Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-15 / 28. szám

pásztorok közössége hordozhatja s nincs szentebb, boldo­gítóbb, mint a lelkipásztorok barátsága". A „Beszédvázla­tok" sorában erőteljes logika és lendületes szónoki nyelv jellemzi a M. S. tollából eredő dolgozatot. Nagy Gézá­nak a sebesültek lelkivilágáról írt tanulmánya szükséges és okulásra való olvasmánya lesz e háborús világban a lelkek pásztorainak. (—s —k.) Keresztény szocziálizmus czímmel új néplapot ala­pítottak a katholikusok. Az eddig megjelent néhány szá­mából azt látjuk, hogy a szerkesztőség egyelőre meg­lehetősen avatatlanul és tapogatózó léptekkel rójja a gyalogösvényt, de (a mennyire mi ismerjük az ő tanulé­konyságukat) biztos, hogy kijutnak ők hamarosan a nyil­vánosabb közélet országútjára is. Fontos az, hogy a katholicziznms itt is megelőzött bennünket a kor meg­értésében ! Külön érdekessége a lapnak, hogy a keresz­ténység ós keresztyénség konczentráczióját sürgeti. Hírei közt is előszeretettel foglalkozik a protestáns keresztyén­ség közéleti eseményeivel és pedig kifogástalan testvéri hangon. F. EGYHÁZ. A szekszárdi ref. egyház presbiterinnia, mint a „Tolnai Reformátusok Lapja" írja, legutóbbi gyűlésében elhatározta, hogy október 81-én d. e. ünnepélyes isten­tiszteletet, utána a templomban ünnepi közgyűlést, d. u. gyermekistentiszteletet tart; egyházfenntartási alapot lé­tesít, a melynek jövedelme csak 100 éven át való kama­tozás után lesz felhasználható; tőkét létesít oly czélból, hogy ennek kamataiból egy szekszárdi ref. család tehet­séges gyermeke tudományos, vagy ipari pályára (miért nem papi, vagy tanítói?) készülhessen. A háborúban elesett hősök neveit megörökítő márványtáblát helyez el a templomban. Mindezen czélokra házankinti gyűjtést ren­deznek. Bizonyára bevonják ott is a nőket a szép akczióba. A svájczi keresztényszocziálista szervezetek kül­döttei július elején gyűlést tartottak Zürichben s innen feliratot küldtek a pápához, a melyből a következőket idézzük: „A gyűlés valamennyi ország katholikus mun­kásainak legfontosabb kötelességévé teszi, hogy a ka­tholikus társadalmi ideálnak a népek életében való meg­valósulása végett minden erejüket szakadatlanul megfe­szítsék. A katholikus társadalmi ideál megvalósítandó, hogy diplomácziai viszályok esetén a nemzetek a pápa­sághoz forduljanak, mint hivatott és állandó közvetítő fórumhoz és a szabad, szuverén és független népekből a szabad, szuverén és független pápával az élükön, világszervezet alakuljon. A gyűlés a kereszt közös szim­bólumától áthatva, sürgősen szükségesnek tekinti, hogy a hadviselő államok katholikusai valamennyi ország ka­tholikusainak közvetítésével egymást megértsék és a szét nem téphető szolidaritás aliapján nagyobb súlyt vessenek a katholikus vezérek nemzetközi együttműködésére, mint a hogy a háború előtt tették. A gyűlés reméli, hogy az Egyház, nevelője az emberi nemnek, a mely a leghatá­sosabban küzdött a mammonista és antiszocziális szellem ellen és meg is oldotta a kérdést, az államanarchia nem­zetközi kérdését is meg fogja oldani és Szentséged, a szeretet vallásának letéteményese, az aggódó világnak rövidesen meghozza a kiegyező békét." íme, a vallás­talan szocziálizmus közepette is tud a katholicziznms fanatikus tömegeket nevelni magának! Hát mi mikor fogunk tudni? A nagykőrösi ref. egyház a harangokért járó kárpótlási összegből 3000 K-t szavazott meg a kecs­keméti Madas-leánynevelőintézetnek, ezenkívül a gyűjtés eddigi eredménye 4673 K. A pesti ref. egyházmegye július hó 17-én d. e. 9 órakor Budapesten, a Lónyay-utczai főgimnázium nagy­termében lelkészi értekezletet tart, a melynek tárgysoro­zata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az úrvacsorai közös, vagy külön kehely kérdése. Előadó Szabó Balázs alsónémedi lelkész. 3. A próbaénekes-könyvről értekezik Losonczy Lajos budapesti vallástanító lelkész. 4. Esetleges indít­ványok. Követésre méltó példa. A „Nagykörös és Vidéké"­ben olvassuk, hogy a kocséri róm. kath. pap a gyöngyösi tüzkárosultak javára 1200 K-t gyűjtött hívei körében. Katonatisztek egyházi adója. A nyitrai ref. egy­ház megkereste az egyetemes konventet: jogos-e, ha a katonatisztekre egyházi adót vet ki? A konvent a kul­tuszminiszterhez fordult, a ki felkérte a honvédelmi mi­nisztériumot oly körrendelet kiadására, a mely szerint a honvédség tényleges állományában szolgáló, rangosztályba sorozott egyének, a nyugdíjasokat is beleértve, kötele­zendők az egyházi adó fizetésére s azt azon negyedosz­tályú kereseti adó alapján fizessék, a mellyel megróhatok lennének, ha fizetésük állami adómentességben nem részesülne. A honvédelmi minisztérium ilyen értelemben intézkedett, valamint a közös hadügyminiszter is s ezzel az egész vonalon eldőlt a kérdés, tehát a katonatiszt köteles részt venni az egyházi teherviselésben. Súlyos paphiány veszedelme kísért mindegyik ke­resztyén egyházban. Most olvassuk, hogy az evangéliku­sok soproni theologiájának az idén összesen 17 hallga­tója volt s ez a tizenhét ifjú nyolcz tanár katedrája körül gyülekezett! — A katholikusok Egyházi Közlönye sorozatos czikkekben ós körkérdésekben nyomozza a paphiány okait. Tde iktatjuk a megállapítások velejét: „Azért nincs pap, mert az intelligenczia, melyből a pap­növendékek rekrutálődnak. vallástalan ... A papnak nincs tekintélye ... A fizetés lehetetlenül kevés, az anyagi helyzet egyenesen nyomorúságos ..." Egy bátor ember (igaz, hogy álnév alatt) szószerint így elmélkedik: „A paphiány oka maga a papság, in capitibus et in membrís, mert hiányzik a papságból papi mivoltának öntudata, hivatásának szeretete! Mi válik a szeminárium­ból kikerülő malasztos szépségű ifjakból? Megvert, el­hagyott, elkeseredett sereg! Megveri az adósság, hívei szűkkeblüsége, alacsony morálja, a paraszti nép bizal­matlansága ..." Egy másik oknyomozó a káplánok „si­ralmas helyzetében" látja a bajok forrását, a mely — szerinte — „minden kritikán aluli" (Egyházi Közlöny július 6-iki száma). — Lám, az okos svájcziaknak nem fáj a fejük paphiány miatt, mert a svájczi egyetemek prot. theologiai fakultásaira a mult tanévben százötven­négy nöhallgató iratkozott be. Hogyan ünnepli Genf a reformáczió évforduló­ját ? Az ősszel tartandó négy ünnepélyes konferenczia­sorozat keretében. Az első sorozat tárgya: az előrefor­mátorok, a másodiké: Luther Márton, a harmadiké: Zwingli Ülrik, a negyediké: Kálvin János. Példás áldozatkészségek hírét olvassuk a császári (Komárom vármegye) ref. gyülekezet köréből: dr. Virágh Gyulánó régi hű cselédje emlékére 1200 K alapítványt tett az egyház javára. Ugyan e czélra özv. Nyíró Fe­renczné 6000 K-s alapítványt tett s az egyház közszük­ségleteire 1000 K-t adott. Református harang Romániában. A „Lelkész­egyesület" nyomán közöljük e hírt s a vele kapcsolatos közérdekű felhívást: „Egy harang-le szerelő és átvevő katonai osztag Románia egyik eldugott falujában egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom