Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-22 / 16. szám
PROTESTÁNS IÉSISKOLAI LAP Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K. negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Kontirmáczió. Dr. Patay Pál. — Vezérczikk: Békehírek, p. — Második czikk: Hogyan toborozzunk jó lelkipásztorokat? Hozzászólás. Székely. — Belföld: Szórványok egyházi gondozása. K. I. Megemlékezés Kalocsa Balázs halála ^egjedszázados évfordulóján, jDr. Joó Imre. — Irodalom: A magyarázatos bibliáról. Balatoni István. — Egyház. — Egyesület. — Gyászrovat. Hirdetések. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ráday-utcza 28, a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. 13elSŐ munkatársak : Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr. Sebestyén Jenő és Veress Jenő Az Élet Körevéből. Konfirmáczió. Monda pedig az Űr: Simon! Simon! íme a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed. Lukács 22.32-33. A róni. kath. magyarázatos biblia Leo, Cyprián, Bellarmin tekintélyére támaszkodva Jézus ezen felséges ígéretéből a pápa primátusát és csalliatatlanság'át igyekszik kimagyarázni. Nem; sokkal melegebb, bensőségesebb dologról van itt szó, mint jogi és dogmatikai igények megalapozásáról. Az Úr Jézus, a ki boldognak mondotta Simont, Jónának fiát, mert az felismerte benne az élő Istennek a Fiát, a Krisztust, előre látta, hogy a „Kőszikla" hogy meginog, a vallástevő ajak hogyan tagadja meg Őt, azért gondoskodik, mint főpásztor, hívének megerősítéséről. Jézus döntő jelentőségűnek tartotta a benne, mint Megváltóban, Isten Fiában való hitet. Az ilyen hitet az Atya munkájának, kijelentésének tartotta. „Nem test és vér jelentette meg ezt neked, hanem az én mennyei Atyám." Jézus szerint ezt a hitet a sötétség Fejedelme is annyira jelentősnek tartja, hogy elveszítéséért mindent megkísérel. Jellemző, hogy a Sátán Jézus szerint is épen úgy, mint Jób könyve szerint, nem esik az Isten hatalmi körén kívül. Nem mindenható. „Kikéri" a Sátán a tanítványokat, hogy megrostálhassa, mint a búzát. Kísértés volt Simonra ott a főpap udvarában a háromszori kérdés, a hármas alkalom, a mellyel nem tudott győzelmesen megküzdeni. Erős volt a „rostálás", de őt már a Mester, a kinek szórólapátja kezében volt, mint Keresztelő János mondotta, nem találta polyvának. Milyen nagy a Főpásztor gondoskodó szeretete! Egyénért is imádkozik, hogy el ne fogyatkozzék a hite. íme a közbenjáró főpapi szolgálata a Megváltónak. Nem csak Péterért, valamennyi tanítványért könyörgött, sőt azokért is, a kik az ő beszédeikre majd hívőkké lesznek. iináfflfcott Simonért, hogy hite el ne fogyatkozzék és megt^^Ri, erősíthesse az ő atyjafiait. Nem is fogyatkozott el többé Simon hite, atyjafiainak erősítését is hűségesen végezte élőszóval is, írásával is. A te atyád fiait erősítsed! Tn confirma fratres tuos! Az egyetemes papság szentíráson alapuló elve szerint kötelessége ez minden egyháztagnak, de különösen a gyülekezet angyalának, lelkipásztorának. Református egyházunk törvényei is ennek teszik kifejezetten kötelességévé. Nem bérmálás, nem püspöki rezervált jog ez, hanem lelkipásztori kötelesség. Hogy sok helyen még mindig a tanítók végzik az igazi konfirmácziót s csak a kikérdezést és a szertartást végzi a, lelkipásztor, az — enyhén szólva — kötelességmulasztás. A kontirmáczió voltaképen nem korlátozható a hatheti, vagy hosszabb-rövidebb tanítási időre. Kezdődnie kellene már a keresztyén családban, folytatódnia az iskolai vallástanításban, a melynek mélyebbé, öntudatosabbá tételére szolgálna a külön konfirmácziói tanítás, folytatását képezné a konfirmált ifjak és leányok egyletében való pásztori gondozás, az eleven, élő gyülekezet különböző belmissziói munkaágával csak alkalmat szolgáltatna a konfirmált gyülekezeti tagoknak az aktív keresztyén társadalmi életre. Milyen felséges eredmény volna az, ha minden egyháztag az egyetemes papság nagy kiváltságaival élni tudna és felelősséget érezne minden embertársa lelki üdvössége iránt! Fogjunk hozzá a kontirmáczió nagy munkájához azzal a bizonyossággal, hogy a Főpásztor imádságos figyelme kísér minket, először bennünket konfirmál és méltóvá és alkalmassá tesz minket arra, hogy a mi atyánkfiait, az ő kicsinyeit megerősíthessük a hitben, az 0 hozzá és szentegyházához való hűségben. Dr. Patay Pál.