Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-17 / 24. szám

(Nem „é. k.-ek szövetsége", hanem „é. k. szövetség" — a mi egészen más!) Hogy az elnevezés még így sem valami szerencsés, azt a mozgalom vezetői tudják leg­jobban, mert — megváltoztatták az elnevezést és elhagy­ták belőle az „élő" szót jó néhány év óta. Sz. B. természetesen nem tartotta szükségesnek komolyan meg­ismerkedni egy törekvéssel, melyet irodalmilag pellengére állít a maga egészében. Sem e szövetségek szervezeté­ről, sem programmjáról, sem vezetőiről, sem történetéről — semmiről, a mi fontos a megítélésnél, egy szót sein olvasunk. De a mi kifogásolni való csak előfordulhat egy, a vallási ébredésért munkálkodó fiatal mozgalomnál, az mind „élő keresztyénség" Sz. B. szerint. Hogy ezzel igazságtalanul megbántja egyházunk sok értékes tagját és nagyon tiszteletreméltó munkását, arra valószínűleg nem gondolt, mert, a mint megvallja, sok dolga mellett nagyon sietve írta meg füzetét. Röviden csak egy pár kérdést még. Talán ezek a méltán kifogásolt ferdeségek sem olyan elvetemült go­noszságok, hanem lélektanilag nagyon is érthető követ­kezményei egy ébredező vallási életnek, mely maga körül annyi közömbösséget és olyan kevés jóakaratú irányítást, megértő segítséget talál? És talán jó volna némileg megkülönböztetni: az üdvösség biztos birtoká­nak az újjászületett élet tudata talán még nem okvet­lenül farizeusi gőg, mert hiszen akkor — mondjuk pl. — Kálvin lett volna a legönteltebb farizeus? és a tár­sadalmi szórakozásoktól való, még ha „bevett" „tisztes­séges" szórakozások is, félreállás még nem okvetlenül „fiagelláns fakírság", mert hogy megint annál a példá­nál maradjunk, Genfben is sok minden „be volt véve", a mi ellen Krisztusnak az a nagy szolgája jónak látta állást foglalni ? És így tovább. Végül: ugyebár ezek az inkriminált emberek mégis csak elenyésző kis százalékát képezik egyházunknak azokhoz az egyháztagokhoz ké­pest, a kik (tegyük fel, hogy mindez tisztán túlzás) az ellenkező túlzásban leledzenek. Miért olyan vehemencziá­val ostorozni ezt a keveset, a mikor amazzal a nagy elközömbösödött, hitetlenség és bűnök áldozatává lett tömeggel szemben megelégszünk néhány „bárcsak!" plátói elsóhajtásával ? Egyszóval: a kritika jogosult (sőt szükséges) ezen a téren, de jóakarattal! Csak az hibáztasson, a ki meg­látja a jót is, a vallási élet felébresztésére irányuló ko­moly vágyat. Es ha valaki fel akarja mutatni a legfel­sőbb kvalifikácziót erre a bírói szerepre: hát csinálja meg ő jobban, hibáktól és kinövésektől menten a refor­mátus keresztyénség felélesztését egyénekben és közös­ségekben ! Csak mint egyéni megjegyzésemet fűzöm hozzá ezekhez, hogy szerettem volna a szerző véleményét ke­vésbé fölényeskedő, adomázó, hanem rezerváltabb stílus­ban olvasni. Sokak számára így, vacsorautáni modorban, élvezetesebb lehet. Dehát erről „non est disputandum". Jó jel, hogy olykor rajta kapja ő is magát és belevág a szavába: „tisztesség ne essék mondván". Csakhogy nehéz eleget tenni a „sit, venia verbo" kívánságnak, a mikor pl. az „élő keresztyénségről" azt mondja, hogy inkább „penetráns hullaszagot árasztó ^(/-keresztyén­ség" és pedig mondja ezt egy — tiszteletéről és nagy­rabecsüléséről biztosított — úrinőnek (kihez intézve van levélformában az egész füzet), a ki maga is nemcsak tagja, hanem vezető szerepet vivő tagja ennek a mozga­lomnak ! Erre is áll, hogy „was zu viel, ist ungesund". Legalább is. Ha majd elmúlik a háború és gondolkozásra, el­mélkedésre alkalmasabb, csendes idők jönnek mindnyá­junkra, Sz. B. nem fogja érdemei közé számítani, hogy ezt a füzetet „elkövette". Reméljük, nem sok példányra tellett a mai papirdrága világban, Jfj. Victor János. Az Út. Folyóirat a lelkipásztori munka számára. Az április-május havi szám tartalma: Csendes óra. Az öröm. (I. L.) — Igehirdetés. Kultusz. Beszédvázlatok. 1. Piinkösti ajándékok. 2. Az Út. (R. L.) — Vallásos nevelés. Vázlatok a középiskolai diákság vallásos neve­lése köréből. (Gombos Ferencz.) — II. Általános vezér­fonal az egyházi énektanításhoz. Forgács Gyula. — Gyü­lekezeti munka, pásztorkodás, belmisszió. A szekták keletkezésének okai. (M. S.) — A lelkipásztor munkás­sága a felnőttek között (I. L.) — Megbeszélések. Hogyan bánjunk a szektákkal? (Forgács Gyula.) — A bibliai elbeszélésekről. (Forgács Gyula.) — Középiskolai imád­ság a tanítás előtt és után. -- Irodalom. — Szerkesztői üzenetek. Az Igehirdető. Kiadják: Révész János ev. lelkész és Soltész Elemér ref. lelkész. A 6-ik füzet tartalma: Csernák Béla: Isten és haza. — Dr. Szeberényi Lajos Zs.: A gazdag ember. — Fiers Elek: Ki csinálta a világ­háborút ? — Dr. Deák János: Fény és árny a nagy időkben. — Gönczy Sándor: Gyávák zendülése. — Rédei Károly: A kősziklára épített ház. — Bucsai László: Kímélet nélkül. Egész évre előfizetés 12 K. Olajág. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület tulajdona. Tartalma a 6-ik számnak: Megváltoztak-e az értékek ? Lemondás. Baja Mihály. Júdás csókja. Legenda. Mura­közy Gvula. A nevelés czélja. E. Parisot és E. Martin. Francziából fordította dr. Patay Pálné. Teljes, boldogság? Ifj. Victor János. Ingyen dr. Patay Pál. Hírek. Adomá­nyok. Leányainknak. Excelsior! A lelki eszmény. Ozv. dr. Misley Sándorné. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Egyes szám 40 fillér. Beöthy Zsolt két beszéde. A mai magyar haza­iias és irodalmi szónoklat mesterének, Beöthy Zsoltnak Ferencz József királyunkról és Erzsébet királynénkról szóló beszédeit, melyeket a budapesti egyetemen tartott annak idején, most adta ki Radó Antal kitűnő vállalata, a Magyar Könyvtár. Mind a kettő a magyar szónoklat legnagyobb hagyományaihoz méltó, maradandó becsű alkotása a szónoki művészetnek; gondolataik gazdagsága és lendülete, nyelvezetök művészi szárnyalása olvasva is megragadó hatást tesz. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) czég adta ki. Ara 36 fillér. Ellenség a front mögött. if^H erköl­: olvasmány ka­tonák számára. A Kálvin-Szövetség kiadványa. Ára 30 fill. Meg­rendelhető a Kálvin-Szövetség titkárságánál (IX., Ráday-u. 28).

Next

/
Oldalképek
Tartalom