Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-17 / 38. szám

világi képviselő küldhető az egyházmegyei közgyűlésre. Szükség lenne arra, hogy eme véleményezések mellett az egyházjogászok alapos tanulmány tárgyává tennék ezt a jogviszonyt, hogy a zsinat már feldolgozott és áttekinthető előmunkálatok nyomán dönthessen végle­gesen e kérdés felett. Fontos határozatot hozott a közgyűlés, mikor az egyházkerületi értekezlet által előterjesztett amaz indít­ványokat fogadta el helyeslőleg, a melyek Forgács Gyula péczeli lelkész mult őszkor tartott felolvasásában foglal­tatnak a „legsürgősebb egyházi teendők"-rc vonatkozó­lag. Ez indítványoknak lényege az, hogy egyházunk legsürgősebb teendője megismertetni önmagát, múlt­ját, jelenét, czéljait — saját híveivel, hogy egyhá­zunknak mindenrendű, rangú, de főként intelligens tagjai ismerjék meg egyházunk hitelveit, intézményeit, legyenek tisztában azzal, hogy mit akar ez az egyház s mit segíthet, mit tehet egyháza érdekében. Hogy ezt az egyház meg­tehesse, elsősorban olyan emberekre, lelkipásztorokra, tanítókra, buzgó egyháztagokra van szüksége, a kik a templomi istentiszteletek, az iskolai tanórák vagy a Biblia és a Szikszay keresztyén tanítások olvasása közben ér­vényesülő értékes munkaerőt, buzgó, életerős munka­kedvet ós józan kegyességet eme megszokott szűk fog­lalatok közül kiragadva, kivinnék az életbe, oda, a hol az emberek még nem járnak templomba s már nem járnak iskolába s hitükből más nem maradt, mint a protestántizmus negatív, hideg s nyakasan durva gőgje. Keresni, képezni kell munkás, önfeláldozó embereket,! A közgyűlés az indítványt nemcsak elfogadta, liá­néin felhatalmazta a missziói bizottságot is arra, hogy munkakörét, a mely eddig csak a diaspora-misszióra szorítkozott, terjessze ki a belmisszió egyéb ágaira is, lehetőleg szervezzen egy belmissziói központot egyház­megyénk számára ós próbálja megvalósítani kicsiben azt, a mit az értekezlet a kerületnek nagyobb méretekben javasol. Végül megemlítjük, hogy a megüresedett tisztségek a következőkép töltettek be: egyházmegyei közpénz­tárossá Szánthó Géza rákoscsabai lelkész (1917 január 1-től kezdődőleg), számvevővé Kovács Géza kisoroszi lelkész, tanügyi előadóvá Hörömpő Ferencz pócsmegyeri lelkész, közlelkészekké Mátis Márton szadai és Forgács Gyula péczeli lelkészek választattak meg. Az emelkedett hangulatú és tartalmas közgyűlés után a résztvevők közül többen közös ebéden vettek részt. Fgy. Gyűlések a külsősomogyi egyházmegyében. A külsősomogyi ref. egyházmegyei Lelkészegyesület augusztus 29-én tartotta folyó évi közgyűlését Siófokon. A XLVI. zsoltár 1. versének eléneklése után Fábián Mihály miszlai lelkész mondott imát és a János ev. XVII. 14—15. alapján tartott alkalmas biblia magyarázatot. A gyű­lést Bocsor Lajos e.. m. 1. e. elnök nyitotta meg rövid alkalmi beszéddel. A lelkeket teljes mértékben foglalkoz­tató s minden tevékenységet a maga körébe vonzó, nehéz idő miatt nem munkálhatta — úgymond a megnyitó — a Lelkészegyesület sem a maga kitűzött czéljait, de egyes tagjai a maguk körében teljesítették kötelességeiket. Örömmel emlékezik meg azután az ORLE áldozatos buz­góságának szép eredményéről, a hajdúböszörményi Kál­vineum ünnepélyes megnyitásáról s ez intézménynek a lelki árvákról gondoskodó szeretetmunkájáról. Ezek után felhívja az Egyesület tagjait a Kálvinénm javára áldozat­készségre. A tárgysorozat rendjén foglalkozott a 1. e. közgyűlés a reformáczió 400 éves évfordulója méltó megünneplé­sének kérdésével s elhatározta, hogy az ünneplést a hiva­talos egyházmegyével együtt végzi. Szűcs Lajos nagybábonyi lelkésznek „a vasárnapi iskolák fontossága egyházi életünkben" czím alatt tartott tartalmas felolvasása s többek hozzászólása után a vasár­napi iskolák lehető megvalósítását ajánlta a közgyűlés a tagok figyelmébe. A Kálvin-Szövetségnek az egyházhivatalnokok beteg­segélyezési ügyében felvetett eszméjét az egyesületi közgyű­lés egyértelműleg helyeselte s az eszme továbbérl elésére az egyházmegye közgyűlés utján kéri a Kálvin-Szövetséget. Felvetett indítványra az egyházmegye és egyház­kerület közgyűlések útján kérés terjesztését határozta el arra nézve, hogy a paróchiális könyvtárban elsősorban a gyakorlati lelkészkedéshez szükséges bibliai exegezissel foglalkozó művek adassanak ki. Majd a folyó ügyek elin tózése s az egyesület régi tisztviselőinek helyeikre újra­megválasztása után az egyesületi közgyűlés Kozma A. kőröshegyi lelkész imájával véget ért. A következő napon, augusztus 30-án, volt az egy­házmegyei közgyűlés Kálmán Gyula esperes ós dr. Kiss Ernő egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Igazi belső mély érzéssel hangzott el ajkainkról a „Perelj Uram perlőimmel" kezdetű hatalmas zsoltárunk s ennek hatása alatt vezette Kálmán Gyula esperes imájával lelkünket szabadításunk erős Istenéhez. Majd egyházmegyei gond­nokunk mondott lelkes megnyitóbeszédet. Teljes elisme­réssel emelte ki a gondnoki megnyitó hősiesen küzdő katonáink odaadó buzgó kötelességteljesítését, mellyel a hű szövetségesekkel együtt védik édes magyar hazánk határait a mindenünnen reánktörő gonosz és álnok ellen­ségeink ellen. De itthon — úgymond gondnokunk — fájdalommal kell látnunk a csak saját érdekét munkálni kívánó sok önző kufár léleknek elzárkózását az áldoza­toktól úgy a szeretetintézményekre adományok nyújtása, mint a hadikölcsönre jegyzés tekintetében. A tapasztalat fájdalom, azt mutatja, hogy egyházmegyénk gyülekeze­teinek tagjai közül is aránylag nagyon kevesen jegyez­tek erejükhöz méltóan hadikölcsönt. E visszahúzódás pedig hazafiatlan cselekedet. Felhívja azért egyházme­gyénk minden tagját, hogy hazafias kötelességének még ereje megfeszítésével is igyekezzék megfelelni. A gyűlés megalakulásakor jóleső érzéssel láttuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom