alispánt és a székes­főváros polgármesterét, Bárczy Istvánt. Az unitárius egy­házat Ferencz József püspök és Józan Miklós esperes képviselték. A lendületes elnöki megnyitó után Kapi Béla püspök előadása következett erről a témáról: „Mit adott a reformáczió a világnak". A mult évben megvá­lasztott fiatal dunántúli püspököt eddig kevesen ismerték és hallották a jelenlévők közül. De ezután sűrűn fogják széles körökben is emlegetni nevét. Az ünneplő közönség figyel­mét, rokonszenvét teljes mértékben megnyerő és a nagy alkalomhoz minden tekintetben méltó volt az az előadás, a mely minden részletében magán hordozta a prófétai lelkesültség és mély, tudományos felszereltség jellegét. Nagy figyelemmel hallgattuk Szilassy Aladár előadását a reformáczió jövő feladatairól. A szív mélyéből fakadt és egy hosszú élet áldott munkássága által is megpecsé­telt bizonyságtétel volt mindaz, a mit az előadó elmon­dott. Megható volt ennek különösen ez a részlete: „Egy hosszú élet alkonyán bizonyságot teszek és sokan van­nak, a kik tanuságtételemet megerősíthetik, hogy az a munka, a melyet Isten országa építése czéljából végezünk, gyönyörűséges és kimondhatlan áldásokkal járt." Majd sokaknak lelkét termékenyítik meg és hisszük sok kezet indítanak munkára ezek az előadások, a melyek a ki­adandó ünnepi emlékkönyvben Baltazár püspök szép imáival együtt megjelennek. Az ünnepi előadások után gróf Dégenfeld József terjesztette elő a királyt üdvözlő sürgönyt és azt a kö­szöntő iratot, a mellyel az együtt ünneplő egyházak azok­hoz a külföldi testvérekhez intéztek, a kikkel most érint­kezésben lehetünk. Ezek így hangzanak : A magyarországi református és ág. h. evangélikus egyetemes egyházak az isteni Gondviselés iránti mély­séges hálával és a jövőbe vetett szilárd hittel együtt ünnepelve a reformáczió megindulásának négyszázados évfordulóját, túláradó örömmel üdvözlik Felségedet és dicsőséges seregeit újabb nagy győzelmei alkalmából, a melyek a mi ünnepünket a nemzet ünnepével egyesítik s alattvalói hűséggel és hódolattal fordulnak Felséged trónja felé és ahhoz a századok viharai által kipróbált valláserkölcsi és kulturális erőkifejtéshez, a melyet újabb századokon át magyar hazánk javára és egyházaink id­vességére a jövőben fokozott buzgalommal óhajtanak folytatni, Felséged uralkodói kegyes jóindulatát és bölcs támogatását kérik, hogy ha elül a véres világháború, a béke áldott korszakában a most ünnepelt, dicső elődök nagy emlékéhez méltóan fejleszthessék egyházaikat és intézményeiket! A két testvéregyház nevében dr. Baltazár Dezső tiszántúli református püspök é's báró Prónay Dezső ág. hitv. evangélikus egyetemes felügyelő. Üdvözlö-irat az . ausztriai, németországi, svájczi, hollandiai, svédországi, norvégiai, dániai és lengyel­országi protestáns egyházakhoz. A reformáczió négyszázados évfordulóját testvéri együttérzéssel együtt ünneplő magyarországi református és ágostai hitvallású evangélikus egyházak jubiláris ün­nepélyéről a négyszázados dicső mult szent emlékein fellelkesült lélekkel, hitrokoni meleg üdvözletünket küld­jük a külföldi protestáns egyházaknak. Az az isteni kegyelem, a mely a dicső reformátorok által ezelőtt négyszáz esztendővel sugározta be a vilá­got amaz evangéliumi tiszta világossággal, a független magyar nemzet s a magyar protestáns egyházak történe­tében is ragyogó betűkkel feljegyzett lapok s halhatat­lan emlékű hősök által bizonyította meg csodás erejét. A mikor e dicsőséges múltért hálaadással borulunk le a Mindenható előtt s egy új század küszöbén további segedelmét, kegyelmét kérjük egyházainkra, hitrokoni atyafiságos szeretetünk azzal az óhajtással keresi fel külföldi protestáns testvéreinket, vajha a négyszázados mult számos dicső történelmi ténye által megteremtett testvéri kapcsolatot ez az új század még bensőségesebbé tenné! Kijelentve ehhez a mi őszinte készségünket s kí­vánva, hogy a külföldi hittestvérekkel az egyházi élet minden vonatkozásában létrejövő emez erőteljes össze­köttetés a vállvetett munka által hatalmas eredmények gyümölcseit hozza meg, kérjük, fogadják jó szívvel test­véri üdvözletünket s tartsák meg a magyar protestáns egyházakat atyafiságos szeretetükben. Jó benyomást keltett az ünneplő közönség körében az erdélyi ág. hitv. ev. országos egyház üdvözlő távirata. A szép ünnepély Baltazár püspök imájával és a Himnusz éneklésével ért véget. Délután 4 órakor volt a Magyar Prot. Irodalmi Társaság ünnepi ülése. A közönség a kedvezőtlen idő daczára ez alkalommal is egészen megtöltötte a nagy termet. Az elnöki székeket gróf Tisza István, Baltazár és Petri püspökök foglalták el. Gróf Tisza István nagy lelkesedéssel fogadott és sok tapssal honorált elnöki megnyitója után, a melyet jövő számunkban közlünk, az üdvözlések következtek. A Luther Társaság nevében Osztroluczky Miklós elnök, a Petőfi Társaság nevében Váradi Antal, a Történelmi Társulat nevében dr. Lam­pórth Géza fejezték ki üdvözletüket. Ott volt Berze­viczy Albert, a M. T. A. képviseletében; a Kisfaludy Társaság és a fent említettek is több képviselőt küldtek. Az üdvözlések elhangzása után dr. Ferenczy Zoltán, az egyetemi könyvtár igazgatója olvasta fel értékes mélta­tását a magyar protestantizmus irodalomtörténeti jelen­tőségéről. Dr. Schneller István kolozsvári egyetemi tanár előadása betegsége miatt elmaradt; helyette Szaboleska Mihály szép költeményén lelkesültünk. Dr. Baltazár Dezső záróbeszédével ért véget az ünnepély. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom