Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-04 / 23. szám

prédikátorokhoz fordult, nagyobbára németekhez: Hausrath, Dreyer, Ehlers, Schwarz K., Láng H., Kirmss műveihez, azonkívül ifj. Coquerel, Bersier és Robertson nyomán is dolgozott. Van négy bibliai elmélkedés is e jubileumi kötetben, a melyeket egyházmegyei értekezleteken és vallásos estélyeken tartott. Itt magyar forrásmunkákra támaszkodik : Kovács Ödön „Vallásbölcsészet"-ére, Kenessey Béla „Bibliai kalauz"-ára stb. Az egyházi beszédek közül kiválik meleg, közvetlen hangjával a VIII. beszéd, egy nagypénteki elmélkedés, melyet Schwarcz K. nyomán írt a szerző. „Jézus szenvedése" a czíme, alapigéje Esai. 53:3 — 5. A bevezetésben az exegéták véleményét ismerteti a szerző: „Kire vonatkozik az Esai. 53 ? — ma már nem lehet eldönteni". A Krisztus szenvedéseit jósolja-e itt meg, vagy a Jahve szenvedő szolgája alatt a fogságban is hű Izrael kicsiny táborát érti-e a próféta vagy az egész zsidó népet? Önkéntelenül is rágondolhatott volna a szerző Kandake kincstartójára, a ki Fileptől szintén arról tudakozott: kiről mondja ezt a próféta? Rámutathatott volna Filep módszerére, a ki elkezdve ez íráson, hirdette a Jézust. Szerzőnk is bizonyságot tesz, hogy „a maga egész fenségében Jézus Krisztusban valósult meg", a mit a próféta az Úr szenvedő szolgájáról mondott. A három húsvéti beszéd sem szétfolyó, általános frázisokat mond az eszméről, mely a koporsóból kitör és eget kér, hanem hirdeti a feltámadott Krisztust. A pünkösti beszéd is nagyon alkalmas új építésre. Nagyon találó az Efez. 4:1—6. versek alapján írt egyházi beszéd felosztása. A főtétel: A lelki egység. Felosztás: Vizsgáljuk meg a) milyen a Krisztus híveinek igazi egysége, b) miért kell ezt megtartanunk, c) mit tehetünk arra nézve, hogy ez az egység közöttünk is megvalósuljon ? Téved a szerző, midőn Jézusnak ezt a mondását: Nem jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy fegyvert, úgy tünteti fel, mintha Jézus azért mondta volna, mert Jól tudta, hogy a gyarló emberek az evangélium igazságait eltérőleg fogják fel s hogy a különböző vélemények harczra kelnek egymással". Nem. Jézus határozottan nem erre gondolt. Nem dogmatikai különbségek ós theologiai iskolák állottak szeme előtt, midőn a harczot, a fegyvert említette. A négy bibliai előadást aktuális elnevezéssel úgy is jellemezhetnok: konferencziai beszédek. A jezsuiták s Prohászka és követői régen észrevették, hogy az intelligens híveiket tájékoztatniok kellene a vallási és tudományos kérdések érintkezési vagy ellentétes pontjairól, észrevették, hogy műveltebb híveik kételyeit nem a rendes templomi predikáczió keretében, a melyet a legkülönbözőbb tanultságú egyének hallgatnak meg, hanem kíilön az „urak" és „úrinők" számára tartott konferencziákon kell eloszlatniok; mi még a kezdetnél sem tartunk sok helyen. Ifj. Péter Károly a könyvében közrebocsátott apologetikus előadások közül kettőt a székelykeresztúri egyházmegyei értekezleten, kettőt pedig Marosvásárhelyen, vallásos estélyen tartott. Nagyon súlyos problémákat, dogmatikai kérdéseket bonczolgat és próbál megoldani a szerző. Theologiai álláspontját a bibliai elmélkedésekből könnyebb felismerni, mint idegen szerzők nyomán készített beszédeiből. A két fajta dolgozata nem is egységes theologiai felfogás gyümölcse. A Sátán eredetéről szólva, saját theologiai álláspontját nem a legkíméletesebben jelzi ezen szavaival: „Látnivaló, hogy az egyházi theologia útmutatása nyomán zsákutczába jutunk s a bűn eredetét soha sem tudjuk tisztán és lélektanilag helyesen megmagyarázni". A könyvét „nagynevű professzorai, néhai dr. Kovács Ödön és dr. Bartók György emlékezetének" szenteli a szerző. —l. Dr. Kuyper Ábrahám. Irta Sebestyén Jenő ref. theol. m. tanár. Különlenj ómat a Prot. Szemle 1916. évi 4- füzetéből. Hornyánszky Viktor Budapest. Ára 30 fillér. Ez a kis füzet rövid vázlat formájában világos képét adja Kuyper munkájának és jelentőségének. Annál nagyobb szükség van erre, mert magyar nyelven ez az első ftizet, mely Kuyper életének rövid munkásságát adja és fényes czáfolata azoknak a tendencziózus közleményeknek, a melyek nálunk Kuyper objektív értékét és jelentőségét is kétségbe akarják vonni. Olvassuk csak el, hogy Kuyper mit csinált és hányféle szempontból lett döntő jelentőségű faktor nemzete életében s mindjárt meglátjuk, hogy kinek van igaza. Annyi bizonyos, hogy ha valaki csak egyet végez is el azok közül a rendkívüli horderejű munkák közül, a melyeket Kuyper végzett (pl. az egyetemalapítás, kormányrajutás stb.), már maradandó nevet szerzett magának. Hát még ha olyan életre tekinthet vissza, mint ő. A kis füzetben említett egyszerű tények legméltóbb czáfolatai a lekicsinylő kritikáknak. Olvassák el minél többen, a kik az igazságot szeretik. Háborús idők imádságos könyve. Hadbavonult katonák ós azok családjai számára. írta Sántha Károly. Debreczen, 1916. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. Zsebkiadás, 175 1. Ára kötve 1*20 K. A költő-pap költői szég imádságait foglalja magában ez a kis könyvecske, mely sok szívre áraszt áhítatot, megnyugvást és vigasztalást. Minden imádság után van egy-egy hangulatos vers, az imádságon végigvonuló érzések és gondolatok költői parafrázisa, sőt egynémely imádság pusztán csak verses alakban található a könyvecskében. Sántha a lantot valóban mesterileg kezeli. Költői imádságai szívet, lelket megragadok s hisszük, hogy a legegyszerűbb ember lelkéhez is megtalálják az utat. A mi népünk különben is kedveli a verset. Kár, hogy ezek a verses imádságok nem mentek a sajtóhibáktól. A zsebben hordható s így bármikor és bárhol elővehető könyvben több, mint 50 rövid imádság és néhány szép ének van. Az imádságok a következő alkalmakra szólnak: 1. Hétköznapi és vasárnapi imádságok. 2. Hadbavonult imái. 3. Imádságok a hadbavonultakért. 4. Hazaszeretet. 5. Hit, bizalom, megnyugvás. Az énekek is alkalmiak (katona gyászistentiszteletére és temetésére, meg ünnepiek). A könyvecske szép kiállításban, tartós, ízléses vászonkötésben jelent meg s mint a háborús vallásos irodalom egyik jó és hasznos termékét különösen ajánljuk olvasóink becses pártfogásába. —ó.