Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-27 / 35. szám

könyvekből: I. Vargha Gyula: Jövel, Megváltó! II. Szaboleska Mihály: Világháború. Üzenet. Könnycsepp az égben. 111. Gyóni Géza: Levelek a Kálváriáról. Könyörgés az Álomhoz. Irodalom: A kultúrnemzetek filozófiájú. Dr. Szelényi Ödön. Verseskönyvek. (Vargha Gyula, Bárd Miklós, Szabolcska Mihály.) Hegyaljai Pál. A száműzött Rákóczi. Imádságoskönyvek. Háború ós vallás. A Prot. Esték III. kötete. Útravaló az élet kenyeréből. Ujabb megjelent könyvek. Szende: A gyermekek evangélium keresztyén neveléséről. Luther-Társasági közlemények. Az „Ösvény" szerkesztője Kovács Sándor theol. akad. tanár (Pozsony, Konvent-u. 13.). Az „Ösvény" kiadóhivatala : Hornyánszky Viktor kiadóhivatala (Budapest, V., Akadénüa-u. 4). EGYHÁZ. A pesti ref. egyházmegye lelkészi kara folyó hó 23-án értekezletet tartott Budapesten, a ref. főgimnázium dísztermében. Petri Elek püspök evangéliumi szellemtől áthatott, építő elnöki megnyitója után (melyet jövő heti számunkban egész terjedelmében közlünk) Földváry László .váezhartyáni lelkész tartott előadást a gyász-évtizedről. Az üldözések idejéből ismertetett olyan adatokat, a melyekről eddigi történelmi munkáink nem beszélnek. Behatóan tárgyalta a pozsonyi ág. evangelikns templom elfoglalásának történetét. Móesy Mihály üllői lelkész a stóla-üyy szabályozásának kérdéséről értekezett. Rámutatott azokra a tarthatatlan körülményekre, a melyekben a stóla-iigy leledzik. Indítványozta, hogy az egyházmegye állapítsa meg a stóla-minimumot s emelje fel a helyenkint lehetetlenül csekély stóladíjakat. Nagy Ferencz esperes tapintatosságot ajánlott a kérdéses reform körül, mert egyes gyülekezetekben kellemetlenségek okozója lehet a díjak emelése. Dr. Szabó Aladár budapesti lelkész hangsúlyozta, hogy a'40—80 filléres és egyéb hasonlóan csekély stóla-díj nem egyéb, mint lealázása a lelkészi hivatásnak. Szomorú dolog —úgymond—, hogy egy fővárosi szolgai állás sokkal jobb megélhetést biztosit, mint némely lelkészi javadalom. Mátis Márton szadai lelkész indítványozta, hogy a stóia-ügy rendezése halasztassék el a háború utáni időre. Petri Elek püspök azt javasolta, hogy az esperes a kanonika vizitáczió alkalmával tárgyalja meg az egyes egyházak presbitériumaival a stóladíj rendezésének ügyét; ez a legjobb alkalom arra, hogy kölcsönös megértéssel, belátással, közmegnyugvással nyerjen a kérdés elintézést. Szabó Balázs ócsai lelkész a liturgia-egységről értekezett s arra a megállapításra jutott, hogy a konvent által készíttetett tervezet mellett állást kell foglalni különösen az úrvacsorai ágenda szövegét illetőleg. A kecskeméti ref. egyházmegye 1916. évi szeptember hó 5-én d. e. 9 órakor Nagykőrösön az egyház tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését. Figyelmeztetnek az egyházak, hogy a közgyűlésen csak azon tárgyak vétetnek tárgyalás alá, a melyek a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal az esperesi hivatalhoz beérkeznek. A rendkívüli postaforgalomra tekintettel azonban kívánatos ezt a terminust be nem várni. A közgyűlést megelőző nap, azaz szeptember hó 4-én d. u. 4 órakor az egyházmegyei tanügyi bizottság tartja ülését ugyanott. Szeptember hő 6-án d. e. 9 * órától kezdve pedig bírósági iilés lesz. A Debreczeni Prot. Lapban olvassuk a következőket: „A kollégiumi pénztár abban a helyzetben van, hogy a minden egyházhoz megküldött, kölcsönzési szabályzat keretében kölcsönöket folyósíthat. A kölcsönöket első helyen való telekkönyvi biztosítás mellett folyósítja (váltó nélkül) az Osztrák-Magyar Bank mindenkori kamatlábán felül 2u

/o-al, úgv azonban, hogy a. kamat (j°/0

-iiál kisebb, 8%-nál nagyobb nem lehet. Ezidőszerint, a folyósítási kamat 7%- Törlesztéses. kölcsönök most nem folyósíttatnak. Helybeli ingatlanokat a kollégium becsüsével. Haty Kálmán városi mérnök úrral kell előzetesen megbecsültéiül Vidéki ingatlanokról a községi elöljáróság bizonyítványa kívántatik az ottani ref. lelkész által megerősítve. Ebben, ha földekről van szó, kitüntetendő, hogy a föld fekete, barna, vagy homokföld-é és hogy víz-, szik- és belvízmentesé. Vidéki házakra csak úgy adható kölcsön, ha azokkal együtt földek is köttetnek le jelzálogul és ha a ház járásbírósági, vagy főszolgabírósági székhelyen fekszik. A bécsi ev egyház az 1916/17. iskolai évre 12—16 éves leányok számára havi 90 K fizetés mellett ev. leányotthont létesít, Theologus honvéd hadnagyok. Mindazokat a debreczeni hittanhallgatőkat, a kik 1914 novemberében a haza Védelmére hadbavonultak, a legújabb katonai kinevezések alkalmával hadnagyokká léptették elő. ISKOLA. Egyházkerületünk polgári leányiskolái. Kerületünkben két ref. polgári leányiskola van (a harmadik a a szentendrei vegyes), úgymint a kiskunhalasi, a melyet az ottani ref. egyház és a budapesti, a. melyet a skót egyesült szabadegyház missziója tart fenn. Röviden mindkettőről megemlékezünk a mult évi értesítők -alapján. — Az előbbi kezdetben magánisicola volt, a Hofifer nővérek alapítása, később vette át az egyház és adott neki helyiségei a régi gimnáziumi épületben. Keveset hallunk erről az iskoláról. Még most is csak olyan magán-, illetőleg helyi jelentőségű ez az iskolánk. Ennek bizonyára nem az iskola az oka, hanem az, hogy nem állnak rendelkezésére olyan eszközök, a melyek ebből a helyi jelentőségből kiemelhették volna. A 80 tanuló közül 54 halasi és csak 7 volt más törvényhatóság területéről. E sorok írója nem látta az intézet helyiségeit, nem tudja, hol és miképen vannak elhelyezve, a mult évi értesítőben sincs erről semmiféle adat, de azt látjuk az értesítőből, hogy az intézetnek nincs internátusa és bizonyára az a főoka annak, hogy a másutt lakó szülők nem adhatják oda leányaikat. Részünkről nem is olvastunk, hallottunk semmi olyan mozgalomról, kívánalomról, a mely a halasi polgári iskola fejlesztését, helyi jelentőségéből való kiemelését czélozta volna. Az értesítő sem fejez ki semmi ilyen óhajt, törekvést. Dicséretet érdemel a halasi ref. egyház, hogy a magániskolát átvette, hiszen volt már arra is eset, hogy az ilyen magániskolából az erősebb ref. egyházközség visszautasítása folytán kath. intézet lett. Hisszük, hogy az a figyelem, érdeklődés, a mely most a leánynevelés iránt mind fokozottabb mértékben egyházunk körében is ébredőben van, majd egyik tényezője lesz annak, hogy a halasi leányiskola is eléri fejlődésében a harmadik fokozatot, azt 't. i., hogy kapuit kitárhatja nemcsak a halasi, hanem a távolabbi vidékekről odasereglő leányok előtt is. Hiszen Halas a fővonalban fekszik, a bajai híd most már hozzáférhetőbbé teszi a dunántúliak számára is, a szomszédos gazdag Bácska prot. közönsége is szívesen felkeresné. Megfelelő áldozat és érdeklődés mellett, úgy hisszük, azt is ki lehetne vinni, hogy Halason a polgári iskolával kapcsolatban valami szakiskola is létesüljön. Minden iskolánál,