Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-22 / 16. szám

Pl. 1: 6. v.-t így fordítja : János pedig teveszőrruhát viselt és bőrövet a csipeje körül és sáskákkal meg vadmézzel élt." Összehasonlítva akár az új, akár a régi Károlival, mindegyik komolyabban, méltóságosabban adja vissza e vers értelmét. Yagy a 17. vers : „És szólt nékik Jézus: ide utánam! és ember halászokká teszlek benneteket!" Miért a kevésbé ildomos csipej kifejezés a derék, az „ide utánam!" a „Kövessetek engem!" helyett? A fordítás után jön a „Magyarázat". Az exegezisben várná az ember annak a történeti ténynek, Krisztus eljövetelének nagyszerűségét, a minek Keresztelő János oly kolosszális előhírnöke volt! Várnánk az isteni intenczió gyönyörűséges feltárását... Az életet adó örökélet indulását az evangélium lényegét, Istenországa eljövetelének, a mustármag vetésének viaskodását az elemekkel! És ? Kapunk szavakat, tömegével! Feltevéseket, értéktelen találgatásokat, az evangélium savának bő lében felolvadását, hígítását. Nincs helyem végigmenni az egészen, csak felveszem pl. az 1:14—15. és 16—20. versek exegezisét. Vagy 300 sorban szól róluk „Jézus visszatérése Galileába", „Az első tanítványok elhívása" czíme alatt. De a sok szóban nem mond semmit! Felesleges hiwihézisekkel van tele. Pl.: „A synoptikusok előadása szerint a Keresztelő fogságra vettetése volt Jézus számára a jeladás messiási működésének megkezdésére!" (Kitől?) „Annak a kérdésnek a feszegetése, hogy mennyiben fér meg ezzel a János ev.-nak az az előadása, hogy Jézus már előbb is működött, nem ide tartozik." „Némelyek azt következtetik, hogy ezt és a következő történeteket már Péter apostol elbeszélései alapján írta le Márk." Ezt kétszer is leírja. Vagy pl. „A Galileába visszatérés és]a tanítványainak elhívása között mennyi idő telt el, mi történt a közben, mi indította Jézust tanítványok gyűjtésére, arról hallgat. Sőt még arról sem szól, hogy a tóhoz jövetelekor egyáltalán forgatott-e tanítványgyűjtési tervet elméjében ? !" És így tovább ... A miről szó nincs, minek arról a magyarázónak szólni ?! Így beleszőhetné azt is: „Arról se szól Márk, hogy volt-e gyűjtő-ív Jézus kezében ?" Továbbat leírja a „dobó-háló-vetés" természetrajzát. Itt is sok fölösleges szószaporítás. Legyen szabad ezzel szemben leközölni a Diákvilág szerkesztőjének ép erről szóló kis magyarázatát a „Csendes perczekből*. „Márk 1:14—20. Jézus első szózata kínált valamit az embereknek. Felajánlotta nekik Isten országát, mely készen várt mindenkit a megbocsátás, a béke, a boldogság áldásaival. Csak azt kívánta, hogy az emberek forduljanak oda 0 felé és fogadják el ezt a csodálatos ajánlatot (14—15). De ezt követte nemsokára a második szózat, mely már követelt! Elhívta azokat, kik az Isten országáról szóló örömhírt befogadták, hogy szenteljék életüket a megtapasztalt boldogság továbbterjesztésére. Híveit fel akarta használni arra, hogy újakat nyerjen (16—17). Milyi.n feleletet kapott tőlem e két szózatra?" íme e pár soros magyarázatban több erő, több élet, mint a M. B. 300 soros hipothéziseiben! Ez a kis magyarázat üdít, élénkít, emel... Míg a M. B. valósággal lever és boszant! Végtelen sajnálom, hogy a Csendes perczek írója kimaradt a M. B. írói közül, mert f

tudom, hogy jól tudja magyarázni azt, a mi a szövegben nyereség lett volna. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ilyen szöveg- és tartalom-kritikával és belemagyarázatos módszerrel csak ipari értéke lesz nagy a magyarázatos bibliának. Nem lesz igazi bibliai megértést, értékelést és evangéliumi életet fakasztó ereje. Jobbat kérünk! Balatoni István. A Református Katonák Lapja 4-ik, áprilisi száma a következő tartalommal jelent meg: A ki a szenvedő katonákért is szenvedett. Dr. Szabó Aladár. — Luther Márton. (Képpel.) Dr. Pruzsinszky Pál. — A tüdővész vagy sorvadás. Dr. Okolicsányi-Kuthy Dezső. — Betegen. (Vers.) Zóka Ferencz őrvezető. — A béke meg a suba. Lengyel Gyula. — A frontról. — Hírek. — A nemes missziót teljesítő lap czéljaira szóló adományok Hörömpő Dezső czímére küldendők (VII., Abonyi-u. 21). Farkas József emlékezete, dr. Pruzsinszky Pál tollából, most díszes kiállítású könyvalakban is megjelent. Bizonyára sokan veszik kezükbe kegyelettel és hálás emlékezettel ezt a meleg közvetlenséggel megírt könyvet, a mely olyan hű, eleven képet ad az áldott emlékű professzor életéről és munkájáról. A könyvben négy sikerült, szép kivitelű arczkép is van. A könyv ára 4 K.\ Megrendelhető Kókai Lajosnál (Budapest, IV., Kamermayer Károly-utcza). Nietzsche és Kálvin. Etikai tanulmány. írta Sebestyén Jenő ref. theol. m. tanár Budapesten. Kókai Lajos bizománya. Budapest, 1917. Ára 3 K. Most csak röviden jelezzük, hogy a mű, a melynek előfizetési felhívását nemrégiben közöltük, már megjelent és Kókainál kapható. Addig is, míg bővebben ismertethetnők, megjegyezzük, hogy a könyv polémikus szellemben van megírva s azáltal, hogy a kálvinizmus vezérgondolatainak tömör összefoglalását is magában foglalja, nagyon alkalmas arra, hogy olyan müveit embereknek is kezébe adják, a kik a kálvinizmust alig, vagy a mi még rosszabb, rosszul ismerik. A könyv alkalmas arra is, hogy hadikórházakban tisztek és önkéntesek is olvassák. EGYHÁZ, A királyi kihallgatás. Mint már mult számunkban említettük, Ö Felsége a király f. hó 14-én fogadta egyházunk képviseletét, az öt kerület püspökeit és főgondnokait, a róm. kath. és a gör. keleti (! f) egyházak küldötteinek tisztelgése után. A konvent lelkészi elnöke, dr. Kenessey Béla püspök betegsége miatt nem jelenhetett meg. Gróf Degenfeld József világi elnök beszédére a király így felelt: A „magyarországi református egyház nevében tolmácsolt hódolatnyilvánításukat és öröklött hűségük biztosítását szívből köszönöm. Jól esik látnom, hogy a hitélet szilárdsága, párosulva az erős hazafisággal, egyházukat és híveit a trón és haza biztos pilléreivé teszik. Egyházuk számíthat mindenkori pártfogásomra és atyai jóindulatomra." A beszéd elhangzása után a küldöttség összes tagjait megszólította: A püspököktől megkérdezte, hogy hány „plébániájuk" van és hogy híveik