Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-22 / 34. szám

özvegyek és árvák kaptak. A konventi iroda költségeire 10,000 K fordíttatik abból az alapból. Az özvegyek száma a mult év végén 554, a teljesen árváké 54, az apátlanoké 324. Megemlítjük még, hogy az özvegyek és árvák segélyét a konvent a f. évre 20felemelte. — Káplántartási díj czímen a mult évben 45,777 és káplánfizetés-kiegészítés czímén 28,883 K lett kifizetve. A közigazgatási bizottság jelentéséből érdekes adat, hogy a központi vezetés a költségvetés szerint 96,902 K-ba kerül, ebből a központi épület építésére felvett félmillió K-nak annuitása 25,000 K. ISKOLA. Pápay József egyetemi tanár kitüntetése. A király megengedte, hogy a debreczeni tudományegyetem tanácsa Pápay József egyetemi nyilvános rendes tanárt a nyelvészeti irodalom művelésével szerzett érdemei elismeréséül tiszteletbeli bölcsészetdoktorrá avassa és részére a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgáltassa. Gratulálunk a nagy kitüntetéshez! Helyettes tanári választások. A kolozsvári kollégium elöljárósága dr. Tavaszy Sándort, dr. K. Tompa Árthurt, dr. Illés Gyulát és Feliér Józsefet, — a szászvárosi kollégiumé Falábú Dezsőt és Várady Istvánt, — a székely udvarhelyi kollégiumé Finia Gergelyt, Óvári Zoltánt és JaJcó Albertet választotta meg helyettes tanárokká. A megválasztottak munkáját kísérje Isten áldása. Borsy István kunszentmiklósi helyettes-tanárt a szatmárnémeti ref. főgimnázium választotta meg tanárává. Angolország háborús iskolaügye. A következő adatok élénken világítják meg az angol közoktatásügyi kormányzatnak abbeli igyekezetét, hogy az ország iskolaügyét a háború ellenére is felszínen tartsa. Magából a közokt, minisztériumból 320-an léptek liadi szolgálatba. Az államsegélyt változatlanul folyósították azoknak a községeknek is, a hol a mozgósítás folytán az iskolai helyiségeket ki kellett üríteni. Kiváló elismerés illeti meg a helyi hatóságokat, a melyek a háború kitörése után a tanulók élelmezését az eddiginek ötszörösére emelték ; még ma is 70,000 gyermek részesül ingyen ellátásban. A közoktatási tanács (Board of Education) a háztartási iskolákon kívül még 151 „anyaiskolát" is segélyezett. Minthogy a gyárakban fokozott szükség van a női munkára, újabb bölcsődéket szerveztek, a melyek közül az állam 77-et segélyez, „mert a tapasztalat arra tanít, hogy csak azok a gyermekek tanulnak, a kik egészségesen jönnek az iskolába". A tanárok és tanulók tekintélyes számban vonultak Önként hadba, átlag 50°/0

-nál többen; így a londoni egyetemről több mint ezren. Az egyetemeket az ebből származó leczkepénzveszteségért az állam külön hozzájárulással kárpótolja. Még nagyobb a részvétel a tanítóképzők részéről, így a londoni S. John képző első évfolyamának 76 hallgatója közül 69 vonult be önként. Ha ezek a háborúból visszatérnek, akkor a második évfolyam hallgatása nélkül is megkapják az oklevelet, ha jó gyakorlati minősítést nyertek el. A középiskolák részére az államsegély 10 év alatt 163,000 fontról 730,000 fontra emelkedett; minden 15 tanulóra egy tanerő jut; a tanulók 35%-a ösztöndíjas. A miniszter szerint kívánatos az ösztöndíjak további szaporítása, a felvételi vizsga meghonosítása és gyakorlati tanfolyamok szervezése. Mindez arra buzdítaná a szülőket, hogy gyermekeikkel az egész középiskolai tanfolyamot végig elvégeztessék. Ezidőszerint 32 középiskola katonakórháznak van berendezve. A miniszter utalt arra, hogy Angliának jobban ki kell használnia tudományos erőit és szorosabban kell összekapcsolni a tudományt az iparral, ha uralkodó helyzetét a világon fenn akarja tartani. Az egyetemekkel kapcsolatban valóságos kutatórendszert kell meghonosítani. A háború után a versengés még erősebb lesz, ezért szükséges, hogy az egyetemek és műszaki iskolák az iparral bensőbb viszonyba lépjenek és az ipar vezetői a művelt munkásokkal érintkezést tartsanak fenn. Az ipari kutatás részére külön tanácsot (Industrial Research) kell szervezni, a mely nyomban megkezdje munkáját ós a kormány részéről egyelőre évi 25—30.000 font segélyben fog részesülni, mely azonban fokozatosan emelendő lesz. Két tényezőnek van döntő fontossága az ország iparára és kereskedelmére : az egyik, hogy a tehetséges gyermekeket tovább iskolázzák, mert ha .12—14 éves korukban hagyják el az iskolát, akkor az országtól a legjava erőket vonjuk el. Másodszor kell, hogy a nemzet megfelelő állást szerezzen tudományosán képzett tehetséges embereknek. Megjegyezzük, hogy Mr. J. A. Pease közokt. miniszter az Asquith-minisztérium átalakulásakor májusban helyét átadta Mr. Hendersennek, a ki a munkásságnak egyik vezére. Az ő működéséhez, különösen szoczialistakörökben, nagy reményeket fűznek. A bajor elemi iskolákról. A Münchener Neueste Nachrichten írja, hogy a háborús év tapasztalatai arra indítják a bajor közokt. minisztert, hogy az elemi iskolák tantervét átdolgoztassa oly módon, hogy a tantervből minden nélkülözhetőt kiküszöbölve, annál több figyelmet lehessen az ifjúság testi nevelésére fordítani. Azt tapasztalták ugyanis, hogy daczára a megrövidített iskolai évnek és a kevesebb heti óraszámnak, a tanulók a tananyagot elvégezték. A tanítási idő szükségszerű csökkentését az idézte elő, hogy oly sok tanító bevonult. Június végéig 417 bajor tanító részint elesett, részint megsebesült. Azonkívül szünnapokat tartottak a győzelmek emlékére, továbbá az aranygyűjtő napokon ós májusban a szokott kirándulásokat is megtették. Az sem vált a tanítás hátrányára, hogy egy és ugyanazon épületben négy, sőt öt iskola növendékei nyertek oktatást. Ez mintegy útmutatás arra nézve, hogy a békeidőben is lehetne két iskolát egy épületben összevonni, miáltal a drága építkezéseket jobb időkre halaszthatnák. A debreczeni egyetemi internátus, habár szűkebb keretek között, a háború alatt is folytatja működését. 700, 600, 480, 280, 140 K-ás helyekre tanulmányi szegénységi és a családi viszonyokat feltüntető igazolványnyal folyamodni lehet az internátusi igazgatósághoz Debreczenben (Ref. kollégium). Tájékoztató a debreczeni magyar királyi tudományegyetem ref. hittudományi karáról és lelkészképző-intézetéről az 1915—16. tanévre vonatkozólag. A hittudományi karon a beiktatás rendes határideje az I. félévben szeptember hó 12 első napja, a IL félévben január hó 7-től számított 12 nap. Az egyes tanároknál az első félévi beiratás szeptember 15. napjáig eszközlendő. A kik valamely elháríthatatlan akadály miatt a fent említett határidőn belül beiratkozni nem tudnak, azok kötelesek akadályoztatásukat hitelesen igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket a hittudományi kar dékánjához az első félévben legkésőbb szeptember 12 ig, a második félévben február l-ig benyújtani. A kar dékánja a felvételt október 6-ig, illetőleg a II. félévben február 10 ig engedélyezheti. Azok a hallgatók, a kik október 6-ig sem volnának képesek beiratkozni, a tanulmányi-, fegyelmi-és leczkepénz-szabályzat 23. § a értelmébem indokolt s bizonyító okmányokkal felszerelt kérvényüket az egyetem rektorához nyújtsák be, a ki is az I. félévi beiratkozásra