Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-06 / 32. szám

KÜLFÖLDI HÍREK. A német ev. Nőszövetség május hó végén tartotta Magdeburgban 10- i k nagygyűlését. 134 helyi és 50 leányszövetséget foglal magában. A szövetségnek Hannoverben ker. szocziális női szemináriuma van, a melynek állandóan 60 hallgatója volt. Érdekes határozata a nagygyűlésnek az, a melyben sürgeti, hogy úgy a városban, mint falun, minden rendű és állású leány részesüljön olyan kötelező kiképzésben, mely őt női, háztartási és anyai kötelességeinek teljesítésére alkalmassá tegye. A tanfolyam, a melyen ez eszközöltetik, legalább féléves legyen és .kapcsolódjék oda a népiskolához. A középfokú és felsőbb leányiskolák növendékei is nyerjenek oktatást a háztartásban, gyermekápolásban és nevelésben és a szocziális szolgálatban. A német ker. nemzeti munkásmozgalomról már több ízben megemlékeztünk. Mi természetesebb, mint az, hogy erre a „mozgalomra" vagyis szervezésre nagy feladatok várnak a háború után. A „Kirchlich-Sociale Blátter"-ből olvassuk, hogy az egyes ker. nemzeti munkásszakszervezetek a súlyos veszteségek daczára, a háború alatt is folytatták áldásos munkáikat. Van a pinczéreknek, kertészeknek, bányászoknak, élelmiszer, mezei munkásoknak stb. külön-külön ker. nemzeti szocziális szakszervezetük. Hogy mily nagyarányú ez a mozgalom, erről néhány számadatot, A bányamunkások szervezetének 1915-ben közel 800,000 M bevétele volt tagdíjakban; a mult évben is 3200 új tag lépett be a szervezetbe, a mely 220,000 M-t fizetett ki hadisegély, 113,000 M-t tanulási költség és közel 100,000 M-t betegsegély czímén. Vagyona közel 3.000,000 M ! Az otthon dolgozó munkásnők szakszervezetének közel 12,000 tagja van. A nagy mozgalomnak a f. é. januártól kezdve új havi folyóirata is van : a Kölnben megjelenő Deutsche Arbeit, a melynek előfizetési ára negyedévre 1*50 M. Ebben jelent meg a* német ker. munkásmozgalom szép programmja, a melyből ím egy kis részlet: .,A keresztyénség annyi, mint a kötelesség folytonos megismerése és teljesítése, ez mutatja meg a magaslatot, a mely felé az embernek törnie kell; a felebarátaink, népünk ós hazánk iránti kötelességeink teljesítésének útját. A ker. munkásegyesületek a keresztyénség örök fundamentumán állnak: a hazafias szocziális munka és szolgálat gyökere az evangéliumban van." IRODALOM. A „Mustármag" augusztusi számának tartalma: Vargha Tamás: Mit vársz Jézustól? Vörös Károly né: A vak ember. — Dr. Csict Sándor: „Szenteknek egyessége." — A „Mustármag" divat melléklete. — Háborús apróságok. — Könyvismertetés. — Különfélék. — Mellékletek: 1. Napsugár. — 2. Útmutató a Szentírás olvasásához. — A Mustármagot Vargha Gyuláné és Vargha Tamás szerkesztik. Laptulajdonos: a Bethánia-Egylet. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: Budapest, II., Batthyányutcza 13. sz. A „Debreczeni Lelkészi Tár" (felelős szerkesztő: dr. Lencz Géza, társszerkesztő: dr. Varga Zsigmond) legújabb számának tartalma : í. Theologiai értesítő: Erdős Károly : A három első századbeli keresztyén irodalom áttekintése. 11. Beszédek és imák különféle istentiszteleti alkalmakra. Bokor Sándor. A frigyláda Béthsemesben. — Boros -Fenő. A restség és annak következménye. — D. Dr. Daxer György. Bűnbánati napra való predikáczió. — Lukácsi) Imre. Lelkészbeiktatási beszéd. Madár Mátyás. „Én vagyok, ne féljetek!" — Papp Akos. Fegyverkezzünk. — Varga Jenő: Velünk az Isten. Megjelenik havonkint. Kiadja: Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala (Debreczen, Piacz-utcza 34. sz.). Gyóni Géza Szibériából hazaküldött versei. Szenzáczió erejével futott szét az országban a hír, hogy Gyóni Géza az orosz rabságból, a hová a przemysli százezerrel került, rejtélyes módon egy egész kötetre menő verset tudott hazajuttatni. Az olvasóközönség megindult érdeklődése volt a visszhangja ennek a híradásnak. Meghatottan vesszük kezünkbe ezt a legendás magyar könyvet, a melynek kéziratos példánya a magyar irodalomnak kétségkívül ritka reliquiája lesz. Levelek a kálváriáról és más költemények, ez a czíme a szibériai verseknek. Es ez a kálvária ott él, ott vérzik, nyög és sikolt a kötetben, ott hirdeti ezer és ezer szenvedő szomorú magyar érzékeny lelkének minden rezdülését, ott szólaltatja meg bánatukat, hazakívánkozásukat s üzenetet hoz tőlük, gyönyörű, biztató üzenetet: Magyar országút jegenyéi Mint bánat orgonái zúgnak — S magyar tanyákra elviszik Szelekre bízott sóhajunkat. Kik tavaszból a télbe mentek Majd visszatérnek a rabok. Győzelmi zászlós szent magyar fák Csak addig virágozzatok. Ezeknek a verseknek alaphangjai mindenütt Szibéria, szenvedés, magyar elbúsulás. Hol van már Gyóni merészen szilaj hangja, lobogó temperamentuma, a mely a przemysli kötetben a legmagasabb crescendók felé szárnyalt? Most inkább a himnusz mélységes hangjait szólaltatja meg, mint a „Rab magyar imájában" a férfibánat gyönyörű elégiáit, mint a „Magyar bárd sorsa", az Omszki emlék, Szibéria, Puskin nagy lelke, versekben a mik igazán csak úgy születhettek meg, hogy a magyar költő lelke felolvadt a körülötte lévők szenvedéseiben, magába szívta minden néma fájdalmukat, De néha fellobog a gyűlölet és a düh lángja is, „Zúg az ítélet harangja", Lantos ének P megvételéről, Oda a gyűlölethez, határtalan szenvedélyességükkel ragadnak el. Még meg kell emlékezni a verskötet egyik legcsodálatosabb, legmegrázóbb, legemberibb részletéről, arról, a 33 versről, a mit távoli szerelmesének küldött el Gyóni. A férfilélek mélységeibe újabb költőink közül alig világított be valaki intenzívebben, mint ezek a versek, a melyekben az elképzelés ereje ledönti az irtózatos távolságokat, a nő álomképe valósággá válik, a költő végigéli az itthonhagyott nő minden gondolatát, s beezózni, félteni olyan olvadékony lágy nyelven tud, a hogyan csak az elérhetetlenség távolából a rajongás extázisában lehet. Költői eseménynek is egészen rendkívüli tehát, a mit a rab magyar hazaküldött. Érdeklődésünk most már el se válik többé Gyóni Gézától. Mit hoz majd magával, ha hazajön ? Az új szibériai kötet értékei után remélhetjük, hogy igazi magyar értékeket. Az Athenaeum, a mely igen szép kön-