Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-17 / 24. szám

(Nem „é. k.-ek szövetsége", hanem „é. k. szövetség" — a mi egészen más!) Hogy az elnevezés még így sem valami szerencsés, azt a mozgalom vezetői tudják legjobban, mert — megváltoztatták az elnevezést és elhagyták belőle az „élő" szót jó néhány év óta. Sz. B. természetesen nem tartotta szükségesnek komolyan megismerkedni egy törekvéssel, melyet irodalmilag pellengére állít a maga egészében. Sem e szövetségek szervezetéről, sem programmjáról, sem vezetőiről, sem történetéről — semmiről, a mi fontos a megítélésnél, egy szót sein olvasunk. De a mi kifogásolni való csak előfordulhat egy, a vallási ébredésért munkálkodó fiatal mozgalomnál, az mind „élő keresztyénség" Sz. B. szerint. Hogy ezzel igazságtalanul megbántja egyházunk sok értékes tagját és nagyon tiszteletreméltó munkását, arra valószínűleg nem gondolt, mert, a mint megvallja, sok dolga mellett nagyon sietve írta meg füzetét. Röviden csak egy pár kérdést még. Talán ezek a méltán kifogásolt ferdeségek sem olyan elvetemült gonoszságok, hanem lélektanilag nagyon is érthető következményei egy ébredező vallási életnek, mely maga körül annyi közömbösséget és olyan kevés jóakaratú irányítást, megértő segítséget talál? És talán jó volna némileg megkülönböztetni: az üdvösség biztos birtokának az újjászületett élet tudata talán még nem okvetlenül farizeusi gőg, mert hiszen akkor — mondjuk pl. — Kálvin lett volna a legönteltebb farizeus? és a társadalmi szórakozásoktól való, még ha „bevett" „tisztességes" szórakozások is, félreállás még nem okvetlenül „fiagelláns fakírság", mert hogy megint annál a példánál maradjunk, Genfben is sok minden „be volt véve", a mi ellen Krisztusnak az a nagy szolgája jónak látta állást foglalni ? És így tovább. Végül: ugyebár ezek az inkriminált emberek mégis csak elenyésző kis százalékát képezik egyházunknak azokhoz az egyháztagokhoz képest, a kik (tegyük fel, hogy mindez tisztán túlzás) az ellenkező túlzásban leledzenek. Miért olyan vehemencziával ostorozni ezt a keveset, a mikor amazzal a nagy elközömbösödött, hitetlenség és bűnök áldozatává lett tömeggel szemben megelégszünk néhány „bárcsak!" plátói elsóhajtásával ? Egyszóval: a kritika jogosult (sőt szükséges) ezen a téren, de jóakarattal! Csak az hibáztasson, a ki meglátja a jót is, a vallási élet felébresztésére irányuló komoly vágyat. Es ha valaki fel akarja mutatni a legfelsőbb kvalifikácziót erre a bírói szerepre: hát csinálja meg ő jobban, hibáktól és kinövésektől menten a református keresztyénség felélesztését egyénekben és közösségekben ! Csak mint egyéni megjegyzésemet fűzöm hozzá ezekhez, hogy szerettem volna a szerző véleményét kevésbé fölényeskedő, adomázó, hanem rezerváltabb stílusban olvasni. Sokak számára így, vacsorautáni modorban, élvezetesebb lehet. Dehát erről „non est disputandum". Jó jel, hogy olykor rajta kapja ő is magát és belevág a szavába: „tisztesség ne essék mondván". Csakhogy nehéz eleget tenni a „sit, venia verbo" kívánságnak, a mikor pl. az „élő keresztyénségről" azt mondja, hogy inkább „penetráns hullaszagot árasztó ^(/-keresztyénség" és pedig mondja ezt egy — tiszteletéről és nagyrabecsüléséről biztosított — úrinőnek (kihez intézve van levélformában az egész füzet), a ki maga is nemcsak tagja, hanem vezető szerepet vivő tagja ennek a mozgalomnak ! Erre is áll, hogy „was zu viel, ist ungesund". Legalább is. Ha majd elmúlik a háború és gondolkozásra, elmélkedésre alkalmasabb, csendes idők jönnek mindnyájunkra, Sz. B. nem fogja érdemei közé számítani, hogy ezt a füzetet „elkövette". Reméljük, nem sok példányra tellett a mai papirdrága világban, Jfj. Victor János. Az Út. Folyóirat a lelkipásztori munka számára. Az április-május havi szám tartalma: Csendes óra. Az öröm. (I. L.) — Igehirdetés. Kultusz. Beszédvázlatok. 1. Piinkösti ajándékok. 2. Az Út. (R. L.) — Vallásos nevelés. Vázlatok a középiskolai diákság vallásos nevelése köréből. (Gombos Ferencz.) — II. Általános vezérfonal az egyházi énektanításhoz. Forgács Gyula. — Gyülekezeti munka, pásztorkodás, belmisszió. A szekták keletkezésének okai. (M. S.) — A lelkipásztor munkássága a felnőttek között (I. L.) — Megbeszélések. Hogyan bánjunk a szektákkal? (Forgács Gyula.) — A bibliai elbeszélésekről. (Forgács Gyula.) — Középiskolai imádság a tanítás előtt és után. -- Irodalom. — Szerkesztői üzenetek. Az Igehirdető. Kiadják: Révész János ev. lelkész és Soltész Elemér ref. lelkész. A 6-ik füzet tartalma: Csernák Béla: Isten és haza. — Dr. Szeberényi Lajos Zs.: A gazdag ember. — Fiers Elek: Ki csinálta a világháborút ? — Dr. Deák János: Fény és árny a nagy időkben. — Gönczy Sándor: Gyávák zendülése. — Rédei Károly: A kősziklára épített ház. — Bucsai László: Kímélet nélkül. Egész évre előfizetés 12 K. Olajág. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület tulajdona. Tartalma a 6-ik számnak: Megváltoztak-e az értékek ? Lemondás. Baja Mihály. Júdás csókja. Legenda. Muraközy Gvula. A nevelés czélja. E. Parisot és E. Martin. Francziából fordította dr. Patay Pálné. Teljes, boldogság? Ifj. Victor János. Ingyen dr. Patay Pál. Hírek. Adományok. Leányainknak. Excelsior! A lelki eszmény. Ozv. dr. Misley Sándorné. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Egyes szám 40 fillér. Beöthy Zsolt két beszéde. A mai magyar hazaiias és irodalmi szónoklat mesterének, Beöthy Zsoltnak Ferencz József királyunkról és Erzsébet királynénkról szóló beszédeit, melyeket a budapesti egyetemen tartott annak idején, most adta ki Radó Antal kitűnő vállalata, a Magyar Könyvtár. Mind a kettő a magyar szónoklat legnagyobb hagyományaihoz méltó, maradandó becsű alkotása a szónoki művészetnek; gondolataik gazdagsága és lendülete, nyelvezetök művészi szárnyalása olvasva is megragadó hatást tesz. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) czég adta ki. Ara 36 fillér. Ellenség a front mögött. if^H erköl: olvasmány katonák számára. A Kálvin-Szövetség kiadványa. Ára 30 fill. Megrendelhető a Kálvin-Szövetség titkárságánál (IX., Ráday-u. 28).