Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-25 / 30. szám

arra a rendeltetési állomásra legalább tizen együtt, egy csoportban utaznak, a személy- és vegyesvonatok III. kocsiosztályában csak fél menetdíjat tartoznak fizetni. A vasúti menetjegyek az egész csoport részére együt­tesen váltandók meg s a menetdíjkedvezményekre való igényt a kiinduló állomás pénztáránál kell bejelenteni. Földadó elengedés a háború miatt. A pénzügyminiszter legújabban kiadott utasítása szerint földadóelengedésnek van helye: a) ha a hadi­állapotból folyó hadműveletek következtében a földbirtok termésében egyharmad vagy ezt meghaladó károsodás állott elő; b) ha a hadiállapot következtében a földbir­tok a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő mulasztása nélkül akként maradt műveletlenül, hogy egyharmad vagy ezt meghaladó károsodás mutatkozik; c) ha a föld­birtok termésének betakarításánál a hadiállapot folytán a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő mulasztása nél­kül beállott akadályok egyharmad vagy ezt meghaladó károsodást okoztak. A bejelentéshez csatolandó a köz­ségi elöljáróságnak (városi tanácsnak) bizonyítványa, melynek igazolnia kell, hogy a károsodás nem a birto­kos, illetve haszonbérlő mulasztásából történt és egyúttal meg kell jelölnie azt a körülményt, mely a károsodást előidézte. Az adóelengedés iránti bejelentés a fenti a) pont alá tartozó esetekben : szántóföldekre, ha kalászos veteményekről van szó és kertekre, rétekre, legelőkre nézve legkésőbb július hó 10-ig; szántóföldekre, ha ka­pásveteményekről van szó, továbbá szőlőkre és náda­sokra nézve legkésőbb szeptember hó 15-ig; erdőkre nézve a hadműveleteknek az illető területen való befe­jeztét követő egy éven belül; a fenti b) ponthoz tartozó esetekben, melyek természetszerűleg csak szántóföld és kertnél fordulhatnak elő, legkésőbb július hó 10-ig; a c) ponthoz tartozó esetekben pedig nyomban a gátló akadály bekövetkeztéről a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő tudomást szerzett, esetleg a szükséghez ké­pest távirati úton adandó be. Méltánylást érdemlő ese­tekben a pénzügyigazgatóság az elkésett igénybejelenté­sek felett is érdemben határozhat. Lelkészeink használ­ják föl híveik javára ezt is! KÜLFÖLD. Ausztria. Az olasz iskolák Ausztria-Magyarországon. Az 1910- évben magában Ausztriában 769,000 olasz élt. Triesztben 119,000, Isztriában 147,000, Görzben 90,000, Dél-Tirolban 38,000 és Dalmácziában 18,000. Ebben az évben 19 olasz polgári iskola virágzott Ausztria területén. A polgári iskola az elemi iskola V. osztálya fölé épült. Ezen kívül még 11 német polgári iskola volt, a melyekben a német nyelv mellett az olasz is használ­tatott tannyelvül. A polgári iskolákon kívül 657 olasz népiskola terjesztette az olaszok nemzeti műveltségét. 211 népiskolában a német, horvát, szlavóniai nyelv mel­lett az olasz is helyet foglalt. A gimnáziumokban 300, a reáliskolában 500, a wieni egyetemen 250, Grázban 340 és Innsbruckban 60 olasz tanuló járt. A míg Itá­liában az analfabéták szátna 38% volt, addig Ausztria területén élő olaszok b°/0 -a volt analfabéta. Triesztben a középiskolákon kívül kereskedelmi, ipar és tengeré­szeti akadémia is szolgálta az olasz kultúrát. Az osztrák kormány egy olasz egyetem felállítását is kilátásba helyezte. Az egyetem felállítását maguk az olaszok kés­leltették azzal, hogy csak Triesztben kívánták az olasz egyetem megnyitását. Ezt a kívánságot azonban a kor­mány politikai okok miatt nem teljesíthette. A mint látjuk, az olaszok nyugodtan terjeszthették kultúrájukat Ausztriában. A szövetség örve alatt úgy éltek itt, mintha nem is idegenben élnének. Es mégis a dicső Róma népe árúba bocsátotta önmagát. Zsoldosa lett a régi hírnevét sirató ántántnak. Az Ausztria-Magyarország oltalma alatt fejlődő Itália tőrrel kezében kívánja háláját leróni. S mi úgy érezzük, hogy az olasz iskola, olasz kultúra nem fog többé virágozni Ausztria földjén. A háború és a fínemü születések szaporodása. A bécsi Zeitschrift für Kinderschutz und Jugendfürsorge czimű szaklap egynehány olyan hivatalos megállapítást közöl, a mik csak megerősítik azt a régi tapasztalati tényt, hogy tökéletesen igaz, miszerint háborús világban a születések tekintetében az arány rendszerint a fineműek javára üt ki kedvezőbben s így nem kell tartani attól, hogy a háború halottjai révén beálló veszteség alig lesz pótolható. így például a galicziai és bukovinai mene­kültek táborában az osztrák anya- és gyermekvédő­egyesület központjában a betegágyas asszonyokról rendes könyvet vezetnek, rájuk felügyelnek és őket gondozzák, támogatják s így róluk minden adatot feljegyeznek. Ezekből az adatokból pedig az tűnik ki, hogy a szegény galicziai menekültek közül eddig 559 asszony került hatósági gondozás alá, illetve szült le és az újszülöttek közül 314 volt a finemű. Ez az arány messze felülmúlja a régi arányt, a mikor 108 fiúra 100 leáuyszületés esett, a mennyiben ezúttal 100 leányra 128 fiúszületés esik. Hasonló megfigyelést tettek nemcsak a bécsi, de a többi menekült-táborokban is, sőt a legtöbb helyen az arány még kedvezőbb volt, úgy hogy átlagosan 100 leány­születésre 140 fiú-születés esik. Érdekes az a megálla­pítás is, hogy feltűnő sok az ikerszülés esete is — és ezek is majdnem kivétel nélkül a fineműek javára esnek. Nemcsak külföldön tapasztalták ezt a most dúló nagy háború alatt, hanem nálunk is. Csak a mult napok­ban mondta előttünk eziráuyú adatgyűjtését egyik leg­nagyobb ref. egyházközségben szolgáló lelkészünk. A ki­ket érdekel ez a kérdés, saját egyházaikban még lesz alkalmuk megfigyeléseket tenni. m. k. Táviratmegváltási lapok * sere a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szö­vetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza \1. szám), & jt jt jt Jt

Next

/
Oldalképek
Tartalom