Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-12 / 46. szám
téved el, alkalomadtán felemelkedik arra a magaslatra, a hol a láthatár szélesebb, a legegyetemesebb, a legáltalánosabb elvek jobban szemügyre vehetők s hallgatóit is ide segíti. Ide vonatkoznak azok a följegyzések, a melyekben egykori tanítványai az érdemes professzorról megemlékezvén, csaknem valamennyien megegyeznek: „Farkas József az egyháztörténelemnek nem csupán száraz és krónikaszerű eseményeit magyarázta és adta elő az évszámok csudálatos pontos felsorolásával, <le a mi fontosabb, igyekezett a különböző korok uralkodó eszméit és az eszményeket mozgató és irányító lelket is szemléltetni tanítványaival, a melyhez hasonló előadást, így folytatja tájékoztatását a szíves tudósító, csak a pápai kollégium nagyhírű históriai professzorától, a jó öreg Bocsor Istvántól hallottam egykoron." Emlékezőtehetsége csudálatos, a mit olvasmányaiból, az újságokból stb. el• inéjében, hogy úgy mondjuk, fölraktározott, azzal minden perczben rendelkezik és a legmegfelelőbb szavakkal egy „ad vocem" kapcsolatában összefüggésbe hozza tárgyával, a mi előadásának érdekességét, élénkségét nem kis mértékben emeli. Üde emlékezőtehetsége, derült kedélye, bőséges mértékben bocsát megfelelő gondolatokat rendelkezésére, miközben pedig ezeket szavakba önti, szinte önkénytelenül megnyilatkozik természetes humora. Dr. Pruzsinszky Pál. BELFÖLD. Levél a szerkesztőhöz. Kedves Szerkesztő úr! Meglepetéssel olvastam múltkori levelemhez fűzött megjegyzését, melyből az tűnik ki, mintha én a temetők és sirok kegyeletes rendben tartását, gondozását helyteleníteném. Ilyesmit egy szóval sem írtam benne és soha sem mondottam máshol sem. Annyira elemi kötelességnek tartom azt t. i., hogy a sírok csinnal is rendben tartassanak, hogy azt gondoltam, hogy erről említést tenni fölösleges. Én különben olyan elhanyagolt temetőt nem láttam, eléggé megrovandó, a hol van ilyen, a mi a jó ízléssel is teljesen ellenkezik! Én, mint asszony, látom a rengeteg virágot s egyebet, a mit kihordanak állandóan az asszonyok, látom azokat, a kik évek óta naponta kijárnak a temetőbe halottaikhoz (sokszor be sem merik vallani a pap előtt és titokban teszik), látom azokat, a kik nemcsak mástól, hanem maguktól is elvonják a falatot, hogy a sírokat díszíthessék, azokat, a kik elfordulnak kötelességeiktől, mely munkára ösztönözné őket, mert csak hátra tekintenek egy sírra és a múlton évődnek, keseregnek egyedül s nem is akarnak vigasztalást elfogadni. Ezt nem helyeslem, mert látom a lelki egészség elcsenevészedését, tétlenséget, mikor annyi a tennivaló s ezt is némileg önzésnek találom. Ezek ellen írtam és nem a köteles tisztelet, kegyelet nyilvánulásai ellen, a melynek elhanyagolása engem is sértene.* Kedves Szerkesztő úrnak maradok igaz híve : Orlh Ambrusné. KÜLFÖLDI HÍREK. Modus vivendi Hollandiában. Ez a ezíme annak a tervezetnek, melyet a pártok békés együttműködésének reményében az utrechti egyetem theol. fakultása szerzett és a melyet az idei tavaszi zsinat, mint a holland ref. egyház (Hervormde Kerk) legfőbb intézőbizottsága egy szavazattöbbséggel elvben elfogadott. A különböző pártok már évek óta nem hagyják nyugodtan dolgozni az egyházat és a „furor tlieologicns" ugyanazon erővel dühöng, mint a 19. században, mikor két nagyobb párt kilépett (1834. és 1886.) és külön egyházat alakított. (Mellékesen megjegyezve, ennek a Kuvper-féle egyháznak vehetjük most mi a legtöbb hasznát, mert teljes súlyával a mi pártunkra állt ebben a nagy harezban. Jellemző, hogy a Hervormde Kerk, mint mindenütt, úgy itt is megoszlott és erkölcsi pártállásra még ma sem jutott a háborút illetőleg. A gereformeerdek itt is velünk vannak.) Az utrechti egyetemi kart tehát ez a tarthatatlan állapot és az aggodalom, hogy a régebbi ref. egyház teljesen alásiilyed, ösztönözte a tervezet elkészítésére, mit a fakultás valamennyi tanára, ki a Hervormde Kerk ne k is tagja, aláírt. Jellemző, hogy az összes irányok képviselve vannak az aláírókban. — A javaslat lényege az, hogy az egyes egyházközségek kebelén belül a különböző pártok úgynevezett „gyülekezetet" (gemeente Kerk) alkothatnak, illetve a csekélyszámú tagok csatlakozhatnak egy másik közelben fekvő egyházközség hasonelvű „gyülekezet" -éhez, de természetesen az eredeti egyházközségükben levő tagságuk fenntartásával. Joguk van egy meghatározott szám esetén intézőbizottságot alkotni, belkebli szabályzatot alkotni, mint a „classicaal bestuur" (az egyházmegyei bíróság) van hivatva jóváhagyni. De joga van minden egyes gyülekezetnek „tagjai vallásos szükségletéről olyan módon gondoskodni, a hogy czélszerűnek és szükségesnek látja" (11. art.), vagyis joga van pl. lelkészt is választani, mint a javaslat mondja, de ezek a lelkészek csak olyanok lehetnek, kik a Herv. Kerk szabályzatának aláírtak. Azonkívül az ilyen gyülekezetek jógi személyekké válnak, de csak a tartományi vezetőség (Prov. Bestuur) jóváhagyásával (16 art.), egyébként pedig a Hervormde Kerk kebelében maradnak, annak szabályzatai rájuk, mint tagokra érvényesek. A gyülekezeteknek joguk van továbbá tagjaik száma arányában az egyházközség vagyoni erejére (7. art.) és a mennyiben ez nem volna elég, szabad a saját hatáskörükön belül intézkedniök (8. art.). A tervezet eléggé érdekes és még ha * Megjegyzésünknek czélzata csupán az volt, hogy a másik túlzás, t. i. a kegyeletlenség és annak megnyilvánulása ellen is fel kell emelni szavunkat.