Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-10 / 37. szám

PROTESTÁNS EGYHAZId SKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX.. Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál át., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: „Vigyázzatok és imádkozzatok." Fiers Elek. — Vezérczikk: Egyházi megújhodásunk egy nagy kérdése. Ifj. Vidor János. — Második czikk: Mit tegyünk erdélyi testvéreinkért? —s —k. — Belföld: Kell-e a Lelkészegyesületnek kongresszust tartani? Egy ORLE-tag. A tolnai ref, egyházmegye közgyűlése. K. A felsöbaranyai ref. egyházmegye közgyűlése. B. L. Az alsóbaranya-bács-szlavóniai egyházmegye közgyűlése. (—n —r.) — Külföldi hirek: Németország. Anglia. Francziaország.— A mi ügyünk: Losonczi konferenczíánk. III. Dr. K. I. — Egyház. — Iskola. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. „Vigyázzatok ós imádkozzatok." Márk. 14. r. 38. v. Mindnyájunknak van egy végtelenül értékes kincse : az Istentől nyert lélek. Erre gondol Jézus, a mikor azt mondja: vigyázzatok. Márk 13. és 14. fejezetében ötször mondja az Úr: vigyázzatok. Jeruzsálem vesztét jósolja. Kő kövön nem marad... Hallani fogtok háborúkról, de azért ne féljetek. Földindulások lesznek, éhség és nyomor ; hatalmasságok omlanak porba... ne féljetek, csak vigyázzatok. Törvényszékre adnak titeket, gyűlöletesek lesztek az én nevemért... Ne aggódjatok, csak ügyeljetek. vigyázzatok. E proféczia után Bethániába megy Jézus, baráti szívek szelíd körébe s míg ott egy hálásszívű nő drága nárdus-olajjal kedveskedik, azalatt Júdás kialkussza a papoknál az árulás diját. Az utolsó vacsora búcsúünnepsége után a G-ecsemáné lombjai alatt elhangzik az utolsó figyelmeztetés: vigyázzatok. Mire vigyázzatok? Mire vigyáznátok másra, mint arra a végtelenül nagy kincsre, a mely az emberi lélek. Nézzetek széjjel magatok körül. Ez a világ a forgandóság hazája. Fény és árny kergetik egymást, mosoly és fájdalom, himnusz és gyászének, gazdagság és nyomor egymás mellett járnak. Ebbe a kavargó, kráterek fölött járó, sistergő és zakatoló világba a teremtő Isten bölcsessége egyetlen nagy pozitívumot, egyetlen rendületlen tényt állított s azt akarta, hogy kaczagás és könnycsepp, bíbor és koldusrongy, béke és háború: mind-mind nevelődésének, kifejlésének, tökéletessé lételének eszköze legyen. Mert azt várja tőle, hogy rendületlen szikla legyen, a mely virágos rétről és kopár hegyomladékból egyforma készséggel, egyforma lendülettel szárnyal a levegőégbe ... az örökkévalóságba ... Ez az ünnepélyes valóság nem más, mint az öntudatára eszmélt, önértékére ismert emberi lélek. Ennek szól ez a szívre nehezedően komoly intés : vigyázzatok. Örködéstek férfias és bátor legyen s ne úgy vigyázzatok, mint a kiket viziók gyötörnek s rettegés miatt nem jön a szemükre álom. Ez nem éberség volna, hanem álmatlanság, nem virtus lenne, hanem gyávaság. Vigyáznunk kell, hogy lelkűnkről le ne liorzsolódjanak égi származásának jegyei, el ne torzuljanak azok a vonások, melyek Isten képmására emlékeztetnek. Vigyáznunk kell, hogy lelkünk olyanná fejlődjék öröm napsugarában, szenvedés borújában, hogy az Elő Isten gyönyörűségét lelje benne. * Imádkozzatok! A míg a vigyázás főképen csak passzivitás, mozdulatlanság, addig az imádkozás ennek épen ellentéte. De az. imát is vigyázásnak kell megelőznie. Őrködöm, hogy az élet útjain megőrizzem lelkemnek tiszta ünneplő ruháját, hotTM" gyen bizalmam, fiúi ni a Mennyei Atya olyan szégyen ér, 7 atlan vendégét, a kierülsz ide, nincs nékell, hogv tisztátalan méltóságérzetem mindenkor od; színe elé s ne kelljen félnem, mint az evangéliumi mennyegző . nek ezt mondták: Barátom, hogy ked mennyegzői ruhád! Vigyáznc ruhám miatt ne kelljen kerülnöm a Mennyei Atya házát. Az imádságról sok embernek igen hanyag fogalmai vannak. Sok ember úgy értékeli, uint a rossz fiú a gyermeki kötelezettséget: csak akkor jut eszébe, hogy atyja is van s csak akkor ír haza, mikor fogytán van a zsebpénze. Sok ember olyasminek nézi az isteni kegyelem és irgalom tárházát, mint a mentőegyesületet: akkor hívja, mikor baleset érte. Eleinte a tanítványok is úgy vélekedtek az imádságról, hogy az csak a bajba jutott, megszorult embernek alkalmi segélykiáltása (mindenesetre az is, de nem csak az). Első imájuk, midőn a viharzó tengeren így kiáltottak fel: Uram, tarts meg minket, mert elveszünk —