Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-11 / 24. szám

könyvtárt stb. Szavaikkal épenúgy, mint életükkel és vitézségükkel igyekeznek vezetőik lenni a reábízottaknak. Eddig 17 esetben tüntették ki őket s ezek közül 14-ben vitézségi érmekkel. Az itthoni munkában való aktív részvételnek is megtalálták a módját. Állandó imádságaik mellett különösen pénzügyi segítségükkel állanak a hátunk megett. Többen vannak, a kik havonként 10, 20, 30, sőt 50 koronányi adománnyal dokumentálják annak a meggyőződésüknek fontosságát, hogy a magyar diákság a maga egészében minél előbb megnyerettessék az evangéliumi élet és meggyőződés számára. Deme László, titkár. KÜLFÖLDI HÍREK. Frank, Thomas. Á genfi református szabad egyházból kivált „evangéliumi keresztyén szövetség" kiváló lelkésze, ünnepelt szónoka, Frank Thomas, kinek neve egy magyarra fordított művéből és predikáczióiból nálunk is ismeretes. Frank Thomas immár több, mint egy évtizede minden vasárnapon Genfnek legnagyobb, több ezer lelket befogadó konczert-termében, a Vietoria-Hallban isteni tiszteletet tart. Ide rendesen eljárnak olyanok is, a kik „elvből" kerülik a templomokat. És mivel F. Thomas gyönyörű franczia nyelvezete is közismert, ez az istentisztelet a gyűjtőhelye a franczia nyelvet tanuló idegen nemzetiségű, különböző vallású intelligencziának. Frank Thomas ismeri a „közönséget" és ez egyik titka rendkívüli hatásának. Mindezek egy kis röpke hír hallatára jutnak eszünkbe. Május 21-én a helyi újságok jelezték Genfben, hogy Frank Thomas szokásos „előadását" nem tarthatja meg a Vietoria-Hallban. Mint későbben kiderült, az Alpina szabadkőműves-páholy tartotta ott e napon több órán át zártkörű évi összejövetelét. Megemlítjük még azt is, hogy a páholy nagy bankettjén Ernest Rochat ref. lelkész, az egyetemi theol. fakultás tanára mondotta az ünnepi beszédet, „Anyák napja." Ez a neve Svájczban sok gyülekezetben az év egyik vasárnapjának. Az anyák fontos szerepéről, csodás hivatásáról szól ilyenkor a predikáczió. A gyermekek is e napon fokozódott szeretettel, meghatottsággal övezik köriil azt, a kinek Isten után legtöbbet köszönhetnek. A svájezi anyák boldog napja ez. A magyar anyák legboldogabb napja majd az lesz, a mikor elcsendesedik minden harczi zaj, mikor wss^ajönnek a küzdő fiak. (pl.) A MI ÜGYÜNK. Szövetségünk választmánya június 2-án d. u. igen népes gyűlést tartott a Ráday-könyvtár olvasótermében, Bernát István dr. elnökletével. Jelen voltak többek közt: György Endre v. b. t. t., Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, Ilosvay Lajos dr. államtitkár is. Az ülés elején az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a választmány egyik érdemes, nemrégiben elhunyt tagjáról: Kolosváry Lajosnérói, ki Lapunknak is'tevékeny munkatársa volt, A választmány örömmel vette tudomásul, hogy a januári lelkészi konferenczia évkönyve, a nehéz nyomdai viszonyok daczára is, a napokban már megjelenik s azt a rendes tagok a tagsági illetmény fejében kapják. Hasonlókép örömmel értesült a választmány a Szövetségünk által Nagykörösön rendezett nagysikerű vallásos-nevelési konferencziáról s Kuyper Ábrahám dr. volt holland miniszterelnök megígért látogatásáról is. A téli konferenczia sikerén felbuzdulva és a több oldalról fölhangzott kívánságnak megfelelőleg, elhatározta a választmány, hogy nyarankint bizalmasabb jellegű lelkészi értekezletet rendez. Az első ilyen értekezlet Losonczon lesz, melynek érdekében Sörös Béla ottani ref. lelkész fejt ki máris élénk tevékenységet. A nyári gyűlés szervezésére előkészítő bizottságot küldtek ki, melynek Kováts István, Ravasz László, Sebestyén Jenő, Sörös Béla és Fiers Elek útazótitkár a tagjai. Ugyancsak azt is elhatározta a választmány, dr. Kováts Istvánnak Lapunk f. é. 16. számában fölvetett s mind lelkészi, mind tanítói körökben meleg fogadtatásra talált eszméje kapcsán, hogy országos mozgalmat indít az egyházi hivatalnokok betegsegély ző-intézetének megvalósítása érdekében. A választmány kimondotta, hogy a Szövetség készséggel közreműködik a szövetkezeti eszméknek az egyes theologiákon való behatóbb ismertetése terén. Ebben az irányban mégis keresik a budapesti theologia választmányát. Kimondotta a választmány, hogy feltétlenül szükségesnek tartja egy református diáklap megindítását s annak érdekében minden tőle telhetőt elkövet. Kováts István titkárt bízták meg, hogy egyes nyomdavállalatokkal tárgyaljon továbbra is ebben az ügyben. Lázár Andor dr. ismertette ezután a hadiárvák ügyét. Rámutatott a néhai Kerkápoly-féle, kb. két millió K értékű alapítványra, melyet külön erre a czélra hagyományoztak, de a melyet eddig nem használtak föl erre a czélra. Egyúttal felkérendőnek vélte -—• mit a választmány szintén magáévá tett — a lelkészeket, hogy hadiárvákat vegyenek magukhoz, miért egyébként az állam némi segélyt is ad a gondozóknak. Még néhány kisebb tárgy elintézése után a gyűlés véget ért. „Betegek gondozása" czímen Kiss Zoltán lelkésztársunk lelkes hangú czikket írt a Dunántúli Protestáns Lap 21. számába, melyben a legteljesebb mértékben magáévá teszi a „Lelkészeink és tanítóink betegsegélyezése" czímen, Lapunk 16. számában fölvetett eszmét. A többek közt a következőket írja : „Egy czikk czíme ez a P. E. és I. L.-ból. Reformáczióévfordulati terv. Nem hideg kőtömeg, de meleg szeretet. Kiáltó szó, melynek nem szabad visszhangtalan elhangzani a pusztában. Kötelesség, melyet Krisztus lelkéből olvasott ki a tervezője. ... 0 mindenek, kik föllengős terveket csináltok, feleljetek nekünk, nincsen-e éhező, szomjúhozó, jövevény, mezítelen, beteg és fogoly, a kikkel való irgalmasság cselekvése a legszebb emléke volna a 400 éves reformácziónak ? S a- nyomoron kívül, mely az útszélről kiált a Dávid Fiához, nem ismersz-e te, Egyház nyomort, mely nem kiált, de titkon hullatja könnyét, titkon vérzik s hangtalanul rogy a hideg hantra, mint az ősz virága? Jer, egy szerető szív a fent nevezett czikkben mutat néked ilyen nyomort. Ott mutatja, a hol leghamarább megláthatod, a hol téged érdekel első sorban, a mely a te szégyened első sorban. A te szolgáidnak a házában, parókiáikon ós rektóriákon, ha bekopogtat a sír felé sáppasztó betegség . . . Ilyen okok alapján indítványozza dr. Kováts István, hogy a jubileumi zsinat alkossa meg „az egyházhivatalnokok betegsegélyző-inté-