Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-05 / 31. szám
Budapest, 1917. augusztus 5. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Munkáshiány. Sebestyén Andor. — Vezérezikk: A belmissziói bizottság szabályrendelettervezete. A". /. Második czikk: Sajfókérdések. Muraközy Gyúlt. Külföld. — Egyház — Iskola. — Egyesület. — Hirdetések. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség cs kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28, a hová ;i kéziratok, előfizetési eshirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: IS kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 I\, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal S K. Az Élet Könyvéből. Munkáshiány. Az aratni való sok, de a munkás kevés. Máté 9..1 7 . A fehérhajú gazda imádságos lélekkel áll meg az aranysárga kalász-tenger előtt. Ott hullámzik előtte valóra vált reménysége, zizegő kalászokba nőtt imádsága, aczélos búísaszemekké lett veritékgyöngye. De azok, a kik máskor hosszú rendekbe sorakoztatták a termést, most kasza-lengés muzsikája helyett pergő t-iizek zenebonáját hallgatják. Ks a gazda lelkéből felszakad egy fájó sóhaj :' kevés a munkás ! Mikor Jézus látta a sokaságot, könyörületességre, indnla raKok, mert el voltak gyötör;e és szétszórva . . . 1 -aiott fetrengő bél poklost, kereső kezű világtalant, mozdulatlan gutaütöttet, vívódó Zakariást, gőgös fari zeust. Látott hamis prófétákat, a kik talmi ékszerekkel, üveggyöngy-jelszavakkal elkábították a sokaságot . . . De látott vágyódó lelkeket, keresztelő Jánosokat., szegény özvegyeket, kiknek fillére arannyá válik a templom perselyében. Ott hullámzott előtte ez a tévelygő tömeg, mint érett búzatábla s mint nagy városok utezáin a vak koldus tapogatózva botorkált ide-oda, keresztelő Jánostól Theudásig, Galileus .Indástól Jézusig. „Akkor monda az ő tanítványainak: az aratni való sok, de a munkás kevés." Kevés á munkás! Elhat-e ez a krisztusi kiáltás a elltünk mélyére? Megértjük-e azt a fájdalmat, szemrehányást, fenyegetést, mely ebben a fölkiáltásban van ? Hiszen az aratás nem tűr halasztást, elpusztulhat az egész, ha nem sietünk. A szenvedések összetörik a lel keket, mint kopogó jégverés az érett kalászt! Közönséges, szürke, csiripelő verebek jönnek, a kik megdézsmálják ami szent aratásunkat! Dühös hörcsögök támadnak mind .annak, a mi nekünk szent, örökkévaló, tiszta ! De a legnagyobb veszedelem, ha a szemek maguktól peregnek ki, ha a mi lelkünkből peregnek le drága értékek, mint gyöngyszemek elszakadt fonálról. Az önmagunk tétlensége, tunyasága a legnagyobb veszedelme az aratásnak! Munkásokra van szükség, a kiknek izmait a feladatok nagyságához méltó tetterő feszíti, a kiknek fizikuma és lelke munkalázban emésztődik a tarlón. Munkásokra, a kiket felelősségek tudata tii/.el s vád éget a, pusztuló termés láttára. Megszólal e a lelkünkben egy elhatározó, odaadó hang: ímhol vagyok, Uram, küldj el engem. Sebestyén Andor. A BELMISSZIÓI BIZOTTSÁG SZABÁLYRENDELETTERVEZETE. A dunamelléki ref. egyházkerület 191(1. évi közgyűlése 152. sz. határozatával állandó belmissziói bizottságot, küldött ki. A bizottság a tavaszi egyházkerületi közgyűlés alkalmával tartott ülésén megalkotta szabályrendelettervezetét. Az egyházkerületi közgyűlés jegyző könyvébe foglalta ezt a tervezetet és 51. sz. határozatával letette azt az egyházmegyékhez azzal, hogy véleményes javaslatukat terjesszék az őszi közgyűlés elé. A szabályrendelettervezet Lapunk L 27. számában is megjelent azzal a szerkesztői megjegyzéssel, hogy a fontos tervezetre vonatkozó eszmecserének készséggel nyitunk teret. A míg egyfelől örömünket fejezzük ki a fölött, hogy a belmisszió ügye ilyen nagy lépéssel haladt előre, hogy egyházkerületünk immár kiilön belmissziói bizottság kiküldését is szükségesnek látta, másfelől nem hallgathatjuk el eme szabályrendelet-tervezet egyes pontjaival szemben mélyreható kifogásainkat, mondhatnók aggodalmainkat. Legsúlyosabb kifogásunk az, hogy a tervezet ennek a bizottságnak öná lló[ egyhá z ható sági jelleget kíván adni Adakozzunk a református sajtóalapra!
