Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-27 / 21. szám

Az ünnepek emez új sorrendje mellett nem haladhatunk el megjegyzés nélkül. A hivatalos ünnepek sorában szerepel űrnapja is (a Festum corporis Domini), mely szigorúan felekezeti ünnep. Az úrvacsorai jegyeknek : a kenyérnek és a bornak Krisztus valóságos testévé és valóságos vérévé való átléíiyegüléséről, a „transsubsiantiatio* -rót szóló dogma megerősítésére rendelte el a római egyházban 1264-ben IV. Orbán pápa a piiriköst utáni tizedik napra. 1311-ben megerősítette ezt. V. Kelemen pápa, Ezt az ünnepet hazánkban csak az ellenreformáczió idejében. 1611 után honosították meg, mint Bod Péter egyik munkájában (Szt. Heortokrates) olvashatjuk. Bármennyire szívünkön viseljük is a mai súlyos időkben a különböző felekezetek közötti békés egyetértés ápolását, még sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy négymillió magyarországi protestáns hitbéli meggyőződésével ellenkező, merőben felekezeti ünnep is hivatalos ünneppé nyilváníttassék s azon a különböző, tehát a „transsubstantiatio" tanát határozottan elvető protestáns felekezetekhez tartozó hatósági személyek részvétele is kötelező jelleggel bírjon. Ez ellen egyházi testületeinknek föl kell emelniük az illetékes helyen tiltakozó szavukat. K. Lelkipásztori munka a beszterczebányai Rokkantügyi Gyógyintézetben. A beszterczebányai különleges gyógyintézet a várostól csaknem két kilométernyire fekvő barakkokban van elhelyezve. Harmincz egyforma barakk "épült itt egymás mellett, egész városrészt képezve utczáival, vízvezetékével, csatornáival, parkokkal stb. Köröskörül mindenütt hegycsoportok szegélyezik a mi városunkat, a melyek napfényben fürdő csúcsaikkal, sűrű fenyőerdőikkél igazán festői látványt nyújtanak. Valóban keresni sem lehetett volna szebb és alkalmasabb helyet rokkant katonáink számára, mint ezt a hegylánczolatokkal gazdagon "övezett, természeti szépségekkel, friss levegővel bőven megáldott hegyvidéket. Az erős, ózondús hegyi levegő már sok beteg katonának adta vissza egészségét, életerejét s bizonyára a jó levegő volt az oka annak, hogy az egész üdülőtelep lassankint tüdöszanatóriummá alakult át. Ma már a harcztérről és az ország minden részéből ideszállítják a tüdőbeteg katonákat s itt gondozzák őket igaz szeretettel és lelkiismeretességgel. A gyógyintézet a maga hatalmas berendezésével és az emberi tudomány minden elgondolható eszközével és felszerelésével jön beteg katonáink segítségére, hogy őket újból visszaadja az életnek és családjaiknak. A vezetőség semmi áldozatot sem kímélő gonddal őrködik katonáink élete felett s gondoskodik arról, hogy 'a betegség hosszú tartama alatt pihenésben, kényelemben és szórakozásban is legyen részük. S vájjon mi adhat üdülő katonáinknak szórakozást, ha nem a különféle emberi munka ? Nagyon természetes azonban, hogy itt csak olyan munkáról lehet szó, a mi nem jár testi megerőltetéssel s a mellett a lioszszú betegség alatt elepedt, elfásult léleknek is felüdítésére szolgál. Mert itt a könnyebb testi munka nemcsak praktikus szempontból fontos, a mennyiben katonáinkat bizonyos kézi ügyességre, fegyeleinérzékre szoktatja, hanem az erkölcsi hatása is megbecsülhetetlen, mert elvonván lelküket a nyomasztó gondoktól, sötétebb gondolatoktól, a lelki erejüket és készségüket is ellenállóbbá teszi a bajokkal szemben. A különféle könnyebb testi munkának nagyon sok faját gyakorolják itt katonáink, gy többek között a kosárfonást, kertészetet, méhészetet, fafaragást, rézmetszést stb. Minden csoportban igen sokan és nagy örömmel vesznek részt katonáink. De nagy súlyt fordítunk itt az üdülőtelepen a lelki gondozásra. Nagyon hálás, bár sokszor könnyekig megható feladat ez! Az a tudat, hogy itt a pozitív betegek között a halálnak milyen gazdag aratása szokott lenni, különösen ilyenkor — szép . tavasz idején —; sokszor olyan lehangolttá teszi különösen a lelkipásztorokat. Hiszen úgyszólván előttünk sorvadnak el azok, a kiket még tegnap egy pár jó szóval tartottunk vagy a kik még egy hónappal ezelőtt olyan örvendetes szívvel dicsérték a szabadító Istent imádságaikban, dicséreteikben. Itt van igazán szükség arra, hogy a lelkipásztornak erős szíve és Istenbe vetett törhetetlen bizodalma legyen, hogy abból a betegeknek és halálraváltaknak is minél többet tudjon nyújtani, mert másként könnyen egyensúlyát vesztené a sok szenvedéstől elalélt lélek. Beteg katonáink részére egy héten több istentiszteletet és összejövetelt tartunk. Azt talán mondanunk sem kell, hogy mennyire látogatottak, mennyire népszerűek ezek az összejövetelek. Minden felekezetnek megvan a maga külön imaterme, így nekünk reformátusoknak is van egy ilyen csinosan berendezett, szószékkel, úrasztalával, padokkal felszerelt imatermünk. Van egy állandó kántorunk is, a ki a hétköznapi istentiszteleteken is segédkezik s aki szép harmóniumjátékával segíti elő a hívek éneklését. Csak énekeskönyvben volt fogyatkozásunk eddig, de a Hornyánszky-czég jóvoltából és szerető gondoskodásából már ebben sem szenvedünk hiányt. E sorok útján fejezzük ki köszönetünket a nemes czégnek istenes adakozásáért! Helenkint egyszer bibliaolvasó összejövetelt is tartunk, a melyen a legszívesebben vesznek részt katonáink. Hiszen ezek a legalkalmasabbak a kételyek eloszlatására, a bizalmatlanság megszüntetésére és a hitélet megerősítésére. S mennyi lelket tépő aggodalom, bánat, kétség jelenik meg katonáink szenvedő arczán, mennyi tör fel a zaklatott szívek mélyéből ? Hiszen a halál árnyékának völgye mellett járnak mindannyian. Nem csoda, ha sokszor a legerősebb lélek is ingadozik. Ezeken a fesztelen, kedves, közvetlen beszélgetéseken mintha elsimulnának a gond szántotta redők, mintha derültebbé, melegebbé lenne a lélek, mintha a közöttünk helyet foglaló isteni szeretetnek és békességnek egy-egy