Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-18 / 29. szám

azonban félévig s végül azon lelkészeknek, kik segéd­lelkészt nem tartottak, nyugdíjazási kérvényük beadá­sától számított félévig folyósítható, t. i. míg a nyugdíja­zási eljárás véget ér !" — A pestmegyei ág- h. ev. egy­házmegye július 7-éit Budapesten a Deák-téri díszteremben tartotta közgyűlését. Sárkány Béla főesperes imája után Földváry Elemér egyházmegyei felügyelő szép beszédet mondott. Többek közt ezeket mondotta: „Erős csak az a nemzet lehet, mely tiszta erkölcsű és vallásos. Az egy­ház az, melyet e nehéz időkben súlyos felelősség terhel, de a legnemesebb és leghálásabb feladatnak néz elébe. Itt a legszebb idő és alkalom; az evangéliumi igazságok érvényesítésére és alkalmazására össze kell fogni az egyház minden tagjának, legfőképen a lelkészi karnak a keresztyén szeretet gyakorlásával, az evang. hit meg­erősítésére. Ha a hívek azt tapasztalják, hogy az egyház volt az, mely vigasztalt, mely erősített, buzdított, lelke­sített, mely élesztette bennünk a reménységet, mely imádkozott velünk és az Istenhez vezette őket — akkor hivatása magaslatán állott az egyház és áldást fakaszt mindenfelé. Ha ezt elhanyagoljuk, bűnös mulasztást kö­vetünk el és magunkra vessünk, ha a hívek elfordulnak az egyháztól. Szívleljük meg az Evangélium tanításait!" Okos, igaz szavak ! Bárcsak meghallanák, a kiket illet. Megalakulás után főesperes jelentését hallgatta meg a közgyűlés. Kegyelettel emlékezett meg Baksay Sándor ref. püspök haláláról. Majd Kruttschnitt Antal tanügyi esperes jelentése következett. Kovácsy Kálmán főjegyző indítványára s Noszkó István hozzászólásával kéri a gyűlés a Luther-Társaságot, hogy titkárt állítson be. A katonák és sebesültek között kiosztandó vallásos ira­tok költségeire 100 K-t szavazott, meg s Kovácsy Kál­mán ez összegei főjegyzői tiszteletdíjával: 100 K-val nyomban 200 K ra emelte. Adomány. A katonák közt terjesztendő evangéliumi iratok javára Túrós József kaposvári illetőségű őrmester, a ki Budapesten fekszik, mint sebesült katona, 2 lv-t adományozott. Különös becse van minden ilyen fillérnek! „A Protestáns Központi Sajtóiroda" kezdetű hí­rünkre vonatkozólag Békeffy Gézától, az Országos Köz­ponti Sajtóiroda vezetőjétől levelet kaptunk, melyben a maga mentségére többek között a következőket írja; „Sok jóakaróm és ismerősöm előtti igazolásomra csak annyit kérek közölni, hogy közvetlenül a konvent májusi tanácskozásainak befejeztével, a hol — én sajnálom leg­jobban, hogy nem lehetett szerencsém — más elfoglalt­ságomból kifolyólag hosszabb ideig távol kellett lennem Budapestről. A konvent nagynevű elnökének haláláról, sajna, már csak olyan időben értesültem, a mikor csak annyi időm maradt, hogy a tudósítás ellátásáról gondos­kodhattam. A tudósítás a Magyar Távirati Irodának — melynek van szerencsém munkatársa lehetni - vasárnap éjjeli kiadásában meg is jelent." Elfogadjuk a magya­rázatot. Csak azt kérjük, hogy ezután másként legyen. Béke velünk ! Tilos szeszes italt adni az átutazó katonáknak. A belügyminiszter már a háború kezdetén rendeletet adott ki, a mely szerint a hadbavonuló katonáknak, valamint a harczmezőről visszatérő sebesülteknek és ál­talában véve az összes átutazó katonáknak egészségük meg­óvása érdekében szeszes italokat adni tilos. Á keres­kedelmi miniszter pedig ugyanezen indokoktól vezérel­tetve, felhívta az államvasutak igazgatóságát, hogy a vasúti vendéglőkben az alkoholtartalmú italoknak a legénységi állományhoz tartozó katonai egyének részére, valamint a katonai szállítmányok továbbításával foglal­kozó vasúti személyzet részére való kiszolgáltatását e szolgálatuk tartamára tiltsa meg és egyúttal a magán­vasutak igazgatóságait hasonló intézkedés megtételére szólította fel. Ezt a vasúti vendéglők bérlőinek szóló tilalmat azonban, a hadügyminiszter hivatalos értesülése szerint, sokhelyütt kijátsszák akként, hogy a pályaudvar közelében lévő vendéglőkből és italmérésekből a kato­náknak a vasúti kerítésen, vagy sövényen szeszes ita­lokat nyújtanak át. A belügyminiszter ennek folytán a törvényhatóságok első tisztviselőjét újból és nyomaté­kosan felhívta a pályaudvarok közelében fekvő vendéglők és italmérések legszigorúbb ellenőrzésére abban az irány­ban, hogy a szeszes italok elárúsításánál szabálytalan­ságok ne követtessenek el s különösen akadályoztassa meg rendelkezésére álló minden törvényes eszközzel azt, hogy a pályaudvarokat határoló kerítéseken, vagy sövé­nyeken át, vagy más meg nem engedett helyeken vagy módokon katonáknak akár pénzért, akár ajándékkép szeszes italokat adjanak. — Ez szép, de micsoda intéz­kedések történnek az itthon lévő, kiképzés alatt álló katonákra nézve ?! Olvasóink figyelmét külön is felhívjuk Bányay és Kálmán, a főváros ez előkelő, jó ref. czégének lapunk mai számában megjelent hirdetésére. Kérjük egyúttal, ha valamelyik nálunk hirdetett czégnél vásárolnak : minden alkalommal hivatkozzanak lapunkra! ISKOLA. A budapesti ág. h. ev. főgimnázium értesítője. Közzéteszi dr. Hittrich Ödön igazgató. Az értesítő elején megilletődve olvassuk az intézet azon volt tanítványai­nak nevét, a kik hősi halált haltak. Jól ismert nevekkel találkozunk e szomorú listában; ott vannak: dr. Zsi­linszky Tibor és Bendl Kálmán (az ev. főpénztárnok fia), ifj. Góbi Imre, Daday Ernő, Surányi Károly nevei . . . A tanárok közül három teljesített hadiszolgálatot. Az inté­zetnek összesen 653 tanulója volt, vallás szerint 198 ev., 50 ref., 3 unit,, 61 r. k„ 1 g. k., 340 izr. GYÁSZROVAT. I)r. Sáringer János, a kisújszállási ref. főgimná­zium rendes tanára, felavatott ref. lelkész f. hó 12-én életének 44-ik, tanári munkálkodásának 20-ik évében hosszabb ideje tartó súlyos betegség után a csongrád­inegyei Gyóján elhunyt. Temetése július 14-én d. e. volt Tiszaugon. A nagy tudású és kiváló sikerrel működött jó tanárnak emlékezetét hálás kegyelettel őrzi az in­tézet. Áldott legyen emléke ! Ifjú hőseink hősi halála. A kolozsvári theologiai fakultás nagy reményekre jogosító hallgatója, Kun Zsig­mond a bukovinai felszabadító harczokban mint zászlós esett el. Adorján Gyula, a kolozsvári theol. fakultás in­ternátusának növendéke, a héjjasfalvi lelkész lia, 3-ad éves tanárjelölt is áldozatul adta ifjú életét a hazáért. Legyen áldott emlékezetük, dicső példaadásuk pedig lelkesítő mindnyájunk előtt. Pályázati hirdetés. A kunszentmiklósi ref. főgimnázium fenntartótes­tülete pályázatot hirdet egy — f. é. szeptember elsején nyugdíjazás folytán megüresedő — rendes és két — az iskola fejlesztése következtében újonnan szervezett — helyettes-tanári állásra, amely helyettestanári állásoknak rendessé való átszervezése a közeljövőben tervbe van véve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom