Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-12 / 46. szám

téved el, alkalomadtán felemelkedik arra a magaslatra, a hol a láthatár szélesebb, a legegyetemesebb, a leg­általánosabb elvek jobban szemügyre vehetők s hallgatóit is ide segíti. Ide vonatkoznak azok a följegyzések, a melyekben egykori tanítványai az érdemes professzorról megemlékezvén, csaknem valamennyien megegyeznek: „Farkas József az egyháztörténelemnek nem csupán szá­raz és krónikaszerű eseményeit magyarázta és adta elő az évszámok csudálatos pontos felsorolásával, <le a mi fontosabb, igyekezett a különböző korok uralkodó esz­méit és az eszményeket mozgató és irányító lelket is szemléltetni tanítványaival, a melyhez hasonló előadást, így folytatja tájékoztatását a szíves tudósító, csak a pápai kollégium nagyhírű históriai professzorától, a jó öreg Bocsor Istvántól hallottam egykoron." Emlékezőtehetsége csudálatos, a mit olvasmányaiból, az újságokból stb. el­• inéjében, hogy úgy mondjuk, fölraktározott, azzal minden perczben rendelkezik és a legmegfelelőbb szavakkal egy „ad vocem" kapcsolatában összefüggésbe hozza tárgyával, a mi előadásának érdekességét, élénkségét nem kis mér­tékben emeli. Üde emlékezőtehetsége, derült kedélye, bőséges mértékben bocsát megfelelő gondolatokat ren­delkezésére, miközben pedig ezeket szavakba önti, szinte önkénytelenül megnyilatkozik természetes humora. Dr. Pruzsinszky Pál. BELFÖLD. Levél a szerkesztőhöz. Kedves Szerkesztő úr! Meglepetéssel olvastam múltkori levelemhez fűzött megjegyzését, melyből az tűnik ki, mintha én a temetők és sirok kegyeletes rendben tartását, gondozását hely­teleníteném. Ilyesmit egy szóval sem írtam benne és soha sem mondottam máshol sem. Annyira elemi kötelességnek tartom azt t. i., hogy a sírok csinnal is rendben tar­tassanak, hogy azt gondoltam, hogy erről említést tenni fölösleges. Én különben olyan elhanyagolt temetőt nem láttam, eléggé megrovandó, a hol van ilyen, a mi a jó ízléssel is teljesen ellenkezik! Én, mint asszony, látom a rengeteg virágot s egyebet, a mit kihordanak állandóan az asszonyok, lá­tom azokat, a kik évek óta naponta kijárnak a temetőbe halottaikhoz (sokszor be sem merik vallani a pap előtt és titokban teszik), látom azokat, a kik nemcsak mástól, hanem maguktól is elvonják a falatot, hogy a sírokat díszíthessék, azokat, a kik elfordulnak kötelességeiktől, mely munkára ösztönözné őket, mert csak hátra tekin­tenek egy sírra és a múlton évődnek, keseregnek egye­dül s nem is akarnak vigasztalást elfogadni. Ezt nem helyeslem, mert látom a lelki egészség elcsenevészedését, tétlenséget, mikor annyi a tennivaló s ezt is némileg önzésnek találom. Ezek ellen írtam és nem a köteles tisztelet, kegyelet nyilvánulásai ellen, a melynek elhanyagolása engem is sértene.* Kedves Szerkesztő úrnak maradok igaz híve : Orlh Ambrusné. KÜLFÖLDI HÍREK. Modus vivendi Hollandiában. Ez a ezíme annak a tervezetnek, melyet a pártok békés együttműködésének reményében az utrechti egyetem theol. fakultása szerzett és a melyet az idei tavaszi zsinat, mint a holland ref. egyház (Hervormde Kerk) legfőbb intézőbizottsága egy szavazattöbbséggel elvben elfogadott. A különböző pártok már évek óta nem hagyják nyugodtan dolgozni az egy­házat és a „furor tlieologicns" ugyanazon erővel dühöng, mint a 19. században, mikor két nagyobb párt kilépett (1834. és 1886.) és külön egyházat alakított. (Mellékesen megjegyezve, ennek a Kuvper-féle egyháznak vehetjük most mi a legtöbb hasznát, mert teljes súlyával a mi pártunkra állt ebben a nagy harezban. Jellemző, hogy a Hervormde Kerk, mint mindenütt, úgy itt is megoszlott és erkölcsi pártállásra még ma sem jutott a háborút illetőleg. A gereformeerdek itt is velünk vannak.) Az ut­rechti egyetemi kart tehát ez a tarthatatlan állapot és az aggodalom, hogy a régebbi ref. egyház teljesen alá­siilyed, ösztönözte a tervezet elkészítésére, mit a fakultás valamennyi tanára, ki a Hervormde Kerk ne k is tagja, aláírt. Jellemző, hogy az összes irányok képviselve van­nak az aláírókban. — A javaslat lényege az, hogy az egyes egyházközségek kebelén belül a különböző pártok úgynevezett „gyülekezetet" (gemeente Kerk) alkothatnak, illetve a csekélyszámú tagok csatlakozhatnak egy másik közelben fekvő egyházközség hasonelvű „gyülekezet" -éhez, de természetesen az eredeti egyházközségükben levő tagságuk fenntartásával. Joguk van egy meghatá­rozott szám esetén intézőbizottságot alkotni, belkebli sza­bályzatot alkotni, mint a „classicaal bestuur" (az egyház­megyei bíróság) van hivatva jóváhagyni. De joga van minden egyes gyülekezetnek „tagjai vallásos szükségle­téről olyan módon gondoskodni, a hogy czélszerűnek és szükségesnek látja" (11. art.), vagyis joga van pl. lel­készt is választani, mint a javaslat mondja, de ezek a lelkészek csak olyanok lehetnek, kik a Herv. Kerk sza­bályzatának aláírtak. Azonkívül az ilyen gyülekezetek jógi személyekké válnak, de csak a tartományi vezetőség (Prov. Bestuur) jóváhagyásával (16 art.), egyébként pedig a Hervormde Kerk kebelében maradnak, annak szabály­zatai rájuk, mint tagokra érvényesek. A gyülekezeteknek joguk van továbbá tagjaik száma arányában az egyház­község vagyoni erejére (7. art.) és a mennyiben ez nem volna elég, szabad a saját hatáskörükön belül intézked­niök (8. art.). A tervezet eléggé érdekes és még ha * Megjegyzésünknek czélzata csupán az volt, hogy a másik túlzás, t. i. a kegyeletlenség és annak megnyilvánulása ellen is fel kell emelni szavunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom