Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-16 / 37. szám

mólt arról az eredményes 1 min káról, a melyet az egye­sület a kurlandi és lengyel evangélikus gyülekezetek felsegítése körűi teljesített. A diaszpóra gyülekezetek segélyezésére 200,000 márka állt rendelkezésre. Az egyesület „háborús alapjának" bevétele eddig 550.000 márka. A kie német államban, Lippében, tudvalevőleg az államegyház református. Az ottani Református Szövetség tárgyalta a kérdést, hogyan is ünnepeljék a német refor­mátusok a 400 éves jubileumot. A válasz ez volt. Az ünnepre elő kell készíteni a gyülekezetet, megfelelő ige­hirdetés, a sajtó és népszerű előadások útján. Ezekben az előadásokban különösen arra kell reá mutatni, hogy milyen nagy szellemi átalakulások történtek a népek életében a reformáczió által. Olyan ünnepi iratot kell kiadni, a mely alkalmas a református gyülekezetek szá­mára is. A jubileumi gyűjtés a református diakonisz­sza házak és a ref. sajtó javára szolgáljon. Az ünnepi iratot Láng, a liallei egyetem tanára, a német reformá­tusok vezérférfía írja. A szövetségi .gyűlésen Menges lelkész szép előadást tartott arról, hogy miként nevelt Kálvin hősöket. Kálvin leveleiből vett részletekből tün­tette fel, hogy ő az embereket a régiekkel való teljes szakításra ós nagy állhatatosságra, Isten iránti feltétlen engedelmességre, a Krisztussal való teljes közösségre buzdította. A kálvinizmus aczélos erejű hősiességre nevelt és ma is főként erre van szükségünk. <p. A MI ÜGYÜNK. Lapunk 75 éves jubileumát, a melyet e tavasszal el kellett halasztanunk. e hó 23-án, vasárnap d. u. 6 óra­kor tartjuk meg a Ráday-utczai díszteremben. Erre az ünnepélyre Lapunk olvasóit és barátait ez úton is meg­hívjuk. Értesítés. Örömmel értesítjük olvasóinkat, hogy a Hornyánszky-czéggel olyan megállapodásra jutottunk, a mely lehetővé teszi, hogy lapunk egyelőre ismét előbbi 1V3 ívnyi terjedelemmel jelenhetik meg. IRODALOM. Halk szó a viharban. (Haypál Benő háborús be­szédei. Kiadta a szerző. Ára 3 K.) Gyakorlati keresz­tyén ségiinknek bármennyire érdeke is, hogy igehirdeté­sünk az egyszerűség kultusza felé haladjon s a lelkek­hez való lehajlásban minél több pedagógiai érzékre tegyen szert, mégis gazdagságunk teljességéhez tartozik, hogy legyenek ékesszavú ünnepi szónokaink is,: s ilyen Haypál Benő. Igaz, hogy nagyot akaró fiatal titánok kezében e gazdagságunk czifra nyomorúsággá lesz, a mikor e beszédeket szóról szóra betanulják s elszavalják, de ennek természetesen nem a szerző az oka. Haypál az evangélium szellemének ódai szárnyalású tolmácsa, vallásos lelke mindig filozofálásra hajlik s ebben ellen­állhatatlanul szellemes. Művésze az , erőteljes szónoki nyelvnek s — szerintünk — ez emeli őt a patetikus szónoki iskola mai képviselőinek élére. Szónoki takti­kája az, hogy argumentumait lassan, de biztosan görgeti magasra, hogy onnan néhány csattanó mondatban ejtse le, innen van, hogy konklúziója mindig rövid, de biztos, s lehetetlen, hogy fején ne találja a szöget. Haypál Benő beszédei legnagyobb részében a kereszt vénséget csak úgy szemlélteti, mint egyetemes, feltilmúlhatatlan kultúrgondolatot s ez az egyoldalúság nagy hibája, mert gyönyörködik ugyan a keresztyén eszme magas röpté­ben a hallgató, de aligha gondol arra, hogy mi tartozik ebből reá. Szóval: a szerző igehirdetése nem mindig teszi a keresztyénséget a hallgató személyes ügyévé, pedig, hogy erre is van ereje, mutatja „Az embernek fia jÖ" czímű adventi beszéde. De egyébként a beszédek egytől egyig hatalmas „békeszózatok" és mint ilyenek is értékes emlékei lesznek háborús igehirdetésünknek. F. E. Két alkalmi könyv a reformáczió 400 esztendős jubileumára. Már többen szóvá tették, hogy, részben a háborús viszonyok, de részben saját mulasztásunk miatt is, irodalmilag vajmi keveset tettünk eddig a reformáczió 400 esztendős jubileumának megörökítésére. Most egy­szerre két ilyen alkalmi könyv jutott kezünkbe. Mindkettőt a debreczeni Hegedűs és Sándor ezég adta ki. 8. Szabó Jó­zsef szerkesztette és „A magyar reformáczió könyve" czím alatt adta ki. Ez vonzó és tanulságos módon rajzoltatja meg a magyar reformáczió történetét annak apostolaiban, patrónusaiban és szervezkedésében. Méltó, hogy minél töb­ben olvassák. í)e az egyes czikkek szerzői is elsőrangú történészeink közül valók. így a magyar reformáczió baj­nokairól dr. Pruzsinszky Pál ír alaposan, lelkesen. A ma­gyar reformáczió pártfogóit dr. Pokoli/ József tünteü fel szép czikkben s eredeti felfogással, a magyar reformáczió szervezkedését pedig maga a szerkesztő adja elő élvez­hető, világos stílussal és okfejtéssel. E czikkekhez járul­nak a szép illusztráló képek. Bevezetik a könyvet az öt református püspök arczképei és tartalmas endéksorai a reformáczió lényegéről és jelentőségéről. A könyv czím­lapja is, melyet Harangiig Jenő díszítőművészünk fes­tett, megragadó és ízléses, valamint a könyv egész kiállítása. Ara 2 korona 40 fillér. A másik mű: „Emlék­könyv a reformáczió 400 éves fordulójáramely az előbbinél nagyobb terjedelmű (amaz 7. ez 10 nyomta­tott ív 8 r.) szélesebb körben tárgyalja a reformácziót. Ennek a szerkesztője JJray Sándor debreczeni lelkész. Az ő könyve prózában és versben felváltva örökíti meg a reformácziót. A versírók között ott találjuk dr. Baltazár Dezső püspököt, Baja Mihályt, Mátray Lajost, magát a szerkesztőt és másokat, a kik szavalatra is alkalmas költeményekben öntik ki szívok ünnepi érzéseit. Néme­lyik vers kottára is van szedve, hogy énekelhető legyen. .Szóval a szerkesztő változatosan és ügyesen állította össze alkalmi könyvét. A prózai czikkek szólnak a három nagy reformátorról: Zwingliről, Lutherről, Kálvinról, kiknek életét Nánay Béla adja elő. Megkapó, hű képet fest hazánknak a reformáczió előtti állapotáról Sütő Kálmán, a reformátorokról Szombathy Imre ír nagy körültekintés­sel, míg H. Kiss Géza három nagy reformátorunk életét tárgyalja elevenen. Kedves és vonzó Marjay Károly elbe­szélése Szegedy atyáról és S. Szabó József korrajza Enyingi Török Bálintról és feleségéről. Ennek a könyv­nek az elején is ott van az öt püspök és öt főgondnok csoportos arczképe s ezzel kapcsolatban feltüntetve, hogy kik voltak püspökeink és főgondnokaink a refor­máczió jubiláris esztendeiben. Ennek a könyvnek is művészi, szép czímlapja van. mely szintén a fentebb említett művész munkája Ebben a könyvben is sok szép illusztráczió van. Ara 3 kor. 60 fillér. (S.j „Látások könyve" czímen jelennek meg „Az Ut" könyvtára első köteteként e hó végén dr. Ravasz László-

Next

/
Oldalképek
Tartalom