Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-17 / 51. szám

tartókra ? A járulékok nagysága egyfelől a' tagok Tárható száma (jelenleg kb. 6000 egyházi hivatalnokunk van), másfelől a segélyezés tervbevett mérve alapján készülő mathematikai mérleg útján állapítható meg. A hasonló intézmények adatai szerint, 3—4%"o

s

járulékok ni ellett az ilyen keretekben mozgó betegsegélyző-intézetek fönntarthatok. A járulékok kivetésének alapjául a tagok nyudíjjogosultságánál fölvett járandóságok szolgálhatnak. Méltányosnak tartjuk, hogy a betegsegélyző-intézeti járulék felerészben a belhivatalnokokat, felerészben pedig a fönntartókat terhelje. Nyugdíjban lévőknél vagy nyugdíjat, neveltetési segélyt élvező özvegyeknél és árváknál a fönntartói járulék egyetemes egyházunkra háramlanék. Erre a czélra leköthetné a közalap bizonyos hányadát. Ugyancsak ennek az alapnak a terhére a járulékok bizonyos %"át is magára vállalhatná az egyetemes egyház. V. Hogyan és milyen szervezettel alakuljon meg ? Az egyházi hivatalnokok betegsegélyző-intézete, véleményünk szerint, mint hivatalos egyházi szervezet válthatja leginkább valóra a hozzáfűződő nagy igényeket és reményeket. Leginkább így tarthatjuk tőle távol a pártoskodás szellemét és az ezzel többé-kevésbbé kapcsolatos részrehajlást. Már pedig ide semmi körülmények közt sem szabad ilyesminek beférkőznie! A megalakulásnál és a szervezésnél az orsz. lelkészi nyugdíjintézet megalkotása és szervezete szolgálhat mintául. A legközelebb összeülő zsinat megállapodhatik az alapelveket illetőleg és megbízza a konventet, hogy a szükséges mathematikai mérleget készíttesse el és annak eredménye alapján szervezze az egyházi hivatalnokok ttetegsegélyző-intézetét s az bizonyos határidőn belül kezdje meg működését. A központi szerv mellett — a lelkészi nyugdíjintézethez hasonlóan — egyházmegyei és egyházkerületi bizottságok is működnének. Mind a befizetések, mind a segélyezések ezek közvetítése és ellenőrzése mellett történnének. A központ ezenkívül — természetesen — orvosszakértőkkel is összeköttetésben állana. VI. Milyen irányban bővítheti a jövőben működési körét ? A sok közül ez alkalommal csupán kettőt emelünk ki. a) Az életbiztosítást is bevonhatja működési körébe. b) Kiágazhatik belőle egyháztagjaink országos betegsegélyző-intézete is. Ennél még messzebbmenő tervet vetett föl Vas Mihály esperes a „Lelkészegyesület" legutóbbi számaiban. 0 betegsegélyző-intézetiinket még szélesebb alapokra kívánná helyezni: bevenne abba felekezeti és társadalmi különbségre való tekintet nélkül mindenkit, a ki a Munkásbiztosító Pénztárnak nem lehet tágja. Ez a terv megvalósulása esetén azzal a tagadhatatlanul nagy előnnyel járna,, hogy a tömeges tagság mellett valamivel kedvezőbb díjtételek volnának elérhetők. Mi azonban mégsem merünk erre a megoldásra gondolni. Bármily ideálisnak tűnjék is föl ugyanis ilyen felekezetközi és a társadalmi állást nem tekintő szervezkedés, viszont ilyen, a vezetőségét szavazás útján nyerő intézményeknél könynyebben meghonosodhatnak — már csak a szóban forgó nagy anyagi érdekek miatt is — a visszaélések és ezek megdönthetik az egész intézményt. Olyan csoportok keríthetik magukhoz — akár élelmességüknél, akár jobb szervezettségüknél, akár nagyobb tömegüknél fogva a vezetést, a kiknek a kezében aligha láthatnék szívesen és nyugodtan az intézet vagyonát, A vezetést nem engedhetjük ki a kezünkből! Csak alkossuk meg magunk körében ezt a régóta hiányzó intézményt. Bizonyára követni fogják ev. testvéreink, meg a többiek is! Dr. K. I. TÁRCZA. Farkas József emlékezete. XIII. Farkas József, mint lapjának a szerkesztője s mint ennek a legszorgalmasabb munkása, a nép szélesebb rétegeit tartja szemei előtt, körülbelül azt, a mely a falusi templomi közönség javarészét alkotja. Abból a meggyőződésből indul ki, hogy sok tévedésnek vagy mondjuk sok bűnnek az oka a tudatlanság, a sötétség. A mily mértékben oszlik^ a sötétség és fogy a tudatlanság, abban a mértékben pusztul a hiba. A lelki megtévelyedést a felvilágosodás verőfényes levegője irtja ki, úgy mint a betegségek miazmáit a napfény. Ehhez'képest a kibontakozó feladat: a harcz a tudatlanság ellen. Mindenki, a ki felvilágosít, alapjában véve az orvoslás folyamán lendít, az egészséget, az erőt gyarapítja^ Farkas József ebből a munkából akarja kivenni a részét, Hogy minél czélirányosabban járhasson el, a nép nyelvéhez és eszejárásához alkalmazkodik, a mi nem is esik épen nehezére, mert nem tartozik a tudós férfiak közé, a kik nagymennyiségű erudicziót halmozván fel, elszigetelik magukat, inkább óhajtván fényleni, mint melegíteni. Farkas József lapjának, a népszerűen írandó „Keresztyén Családnak" hasábjain táplálni akarja olvasóit, még pedig tejnek italával vagy még inkább úgy, mint azok a nyájas tanítók („blandi doctores"), a kik Horatius szerint süteményt adnak a gyermekeknek, hogy mind szívesebben tanuljanak. Farkas Józsefnek czikkeit, jobban mondva tanításait a „Keresztyén Család" elsárgult lapjain olvasgatva, hajlandó a költő szavaira gondolni az ember: „Szokrateszi lelked mennyei kincseit rózsák közé rejted, Hogy megfoghasd a szívet". Farkas József ismeretterjesztő, eszméitető czikkeket ad lapjában olvasóinak. Van e czikkék között feles számmal történeti („a család története", „a keresztyén szó története", „a jezsuiták" stb.), társadalmi (zárdai hevelés, kath. pártalakulás, vallásügy az országgyűlésen stb.) ismertetés, értekezés. A mint a mult és jelen sok közérdekű kérdését megvitatja, érthető, praktikus s mindegyik czikkéből visszatükröződik az az egyensúlyos életnézet,