Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-02 / 27. szám

EGYHÁZ. Lelkészbeiktatás. A czeglédi (ÍV. gyülekezet új lelkészét, Törtéli Lajost június hó 4-én iktatták be hivatalába. Törteli szószéki beszédje után szép jelenet játszódott le a templomban, a mikor a czeglédi többi felekezetek lelkészei: a róm. kath. apátplébános, a ref. lelkész és a rabbi egyenként üdvözölték a beiktatott lelkészt a felekezetek nevében, reá mutatva azon békére és szeretetre, a mely Czegléden a felekezetek között él s a melynek ápolására az új kollégát kérték. A beiktatott lelkész másnap visszautazott a doberdói fensíkra. „Az egyházkerületi választások" cz. közleményre vonatkozólag (25. sz. „Egyház" rovat) Nagy Ferencz, a pesti e. m. esperese levelet intézett hozzánk. Ebben rámutat arra, hogy tudomása szerint az előértekezleten történő ajánlások senkire nézve sem birnak kötelező hatállyal és tiltakozik a közlemény azon kifejezései ellen, a melyek az ő eljárását inkorrektnek, tudatos félrevezetésnek minősítették. Erre nézve helyreigazításként is az a megjegyzésünk, hogy az illető czikk elvi szempontból, sértő és támadó szándék nélkül tette szóvá az ügyet és a maga egészében is azon okból jelent meg, mert a szerkesztőség tudomása szerint eddig az volt szokásban, hogy az esperesi, szavazásra felhívó levelekben az összes ajánlottak nevei felsoroltattak: az eljárás elleni nehezményezett kifejezések is bizonyára innen származtak. De épen ebből az inczidensből kifolyólag nem hallgathatjuk el azt a véleményünket, hogy valami módon szabályozni kellene a nagyobb tisztségek betöltésénél is a jelölés ügyét. Most ilyen nincs; e helyett van az értekezlet!, nem egyszer ötletszerű és a majdnem minden választásnál felmerülő, sok zűrzavart, ízetlenséget okozó körlevél-ajánlás. Miért húzódozunk itt ezen a téren is valami törvényesen megállapított rendtől. Ilyen értelemben elvi szempontból kell majd „szóvá tenni" az ügyet. Szóvá lehet tenni azt is, hogy nem kellene-e az értekezleti ajánlást, a mely úgy sem bír semmi kötelező hatállyal és nem egyszer aprehenziót is szül, egészen elejteni. Egy szóval az egész ügy megérdemli, hogy elvi szempontból foglalkozzunk vele. A zűrzavarra, rendszertelenségre vezető, teljesen korlátlan választási jog nem a kálvinista princzipiumokból veszi eredetét. A választási jog körében van „jelölési" jog is, ezt kell szabályozni. Hősök emléklapja. A tabajdi ref. egyház szépen ünnepelte meg piinköst szent ünnepét. Buzgó lelkészének, B. Szabó Jánosnak lelkes felhívására előbb a presbiterek adtak össze a fent jelzett alapra 1630, majd az egyház tagjai az istentisztelet után 875 K-t. így az egy napi jegyzés 2505 K-t tett ki; az adakozások még folyamatban vannak. A legnagyobb adomány 300, a legkisebb 25 K volt. Az alap kamataiból az elesettek özvegyeit és árváit segélyezik; a mikor ilyenek á községben már nem lesznek, az egész összeg egyházfenntartási alap lesz. Valóban követésre méltó példát adott a tabajdi gyülekezet! A balatonendrédi egyházban a most szabadságon lévő Kájel Endre lelkész elnöklete mellett a presbitérium 300 K háborús fizetési pótlékot szavazott meg a rektornak még pedig oly formán, hogy ki egy mázsa, ki 50 kiló rozsot adományoz erre a czélra az egyház magtárába. Dicséretre méltó cselekedet! A budapesti ref. egyházközség presbitériuma m. hó 28-án tartotta gyűlését Petri Elek püspök és Szilassy Aladár gondnok elnöklete mellett. A gyűlés megnyitása után a lelkész-elnök tett jelentést az előző vasárnapi ju-1 biláris ünnepély lefolyásáról, az elnöklő gondnok pedig] nagy melegséggel adott kifejezést az egyháztanács mély' részvétének a Haypál Benő lelkészt és családját ért súlyos veszteség fölött. A gyűlés egyik legfontosabb tárgya a zárszámadás előterjesztése volt. Ezt a presbitérium a pénzügyi bizottság javaslata alapján és annak megjegyzéseivel elfogadta. Mondanunk sem kell, hogy ebből a zárszámadásból is világosan látható, hogy a budapesti egyházközség mélyen megérzi a háború súlyát. 85,000 K előirányzott egyházi adó helyett 72.000' K (kerekszámban) folyt be a mult évben; a Kálvin-téri háztelek üresen áll; két lelkésznek, a hivataloknak lakást, helyiséget kell bérelni stb., s így még szinte csoda, hogy a mérleg így alakulhatott: bevétel 383,719*80 K, kiadás 406,918-03 K, hiány 23,198-20 K, a mit a készletből kellett fedezni. — A vallásoktatásról szóló mult tanévi jelentést (nyomtatásban is megjelent) dr. Szabó Aladár terjesztette elő. E szerint az egyházközségben 9 állandósított, 6 segédlelkész, 46 óraadó (ezek között 15 theologus), 3 intézetek által alkalmazott, összesen 64 katecheta tanított. 107 elemi iskolában 92 központban, 44 polgáriskolában 30 központban, 38 középiskolában 33 központban folyt a tanítás. Az órák száma volt 583; az előirányzott költség: 76,638'93 K. A tanulók száma: elemi 2940 fiú, 2719 leány, összesen 5174; polgári 808 fiú, 998 leány, összesen 1806; a középiskolákban 766 fiú, 351 leány, összesen 1117 tanuló. Vallásoktatásban részesült tehát 4514 fiú, 4068 leány, összesen 8582 tanuló, 739-el több, mint az előző tanévben. — A jövő tanévre új katecheta segédlelkészek lesznek: Laky Sándor, Fiers Elek (félóraszámmal). A rendes vallástanító lelkészek közül, a kiknek száma 13, 4 teljesít tábori lelkészi szolgálatot, ezért volt szükség annyi óraadóra. _ — A főgimnáziumi igazgató-tanács jelentését Ravasz Árpád igazgató adta elő. Jelentette, hogy eddig az intézetből 46 tanuló vonult be katonai szolgálatra; mindenféle segély czímén 24,300 K jótéteményben részesítettek a tanulók: a jövő tanévben az új rend értelmében fakultative a horvát nyelvet tanulhatják az ifjak. Az ev. lelkészek háborús segélye czéljaira az ev. egyetemes egyház részére a Hadsegélyző Hivátal 125,000 koronát utalt ki, Adományok. A katonák vallásos irataira érkezett adományok : Petercl 10 K, a Pénzintézetek hadikórházában szolgáló theologusok 10 K. — A vak katonák bibliáira Beskáról perselypénz 31*26 K, Fráter Rózsi 10 K. ISKOLA. Emlékezés régiekről. A Néptanítók Lapja legutóbbi számaiban két minket is érdeklő megemlékezést olvastunk. Az egyik emlékeztet arra, hogy a Losonczy Hányoki István könyve: a ,,Hármas Kis Tükör" 150 esztendős. A megemlékezés írója szerint a Kis Tükör a Szent História társaságában 1766-ban jelent meg először. Szinte felszámlálhatlan kiadásban jelent meg ez a nagy kultúrmisszíót teljesítő könyv, a melyet, daczára annak, hogy írója nagykőrösi kálvinista professzor volt, még kath. iskolákban is használtak. — Emlékeztet a Néptanítók Lapja arra is, hogy 1816-ban született a nagy kálvinista úttörő pedagógus Nagy László. 1816 junius 2-án született Kunhegyesen. Gimnáziumi, theologiai ésjogi tanulmányokat végzett s ilyen felkészültséggel ment a pedagógiai pályára. Kisújszálláson volt először az ottani ref. algimnáziumban igazgató 1858-ig. Azután az 1855-ben felül állított Nagykőrösi preparandia igazgatója lett. Ő volt lennek az intézetnek tulajdonképeni mgalapítója, szer"vezője a Diesterweg-féle minta szerint. Ő szervezte e