Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-24 / 52. szám

bélyegfokozat szerint tartoznak nyugtáikat felbélyegezni. Közszolgálatban lévőknek tekintetnek a felekezeti taná­rok, tanítók és óvónők; a lelkészek azonban már az új illetéki fokozatok szerint kötelesek nyugtáikat bélyeggel ellátni. Drágasági pótlék. A komáromi ref. egyház összes tisztviselőinek 2070 -os drágasági pótlékot szavazott meg. Németh István püspök a reá eső 800 K-t 200 K-val ki­egészítve jótékony czélra adta. A Budapest III. kerületi Katona-Otthon f. hó 20-án tartotta 3-ik adventi esti istentiszteletét a követ­kező renddel: Felálló ének: 53. dics. 4 vers. Főének: 53. dics. 1., 2. vers. Riemenschneider: Meditatio, orgonán előadta Árokháty Béla ref. theologus. Imádkozott és bibliát olvasott: Kálmán Farkas titkár. Árokháty: Templomi ének, énekelte Berkes Biri, orgonán kísérte Árokháty Béla. Prédikált: Kontra Aladár, lelkész. Végének: 54. dics. 5. vers. A nagykörösi ref. egyháztanács az V-ik hadiköl­csönre 100,000 koronát jegyzett. Ezzel együtt az öt ki­bocsátáskor 600,000 koronát jegyzett az egyházi és iskolai alapokból, az igazgatói kezelés alatt álló alapokból pedig 52,000 korona hadikölcsönjegyzés történt. A beregi ref. egyházmegye lelkészegyesülete e hó 13-án tartott gyűlésére az egyesület elnöksége meghívta Szövetségünk utazó-titkárát, a ki arról a kérdésről tartott előadást, hogy miért szükséges a magyar kálvinisták tár­sadalmi tömörülése ? Előadása keretében ismertette a Kálvin-Szövetség munkáját és törekvéseit. Hogy ügyün­ket megértő rokonszenv és atyafiságos együttérzés fogadta, ennek tanúbizonysága az, hogy a gyűlésnek csaknem minden tagja belépett Szövetségünk tagjai sorába. Jól megérdemlett érdeklődést váltott ki Benkö Viktornak, a Bethesda titkárának előadása is, amelyet az általa kép­viselt ügy czéljaira tett tekintélyes adományokkal is honorálni igyekezett a hallgatóság. Hogy miképen lehet az egyesület gyűléseit a hitbeli épülés szolgálatába állí­tani, erről a kérdésről Szabó Zoltán bilkei lelkész tartott beható értekezést, a mely fölött tanulságos eszmecsere indult meg. Foglalkozott a gyűlés a pesti egyházmegyének az egységes liturgia ügyében tett átiratával és magáévá tette annak álláspontját. Az erdélyrészi menekült lelkészek visszaszállítá­sánál megtörtént az a méltánytalanság, hogy míg a leg­alsóbbrendű állami hivatalnokok is II. osztályon utaztak, addig a ref. lelkészeket III. kocs osztályon szállították. E miatt a Kálvin-Szövetség elnöksége felterjesztést inté­zett a kereskedelemügyi miniszterhez, a ki azt áttette a belügyminiszterhez. Felterjesztésünkre a következő válasz érkezett: ,,A Máv. II. kocsiosztályának használatára azok a menekültek jogosultak, a kik erre intelligencziájuknál fogva igényt tarthatnak. A református lelkészek ebbe a kategóriába tartozván, így elutazásukkor az állomásfőnök­től mindig jogosan követelhetik a II. osztályon való uta­zásra jogosító jegy kiadását". A Statisztikai Havi Közlemények szeptemberi füzetében közölt adatok szerint a magyar birodalomban a jelzett hónapban mindössze 4338 házasság (1000 lé­lekre 2'570 ) köttetett. Született élve 25,866 (1000 lélekre 14'7°/0 ). Meghalt, a katonákat nem számítva: 28,552 (1000 lélekre 16'2°/0 )- A fogyás perczentben 1'5%. — A kimutatásból 9 erdélyi vármegye adatai hiányoznak. ISKOLA. Az Országos Református Tanáregyesület igaz­gatósági gyűlése. A Református Tanáregyesület igazga­tósága gyűlést tartott f. évi deczember 17-én Debreczen­ben. Miután Dóczi Imre elnök a gyűlést megnyitotta, napirend előtt szót kért S. Szabó József alelnök és az igazgatóság nevében a leg'szívesebb szavakkal üdvözölte az elnököt tanügyi közszolgálatának 40-ik évfordulója alkalmából. Elmondotta, hogy nem ilyen szűk, hanem szélesebb körben és ünnepélyesebb formában óhajtotta az egyesület ragaszkodását, háláját, tiszteletét és elisme­rését kifejezni sokérdemű elnöke iránt, de a közbejött országos gyász, trónváltozás, egyéb körülmények s ezek főzött a közlekedési nehézségek miatt is, az elnök ki­fejezett kívánságára, kénytelen volt az igazgatóság a tervezett jubileumi ünnepélyről lemondani. Méltatta továbbá az elnöknek az egyesület életében kifejtett nagy tevé­kenységét, elért sikereit; rámutatott egyéniségének és munkásságának országos jelentőségére, de főként a refor­mátus tanügy történetében kimagasló alakjára, irányító pedagógiai elveire, a református tanári állás erkölcsi és anyagi emelése körül kifejtett, eredményes fáradozá­saira s az iskolák fejlesztése, berendezése és kor szerinti reformja érdekében tett nagyarányú működésére. Dóczi Imre meghatottan köszönte meg a meleg üdvözlést, mely neki rendkívül jól esett, mert semmit sem becsül na­gyobbra, mint a munkatársak részéről jövő megtisztel­tetést és elismerést. Önérzettel vallotta be, hogy teljes erejével igyekezett elvégezni a reábízott teendőket. Tudja, hogy nem ért el mindent, a mit akart, de ismeri a pro­pertiusi közmondást is: in magnis et voluisse sat est. A miket az üdvözlő szónok neki tulajdonított, azokat tulaj donképen csak a felújult kálvinista tanári közszellem hozta létre, ő csak részes, közremunkáló volt azokban. Ó is, mint Themistokles Miltiadest, úgy bámulta a nagy elődöket s azok erényeinek követésével igyekezett hazá­ját és egyházát szolgálni. Nem kérkedik vele, mikor azt mondja, hogy az országos ref. tanáregyesület megalakí­tása s ebben a tanári közszellem megteremtése mintegy három évtizeddel ezelőtt az akkori tanári generácziónak egyik legnagyobb érdeme. Ez egyesület fenntartása s a közszellem erősítése az ifjabb tanári nemzedékre vár, mely el sem tudja gondolni, hogy csak az ő kezdő tanári működése idején is anyagi dotácziókban mily szegényes volt a ref. tanári állás. Törekedett buzgó társainak segít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom