Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-23 / 30. szám

tisztelő szeretetnek, a mellyel dr. Szőts Farkasnét internátusi „fiai" veszik körül. Szerzői tiszteletdíjának felét, a Kálvin-Szövetség Szőts Farkasné alap-jára, másik felét pedig a pozsonyi ev. Theologus-Otthon-nak ajánlotta fel. A díszes kiállítású hangjegy művészi czímlapját Szvoboda Mara, a Lorántífy-leánykör tagja rajzolta. Áz iskolai és hazafias ünnepélyekre kiválóan alkalmas mű Rozsnay Károly kiadásában jelent meg Budapesten. Ára 2'40 K. Endreffy Jánosnak „A háború theologiája" cz. munkáját lapunk 25. számában ismertettük. Czikkünk végén ezt írtuk: „Kár, hogy a könyv ára, beszerzési módja, feltétele nincsen feltüntetve". Erre a napokban levelet kaptunk a Scholtz testvérek könyvkereskedő czégtől (Budapest, IX., Ferencz-körút 19 sz.). Annak közlésére kérnek bennünket, hogy Endreffy könyve náluk kapható, 70 fillér előzetes beküldése mellett bérmentve. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A Molnár Hugó nyugalomba vonulásával megüresedett újvidéki ref. lelkészi állásra Horváth Lajos segédlelkészt választották meg egyhangúlag. A választó közgyűlésen Tóth Sándor esperes elnökölt. — Az alsómihályii (Zemplén megye) ref. egyházközség július hó 2-án Kajdy Menyhért alsódobszai lelkészt választotta lelkészévé. Főgon d nok j el ölés. A drégelypalánki ref. egyházmegye, mint értesülünk, Szilassy Béla földbirtokost, Szilassy Aladár fiát akarja főgondnokául megválasztani. Ezt a tervet a legnagyobb örömmel üdvözöljük, mert Szilassy Bélában nemcsak nagynevű, de, a mi nálunk nem mindig szokott megtörténni, egyszersmind nagy és eröshitü vezért is nyer egyházmegyénk, a ki egyháza iránt való nagy szeretetét szóval és mindenekfelett tettekkel már eddig is nem egyszer megmutatta. Kitüntetés. Vásárhelyi József erdélyi püspöki titkárnak Ferencz Szalvátor főherczeg „a katonai egészségügy körül a háborúban szerzett különös érdemei elismeréseiil" a vörös-kereszt ezüst díszérmét a hadiékítménnyel díjmentesen adományozta. A balatonendrédi presbitérium Kájel Endre lelkész indítványára a tanítónak 300 K háborús fizetési pótlékot szavazott meg. Ág. ev. egyházkerületi gyűlések. A dunántúli ág. ev. egyházkerület közgyűlése augusztus 23-án Nagykanizsán — a bányakerület közgyűlése szeptember 21-én Budapesten lesz. Felügyelöbeiktatás Alsólendván. Hálájának szépen adott kifejezést az alsólendvai ág. h. ev. gyülekezet, midőn a híres-neves Alsólendvai Bánffyak ősi fészkében, néhai való jó Kulcsár Györgynek, a nagyhírű prédikáczióírónak „poraiból mególemedett" eklézsiájában, a szétszórt csontokat összeszedegető, új egyházat szervező, imaházat és lelkészlakot, iskolát és templomtelket szerző fáradhatatlan első egyházi felügyelőjének, néhai Petrik Gyula alsólendvai ügyvédnek örökébe annak fiát, az ároni nemzetségből származó Petrik Dezső nagykanizsai mérnököt ültette és őt megható ünnepség keretében iktatta be felügyelői tisztségébe. A beiktató szertartást július hó 9-én Varga Gyula esperes végezte. Az új felügyelő érdekes történeti visszaemlékezésekkel átszőtt progranimbeszéddel foglalta el atyja örökét, a kinek emlékére az alsólendvai egyház javára 200 K-ás alapítványt tett. (K. L.) Kántortanítónö Nemeskisfaludon..A belsősomogyi egyházmegye közgyűlése érdekes ügyben döntött. A nemeskisfaludi kántprtanítói állás megürült s a gyülekezet engedély kért arra, hogy az állásra nőt választhasson. Az engedélyt megkapta. Értekezlet a vallástanítás ügyében. E hó 15-én Budapesten a ref. főgimnázium dísztermében gyűlésre jöttek össze a pesti egyházmegye lelkészei, vallástanárai ós tanítói. Jelen volt Petri Elek püspök is. Az értekezlet, a melyen Nagy Ferencz esperes elnökölt, megbeszélés tárgyává tette a községi és állami iskolák vallás- és énektanítási anyagát és módszerét, a tankönyvek egyöntetű használatát, a szórványok vallástanításának kérdését. Az elnöki megn}dtó után Szabó Károly budapesti vallástanár ismertette a budapesti katekéía-testiilet által kidolgozott énektanítási tervezetet. Murányi János budafoki lelkész a katekhizmusi énekek nagyobb mértékben való tanítását hangsúlyozta. Szánthó Géza rákoscsabai lelkész az új tanterv némi módosítását javasolta s a lélek nélkül való emléztetés hátrányairól beszélt. Körlelkészi tapasztalataiból mondott el egy jellemző epizódot : biblia-történetből felel egy gyermek, folyékonyan szavalja a kézikönyv szövegét s egy mondat közepén egészen váratlanul megáll. „Tovább, fiam" — biztatja a körlelkész. „Nincs tovább — mondja a gyermek nyugodtan —, kilencz sor volt föladva s eddig van a kilencz sor." Keresztesi Samu zuglói s Szinok Zoltán erzsébetfalvai lelkészek a tankönyveket méltatták és bírálták. Mády Lajos újpesti lelkész a polgári iskolák vallástanításáról és tantervéről beszél s a szükséges reformok kidolgozása végett bizottság kiküldését javasolta. Fiers Elek hitoktatósegédlelkész a tantervet bírálta s a túlhajtott kathekizálás hátrányairól beszólt. Az egész vita anyagára dr. Kováts Lajos, a budapesti katekhéta-testiilet elnöke reflektált. Sáfár Béla váczi lelkész a tankönyvek módszeréről, használhatóságáról értekezett, Czanik Béla segédlelkész egyháztörténeti olvasókönyv szerkesztését ajánlotta, Dr. Szabó Aladár budapesti lelkész köszönetet mondott az elnöklő esperesnek a gyűlés összehívásáért, mert üdvös eredményeket remél attól, hogy ha ezeket a kérdéseket állandóan napirenden tartjuk. Azt hangsúlyozza, hogy a jobb jövőért folytatott mindenféle igyekezet, ez értekezlet igyekezete is ama főgondolat felé irányoztassék, hogy az evangélium az azt megillető helyet nyerje el az élet mindenféle viszonylatában. A mi a tanterv helyesebb menetét illeti, ő azt javasolja, hogy az egyháztörténet taníttassék a biblia-történet után s csak azután a hittan. Nagy Ferencz összegezte a vita folyamán elhangzott véleményeket s a tankönyvek egységesítése mellett foglalt állást. Az értekezlet azzal végződött, hogy bizottságot küldött ki a szükséges munkálatok elvégzésére, javaslatok kidolgozására. Okos indítványok. A Dunántúli Prot. Lap-bari olvassuk a tatavidéki lelkészértekezletnek a napokban tartott gyűléséről írt tudósítást. Az értekezletnek két határozatát mi is lejegyezzük. Az egyik az, hogy Gyalókay Béla lelkész indítványára a lelkészértekezlet felkérte az egyházmegyei közgyűlést arra, hogy a református lelkészi karhoz nem méltó csekély háborús segélyt — a felsőbb hatóságok közbelépése folytán — emeltesse fel az államhatalom által megfelelő módon annyira, hogy e czímen, e nehéz megpróbáltatással teljes időben, minden rendes és segédlelkész kaphasson segélyt, családi viszonyaira való tekintet nélkül. A második határozat: Besse Lajos tarjáni lelkész indítványa folytán felkérte az értekezlet az egyházmegyei közgyűlést arra, hogy mindazok a református lelkészek, kik a háborúba vonult tanítók helyett kénytelenek az iskolai oktatást, teljesíteni, tekintet nélkül arra, hogy van-e tanítói oklevelük vagy nincs, felsőbb egyházi