Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-27 / 9. szám

vigasztalásért, megbékélésért esengő gyülekezetnek ne álljon elő az ember részben kölcsönkért, részben saját bölcselkedésével. Nem minden beszédből vettük észre, hogy írójuk megértette az isteni megbízást: Vigasztaljátok, vigasz­taljátok az én népemet! Még az imákra óhajtok egy-két megjegyzést tenni. Kevésbbé sikerültek, mint a beszédek. Sok bennük a sallang, a frázis. Képtelen dolog a 248. lapon található következő kitétel: „Ott, a hol elszállani készül a testtől megváló lélek, szállj alá te magad s öleld fel te magad a hősök lelkét oda, a hol Árpád, Rákóczi, Bocskay és Bethlen daliái élnek mennyei fényességben". Legalább a történeti sorrendet tartotta volna be a szerző, ha a ker. imádság legelemibb szabályát elmellőzte. Egy másik imádságban a szellőről van szó, „mely rügyet csókol a kopasz fákra". Az utolsó imádságot, a melyet e kötetben találunk, inkább nevezhetjük búcsúz­tatónak, nekrológnak, orácziónak, vagy akárminek, csak keresztyén imádságnak nem. Említés van ebben az el­hunyt irodalmi működéséről: „Tragédiáról írt ő életében, hazánk egy nagy fiának (Csák Máté) bús tragikumáról — s ím, az ő sorsa is tragédia, szomorú múlás, fáj­dalmas bukás. De a tragikus hősnek hírneve, sugárzó glóriája rajta lesz örökre. Temetője lesz az egész világ, nemcsak a honi föld, hová letesszük s hová visszahozzák szerettei. Mert a hősök dicsősége világra szól ós messze elragyog. (Thukydides.)" Madách-, Arany-, Thukydides­idézeteket találunk ebben az „imádságban", a Jézus nevét, a Jézus szellemét azonban hiába keressük. Egy rabbinus, vagy egy mohamedán pap is elmondhatta volna bátran. Azt írja az előszóban Lencz Géza dr.: „ . . . a nyilvános kritika jog és kötelesség, mely a jó szándékot senkitől meg nem tagadván, a további önképzés sar­kantyúja lesz". Jogunkkal éltünk, kötelességünket tel­jesítettük, a jó szándékot mindenkinél készséggel el­ismerjük. Dr. P. P. EGYHÁZ. Értesítés. A jászberényi lelkészi állásra hirdetett pályázat határidejét márczius hó 12-ig meghosszabbítom. Petri Elek püspök. Lelkészválasztások. Az olaszliszkai ref. egyház­község (alsózempléni egyházmegye) V&rebélyi Andor s.-lelkészt, a misérdi ev. egyházközség (Pozsony megye) Erlemann Jakabot választotta lelkészéül. Új tábori lelkészek. Varga Sándor iváncsai és Olöckner Károly újsziváczi lelkészeket tényleges szol­gálatra rendelték be. Drágasági pótlók. A czeczei ref. egyházközség (tolnai egyházmegye) presbitériuma február 20-án tartott ülésében lelkészének 20%-os drágasági pótlékot, 800 K-t szavazott meg. Valóban elismerésre és követésre méltó példa \r Értekezlet. Á dunántúli ref. egyházkerület püs­pöke és esperesei a mult héten Pápán értekezletet tar­tottak a lelkészeknek adandó 20°/<ro s drágasági pótlék ügyében. Békés elintézés. A dr. Baltazár Dezső és az Ev. Őrálló közötti polémia kölcsönös kimagyarázások után békés elintézést nyert. Az ügynek erre a részére nincs semmi szavunk. De egy rövid megjegyzésünk van a „Róvása -nak (következetesen igy!) arra a részére, a mely minket reformátusokat vádol azzal, hogy a nagy­geresdi egyezséget mi sértettük meg, hogy a mi test­vérieden magatartásunk miatt kellett ennek megszűnnie. Ez az általánosító ítélet bizonyára a tények nemismerésén alapul. Ha voltak túlkapások, ezek nemcsak épen a mi részünkről történtek. Jó lenne tehát, ha ezek a mesék is levétetnének a napirendről. Kár, hogy az Ev. Őrálló szerkesztője nem rektifikálta az Excubitor czikkének ezt a részletét is, A mezőtúri ref. egyházból. A 23,000 lelket szám­láló mezőtúri ref. egyház is erősen megérezte a világ­háború hatását. A természetes szaporobás és házasság­kötések statisztikája nzinte megdöbbentő. Az 1915. évben született 259 fiú, 250 leány, összesen 506. Meghalt 308 fi, 278 nő, összesen 586; tehát a fogyás 77. Egyházilag megáldatott 30 házaspár. Elemi iskolába jár 1136 fiú, 1052 leány, összesen 2188. Konfirmandul 258. A ref. főgimnáziumba jár 364 fiú és 10 leány. Az új internátus, a melybe 1915. év november hó 1-én költöztek be a tanulók, jelenleg 120 növendéknek nyújt kellemes otthont. Félreértés. Lapunk 6-ik számában az „Egyház" rovatban Hát mi nem örökítenénk? cz. rövid közlemé­nyünkben megemlékeztünk arról az eszméről, a melyet F. Varga Lajos nagvrábéi lelkész vetett fel a Lelkész­egyesületben, hogy t. i. a magyar ref. lelkészek ott fenn a végeken, Mezölaborczon közadakozásból építsenek az ottani fiókegyháznak egy templomot. Erre azt jegyeztük meg, hogy a nemes szívre valló felhívás bizonyára nem fog felelet nélkül maradni, mert ott fenn, bár nekünk nincsenek is híveink a sokféle „—falva" sorában, valami specziális emléke lesz a mi (magyar ref. lelkészek) áldo­zatkészségünknek. A közlemény végén megemlékeztünk arról is, hogy miután már ijesztően közeledik a jövő emlékesztendő, egyházunk vezetőinek gondoskodniok kell arról, hogy az egyetemes egyház is önmagához méltó úton és módon „örökítsen". Erre vonatkozott az a „vi­deant..." és mint mindenki, láthatja, semmiképen nem^a mezŐlaborczi templom építése ellen irányult. Nem értjük hát, hogy miért a könnyek, micsoda félreértésből és félremagyarázásból erednek azok a panaszok, szemre­hányások, a melyek a L. E. legutóbbi számában az eszme buzgó és nemesszívő felvetője és szószólója részéről ellenünk egy hosszú czikkben napvilágot láttak. A ki azt a czikket, a mienk olvasása nélkül látta, el nem tudta képzelni, hogy micsoda ádáz kirohanást vé­geztünk mi a F. Varga Lajos eszméje ellen. íme, mi semmiképen nem akartunk hideg antipatiát lehelni F. Varga Lajos eszméje, „az Ő árva, remegő galambocskája" felé, nincs czikkünkben egy fuvalatnyi lekicsinylés, ellen­szenv. — Hogy mi nem indítottunk gyűjtést és nem ajánltunk fel 100 K-t ?! Hát a többi egyházi lap jófor­mán meg sem emlékezett a tervről, a gyűjtés is még csak indulóban van. Hiszen mi nagyon is siettünk, miért vádoltatunk hát késedelmezéssel ?! De elég ennyi . . . félreértés, el- és belemagyarázás sugalta azt a czikket. Egyházi választások Nagykörösön. A Nagykőrösön 1914 február 22-én megtartott fő- és algondnok s pres­biterválasztást a kecskeméti egyházmegye bírósága meg­semmisítette. A megsemmisítés legfőbb oka az volt, hogy a győztes párt szavazói által leadott szavazólapok a nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom