Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-29 / 35. szám

tárgyának az alapige szövegéből való kimetszése, bár több helyütt beválik, néhol határozatlanságot sziil és a szerkezetet zavarja. Egyébként a tormás füzetet az emelkedett, meleg, komoly szellemi tartalom, a gondos szerkezet és a vérbeli szónoki nyelvezet a mai igehirdetésnek maradandóbb becsű termékévé avatja. v. Az Igehirdető szeptemberi számának (ára 110 K) tartalma: Takács Sándor: A legszebb kor. Mészáros János: Alázatosságunk. Korbély Géza: Nehéz utak zsoltáréneke. Paulik János: Tegyünk koszorút Husz János sírjára! Kiss Samu: A világháború mérlegén. Nánay Béla: Mindenkor örüljetek. Könyves Tóth Kálmán: Repülj! EGYHÁZ, Értesítés. Lapunk felelős szerkesztője szeptember hó 4-én tér vissza Budapestre és azután ő veszi át ismét a lap szerkesztését. Kunszentmiklósi papválasztás. Baksay Sándor kunszentmiklósi örökére hatan pályáztak: Vargha Tamás, Somogyi József, Szappanos Gyula, dr. Kacsóh Lajos, Sáfár Béla, dr. Molnár Jenő. A pályázatvizsgáló bizottság f. hó 17-én tartotta ülését Dunavecsén Balla Árpád esperes elnöklete alatt. A pályázókat kivétel nélkül választás alá bocsátotta s a választás napját szept. 19-ére tűzte ki. A gyülekezet hangulatából azt lehet következtetni, hogy az első három pályázó neve fog küzdeni az elsőségért. Esperes választás. A zalai ev. egyházmegye újabb hatéves cziklusra megválasztotta espereséül Magyary Miklós kapolczi lelkészt, eddigi esperest. Theologus tisztek. Az orosz közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a theológiai kollégiumok két legfelsőbb osztályának növendékei külön vizsgálat nélkül beléphetnek a tiszti tanfolyamokba. Kitüntetett lelkész. F. Nagy Kálmán ref. h. lelkész, ki a mult év végén önként állt be katonának s a 68. gyalogezred 6. századánál ma már zászlósi rangban van, a Mikolagovnál folyt harczokban június 29-én felderítő őrszolgálatot vezetett s legényeit hátrahagyva, egyedül és pusztakézzel, szíve felett egy kis zsebbibliával, hét és fél kilométerre ment előre a mieink frontjától, úgy hogy két-háromezer lépésre a muszka front mögött volt. Eredményes vitézi tettéért arany vitézségi éremben részesült, mely után élte fogytáig havi 30 K járandóságot kap. Segítse és oltalmazza Isten a hadak útját járó derék kálvinista papot! Lelkészképesítö vizsgák. A dunamelléki ref. egyházkerületben a lelkészképesítő írás- és szóbeli vizsgák szeptember 14—17-én lesznek. A jelölteknek szeptember 14-én kell a theol. igazgatónál jelentkezni. Püspökök kitüntetése. A király Baltili Frigyes ág. h. ev. ós Ferencz József unitárius püspököknek sok évi kiváló és érdemekben gazdag működésük elismeréséül a Ferencz József-rend nagykeresztjét adományozta. Mind a két kitüntetettnek gratulálunk I Két esperesi jelentés. A felsőbaranyai és tolnai szomszédos ref. egyházmegyék esperesei küldték be hozzánk jelentéseiket. Mindkettőben meleghangú emlékezés van áldott emlékű püspökünkről. Különösen az első reámutat arra a szoros, gyengéd viszonyra, a mely az elköltözöttet a felsőbaranyai traktushoz fűzte. Nagypeterden született, a monosokori, oldi egyszerű tanítói lakások udvarán játszotta gyermekjátékait, ott kezdte pályafutását, mint nagytótfalui tanítókáplán, ott prédikálta végig az „Ormánságot". Felemlíti, hogy püspöki jelentéseiben is sokszor megemlékezett „első szerelmének" tárgyairól, a baranyai kisded gyülekezetekről, ezek zsoltáros népéről, a mely évszázadokon át oly csodás áldozatkészséggel alapította és tartotta fenn az eklézsiákat. Nagypeterdnek, Okinak 4—4 ezer koronát hagyományozott. A jelentések másik főtémája a nagy háború. Baranyából 2, Tolnából is 2 lelkész vonult be és teljesít most is pásztori szolgálatot harczoló és sebesült katonáink között. Ezek : Osikesz Sándor, Takács József, Göde Lajos és Okos Gyula. A szomszédos lelkészek és helybeli tanítók végezték helyettök a szolgálatot. A felsőbaranyai esperes jelenti, hogy 23 tanító és 4 kántor vonult be hadiszolgálatra, a kik helyett a lelkészek tanítottak. Hősi halált haltak Soós Andor rózsafai és Ábró Lajos szekszárdi tanító. Mindkét esperes reámutat a háborúnak a nép vallásos életére való betolyására. A templomok néhány hónapig a szokottnál népesebbek voltak és több volt az úrvacsorázók száma is; de a felsőbaranyai esperes felemlíti azt a jellemző tünetet, hogy a hívek között sok van olyan, a ki midőn meghallotta hozzátartozója elestét, így szólt: „Mihaszna voltam kegyes, mihaszna imádkoztam, az Isten nem hallgatott meg, el hagyta esni szerettemet, most már nem megyek templomba, nem imádkozom P íme szükséges is, hogy a lelkipásztor a maga valóságában megismerje a nép lelkületét, mert akkor majd elhallgatnak mindenütt a frázisok. Felsőbaranyában háborús jótékony czélokra 40 ezer koronát adtak az eklézsiák és híveik és közel lx

f2

millió koronát jegyeztek hadikölcsönre, pedig, mint a jelentés is megemlíti, ott egyetlen református nagybirtokos, tőkés, gyáros vagy nagyobb üzlettel biró ember nincs. A jegyzések v4

és Vs telkes gazdák, kisiparosok és honorácziorok részéről történt! Az egyházmegyei pénztárak esperesi utasításra több mint 24 ezer koronát jegyeztek. Érdekesek a népmozgalmi adatok. Felsőbaranyában 28,217, Tolnában 31,302 volt a lélekszám; az előbbiben az előző évinél (1913) 175 tel kevesebb. így megy az ott évről évre. Hiszen a mult évben a születések száma 501, a halálozásoké 731 volt; ime egy év alatt egy kis baranyai gyülekezet elfogyott. Hát még hogy lesz a közel jövőben ! Tolnában valamivel jobb volt az arány ; született 795 és meghalt 663, amott 1000 lélekre 17, itt 25 születés esett. Feltűnően érezhető volt a háború hatása a házasságkötéseket illetőleg. Különösen Tolnában, Baranyában 2Ó4, emitt csak 199 volt a házasságkötések száma, így p. o. Mórágyon, egy közel 2 ezer lelket számláló gyülekezetben mindössze 4 házasság köttetett. Több helyen, a hol a vadházasság gyakori volt, a háború hatása alatt az ilyenben élők törvényes házasságra léptek. Baranyában azonban még mindig 24 pár nem vette igénybe az egyházi áldást. Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ev. egyházkerület közgyűlését ez évben Czelldömölkön augusztus hó 18-án tartotta meg. Meglepetést okozott Gyurátz Ferencz püspök azon bejelentése, hogy püspöki tisztét leteszi s nyugalomba kíván vonulni. Lemondását magas korára való hivatkozással s az ezzel járó testi gyengeséggel okolta meg. 43 éve szolgálja az egyházat s ezen idő alatt egyetlen egy napot sem pihenhetett gondatlanul s szabadságot sem vett igénybe soha. A kerületi közgyűlést dr. Berzsenyi Jenő kerületi felügyelő tartalmas szép beszéddel nyitotta meg. Többek közt a következőket mondotta: „Nagyon elszomorító volt ez utóbbi időben, hogy a hitetlenség és felekezetnélküliség mint jár-