Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-16 / 3. szám

kereszt összekapcsolását háborús tevékenységgel, tiltják a kórházak lövetését, tiltják a hazugságokat a hivatalos hadijelentésekben. A régi angol iskolának mindez szabad. Minden meg van engedve, a mi az ellenségnek kárt okozhat a hazugságtól a dum-dum lövegig. A másik kérdés az, hogy hogyan egyeztethetők össze a háború előtti angolok a háború alatti angolokkal? A háború előtti angolok tényleg őszinte, békeszerető emberek voltak, a kikhez teljes bizalommal lehettünk. Ezeket az embereket most azok közt kell keresnünk, a kikat a hazug hírek meggyőztek arról, hogy a kö/.ponti hatalmak barbár módon viselkedtek. A hazafias lárma elkábította őket és most mindent hiábavalónak tartanak. A hazug hírek hirdetőinek ezekkel egyáltalán semmi közösségük sincs. Ezt a két csoportot nem szabad összetévesztenünk. Ez utóbbiak a fent emiitett istentelenek és kegyetlenek közé tartoznak. Mi lett Anglia keresztyénségéből ? E kérdésnél nem szabad eltekintenünk azon körülmény felett, hogy Angliában sokkal többen vannak, a kik szokásból és illemből járnak a templomba valódi benső részvétel nélkül. A fentebb említett vallástalanok nagy része vasárnaponként eljár a templomba, ép úgy, mint reggelizni, mert ez egyszerűen arra a napra tartozik ; csak a reggelihez van étvágyuk, az istentisztelethez pedig nincs. Anglia keresztyénsége a háború alatt nincs erősen igénybe véve és a háború nem változtatta meg. Milyen legyen a mi viszonyunk az angol keresztyénséghez a háború után ? Nem vagyok próféta, de nem hiszem, hogy a háború után az angol keresztyének hajlandók legyenek a mi társaságunkat keresni. Bizonyára a közeledés a miszsziói körökből fog megindulni. Az lesz a legjobb a háború után az angol keresztyénekkel való összeköttetések létrehozásánál, hogy a kezdeményezést az angoloknak engedjük át. A mit a győző tesz, mindig gyanús a legyőzött előtt. A hullámok el fognak simulni. Isten gyermekei újra fognak találkozni és megtanulják egymást kölcsönösen becsülni. Bízom Istenben, hogy ez a vihar megtisztítja a levegőt. Talán az emberiség ezáltal meggyőződik arról, hogy a világot Isten kormányozza és egyúttal belátja a földi bűnök mélységét. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ő sem a komoly keresztyén angolokat okozza a háborúért és mint a tényállás alapos ismerője a mi véleményünket is kifejezte ebben. Barát József. A MI ÜGYÜNK. Meghívó. A Kálvin-Szövetség 1916 január hó 18-án d. u. 6 órakor tartja istentisztelettel egybekötött VI. rendes közgyűlését a budapesti ref. egyház Kálvin-téri templomában. A közgyűlést megelőző istentisztelet kezdődik délután 6 órakor. Az istentisztelet sorrendje: 1. Ének: CV. zsoltár 1, vers. 2. Imádkozik és bibliát olvas Petri Elek dunamelléki ref. püspök a Szövetség lelkész-alelnöke. 3. Stradella: Ária 1667-ből (Ján, ev. XVII.) Énekli Kulcsár Juliska, orgonán kíséri Arokháty Béla theologus. 4. Prédikál dr. Kenessey Béla erdélyi ref. püspök, a Szövetség lelkész-elnöke. 5. Ének: XC. zsolt. 1. vers. Az istentisztelet után tartandó közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó és jelentés, tartja: Bernát István, a Szövetség világi elnöke. 2. Számadás és költségvetés előterjesztése. 3- Rövid jelentés a vidéki Szövetségek munkájáról. 4. Tisztújítás. 5. Gyűlés berekesztése. 6. Himnusz. Az istentiszteleten befolyó perselypénz a katonák között kiosztott vallásos iratok költségeinek fedezésére szolgál. Konferencziánkra a 23 előadón kívül 64-en jelentkeztek eddig a vidéki lelkészek közül. Budapestről és a főváros környékéről is többen vesznek részt, így a jelentkezők száma reménységünket messze fölülmúlja. A kouferencziákon a lelkészeken kívül érdeklődő világiak és nők is résztvehetnek. IRODALOM. Szerkesztő-változások. Az „Evangélikus Közérdek" szerkesztője: Lombos Alfréd zombori lelkész lapjának mult évi utolsó számában búcsúzott olvasóitól. A lap szerkesztését Kiss Béla bácsfalui lelkész vette át. — Az „Evangélikus Lap" szerkesztőségéből az új évfolyamba lépés alkalmával kivált az eddigi főszerkesztő, Sztehlo Kornél, a ki a lapot öt évvel ezelőtt a szélső liberális irány propagálására alapította. — Izsák Aladár sornogyjádi ref. lelkész az „Isten Igéje" cz. bibliamagyarázó folyóirat társszerkesztőségéről lemondott. Lelkésztársait ezen az úton is kéri, hogy mostantól fogva a lapba szánt közleményeiket ne hozzá, hanem az egyedüli szerkesztőhöz : dr. Masznyik Endréhez küldjék. Ballagi Aladár előadása a száműzött Rákócziról. A Tudományos Akadémia második osztálya jan. 10-én tartott ülésén Ballagi Aladár „A száműzött Rákóczi" czímen folytatta előadását Szekfű Gyulának hírhedt művéről, a melyben „specziális" források alapján igyekezett befeketíteni a nagy fejedelem emlékét. Ballagi nagy aparátussal készült és nagy érdeklődéssel fogadott előadásában kimutatta, hogy Szekfű czélzatosan felhasznált forrásai züllött, megvesztegetett egyénektől származnak. Előadását így végezte: „Ilyen egyének iratai alapján mutatja be a magyar közönségnek a száműzött Rákóczi jellemét. — Új vívmány ez a történetírás terén, hogy egy tudományos akadémiai kiadvány rehabilitálja becstelen gazemberek tanuképességét becsületes emberekkel szemben. Veszedelmes újítás ez, mert ha ez elfogadott módszerré válik, akkor sem élő, sem halott államférfiú el nem kerülheti, hogy őt az utókor az emberiség söpredékének ne tartsa." — Ez a vívmány, fájdalom, nem csak a történetírás terén érvényesül. Az ösvény, a Luther-társasag folyóirata, szerkeszti Kovács Sándor theol. akad. tanár. Megjelen évente négyszer : márczius, június, szeptember és deczember hóban. Ára egész évre 4 K. Egy szám ára 1 K. A Luther-Társaság tagjai évi illetmény fejében kapják. Á július— deczemberi szám tartalma: Ének a halálról. Lévay József. Krisztusvárás. Kapi Béla. Nietzsche az Antikrisztus. Dr. Szelényi Ödön. Az evangéliumok Krisztusképéről. Ammundsen Valdemár. (Ford. Szeberényi L. Zs.) Böhm Károly, a drámaíró. Kajlós (Keller) Imre. Augustinus a pusztában. Kovács Sándor. Megnyitóbeszéd a Luther-