Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-25 / 26. szám
sem hagyott még nyomot orczáján. A mily tisztán adta őt a természet, oly tisztán adatik vissza neki, mi ámulva nézünk a kedves tünemény után, kinek mosolygó arczán Sáron rózsája játszott és gyöngyvirág . . . Liliom a tövisek között . . . Halott! Éltesd az élőket, ki behunytad szemedet, nyisd meg a mienket. Ki semmit sem tanultál, taníts meg bennünket, kik sokat tanultunk. A te életed rövidsége hirdesse nekünk az örökkévalóságot." Dr. Pruzsinszky Pál. BELFÖLD. A budapesti ref. egyház emlékünnepélye. A budapesti ref. egyház Kálvin-téri templomának alapkövét 1816 június hó 12-én helyezték el az atyák. Ennek emlékére a mult vasárnap istentisztelettel kapcsolatos emlékünnepély volt a Kálvin-téri templomban. Az istentiszteleten B. Pap István theol. tanár prédikált és rámutatott az egyházra váró nagy feladatokra, különösen a Kálvin-téri tervbe vett nagyszerű alkotások megvalósításának szükségességére. Istentisztelet után ünnepélyes gyűlés volt a templomban. a melyet Petri Elek püspök nyitott meg buzdító beszéddel. Ennek során rámutatott arra, hogy a templomban fennállása óta 69,000 keresztelés, 19,650 esketés (temetés 41,280) volt, Ballagi Aladár, a Kálvin-téri paróchiális kör gondnoka, tartott azután figyelemmel hallgatott, érdekes előadást a pesti egyház küzdelmes múltjáról. Elmondta, hogyan szűnt meg, Buda visszavétele után. a 17-ik század végén előbb a pesti, azután a budai eklézsia, A testvérvárosok azt a privilégiumot kapták, hogy határaikon belül „eretnek" le nem települhetett és ingatlan vagyonnal nem bírhatott, Érdekes adatokat sorolt fel arról a telepítési politikáról, a mely a két város környékét katholikus németekkel népesítette be. Majd elmondta a pesti egyház hamvaiból való új életrekelésének történetét a türelmi rendelet és az 1790/91. 26. t.-cz. nyomán. Feltüntette, hogy az egyházalapítók, a Rádayak. Telekiek, Vayak, Szilassyak stb., szóval a nemesek ezt a pesti egyházat czentrális eklézsiának és a templomot is központi „hazai" kálvinista templomnak szánták. Az alapításban, szervezésben, lelkószbeállításban (Báthory Gábor) része volt nemcsak a kerületnek, hanem az egyetemes magyar ref. egyháznak is. Elmondta a telekszerzés nehézségeit és azt, hogy a midőn nagy küzdelmek után már megépült a Szénatéren az emeletes egyszerű épület, a melynek földszintjén volt az imaterem, az istentiszteletre összegyülekezők menynyi gúnynak, molesztálásnak voltak kitéve. Gy a láztatás és megvettetés volt a részük. Ott a közelben (Lövész-u., most Királyi Pál-u.) volt a lövölde és a pesti német atyafiak épen az istentisztelet ideje alatt ropogtatták legnagyobb energiával czéllövő fegyvereiket. De egy kedvező körülményt készített a Gondviselés az eklézsiának. József nádor második felesége, Hermina, anhalti herczegnő, református volt és így történt, hogy a templom alapkövének letétele oly fényes asszisztencziával ment végbe. O tette az első kalapácsütést az alapkőre. . Majd leírta a további küzdelmeket. Török Pál nehemiási munkáját és rámutatott a nagyszerű szimbólumokra : hogy az egyház ott a régi temetőhelyen alkotta új, nagy, evangéliumi életet jelentő intézményeit, hogy az 1835-iki árvíz hullámai sem borították el az alkotásokat és az isteni kegyelem áldását kívánta a további fejlődésre. Az ünnepi beszéd elhangzása után dr. Kovácsy Sándor főgondnok mondott köszönetet az előadónak és a közönségnek. A Himnusz eléneklésével véget ért az ünnepély, a melyen részt vettek dr. Ilosvay Lajos, dr. Némethy Károly államtitkárok, par. gondnokok is. Legyen a „régi" egy örök fundamentumon további nagyszerű alkotás és áradjon a budapesti egyház szolgálata által sok áldás Isten dicsőségére mindenfelé! p. NEKROLOG. MÉSZÁROS JÁNOS 1848—1916. Még csak néhány hete, hogy láttuk őt. Itt volt a legutóbbi konventi gyűlésen. A legszigorúbb kötelességtudással, teljes érdeklődéssel vett részt az üléseken. Nem gondoltuk, hogy utolsó az a meleg kézszorítás, a melylvel tőle búcsút vettünk. Hirtelen, szenvedések, fájdalmak nélkül költözött el innen. Reá nézve szép, mindazokra nézve, a kik szerették, megdöbbentő volt hirtelen, váratlan elragadtatása. Megvan a szombatja Isten népének. Az övé épen ünnep szombatján köszöntött be, az előkészület napján. Az úrvacsorai kenyér felszelése közben jött az üzenet onnaif felülről és utána gyorsan az elhívó szózat. Az Úr dolgaiban volt foglalatos az utolsó órában — egész életén át. Ott látta már ezt a foglalatosságot a házban, a hol született, az alcsuti paróchián. Jánosnak, a hű bizonyságtévőnek emlékére szentelt napon, decz. 27-én született a nagy esztendőben. Atyja Mészáros Károly, anyja a kecskeméti Sipos Juliánná volt. Tíz éves korában lett a pápai főiskola növendéke, ott végezte középiskoláit. Azt hiszem, utoljára akkor volt Pápán, a mikor együtt ott álltunk az ősrégi torony nélküli templom udvarán, Németh István püspök felszentelése alkalmával a régi eperfa alatt, a hol ő szokása szerint bámulatos, közmondásszerű memóriájával beszélt boldog gyermek- és ifjúkoráról, régi barátairól, profeszszorairól. Pápáról Kecskemétre ment, ott volt III. ó. bölcsész :
