Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-18 / 29. szám

Ám azt egész bizonyosan tudom, hogy épen legjobbjaik határozottan küzdenek e kísértéssel és sokkal inkább megérdemlik ezen a téren is a segítő kezet, mintsem az óvásra emelt, vagy a fenyegető kezet. Ha ezek az ifjú emberek, a kik ismerték az én theol. világnézetemet és igehirdetői értékrendszeremet, rokonszenvvel és bizalommal közeledtek hozzám, elvárhatják tőlem és a hozzám hasonló gondolkozású öreg diákoktól, hogy az idősebb testvér szeretetével és tanácsával melléjük álljunk. Hiszen ők volnának a legboldogabbak, ha egyszer egy nagy konferencziára nem ők volnának kénytelenek szellemük bélyegét rányomni, hanem rányomnák az őket most még idegenkedve fogadó egyházi és theol. vezéregyéniségek, úgy azonban, hogy el ne mosódjék az az eredeti bélyeg, a melyet az egész mozgalomra a Jézus „szelleme" nyomott. íme, ezek miatt az okok miatt jártam abban, hogy Enyedre jöjjön a diákkonferenczia. Őszintén megvallom: nemcsak, hogy nem csalódtam, de egyénileg áldott és termékeny órákat töltöttem közöttük. Láttam középiskolás diákokat elmerülni a közös bibliaolvasásban és hallottam kálvinista diákokat önként ós zokogva imádkozni. IJjra láttam a lelkiség realitását a szemem előtt felragyogni és megéreztem, hogy nem szabad addig pesszimistának és reménytelennek lennünk, a inig egy élő Isten Úr felettünk. Ezeket meg kell köszönnöm a keresztyén diákoknak azzal, hogy vajha mihamarabb ne csak én nekik, hanem ők is köszönhetnének valamit nekem, akármilyen csekélység legyen is az önmagában, de a legtöbb, a mi tőlem kitelhetik! Ravasz László. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Ideges, hiú nők, A szegedi állami felső leányiskola évzáró-ünnepségén Várady Erzsébet dr. tanárnő olyan beszédet mondott, a mely megérdemli, hogy szerte az országban olvassák és — tapsoljanak neki. Kemény kritikája ez a divat hóbortjaiban tobzódó asszonyoknak, a kiknek páváskodása sehogysem illik a nagy idők komolyságához. De beszéljen magáért maga a beszéd: „Gondoljuk csak át, mit míveltünk azalatt a puha, meleg otthonunkban, míg dideregve, éhezve, sebektől borítva tíz hónapig nem pihent a kiizdő hadsereg. A régi világban a nők a várvívásban is résztvettek, Szabadságharczunk nagyasszonyai lerakták ékszereiket a haza ölébe, elküldték fiaikat a zászló alá s maguk addig áhítattal dolgoztak otthon a férfi helyett. S ha megjöttek, mint hősök rongyosan, véresen, gyöngédséggel fogadták, kitartással ápolták. Ma ? Léha kaczagástól hangos az utcza, ideges, hiú nők tolonganak mindenütt, a hol czifra rongyokat árulnak. Ékszerektől csillognak, kincseket pocsékolnak, a mikor minden fillérrel egy-egy jajszót lehetne megszüntetni. Nem látják a nyomort, a kiknek olyan finom érzékük van a divat nüanszai iránt. Nem — nem magyar nők ezek ; ugrándozó pojáezák, érzéketlen figurák, a melyek nem képesek felismerni az élet igazi értékeit. A világháború feneketlen örvénye felkavarta az élet árját. Hiú versengés, pénzsóvár kapzsiság, ápolónői köntösbe bujtatott léliaság, czifra hamis gyász és sok más salak úszik a felszínen." A leányokhoz intézett felhívással fejezte be beszédjét: „Lelkes magyar lányok ! — mondta. Rátok vár a feladat: kidobni a salakot. A történelem nagyasszonyaitól tanuljatok. Tanuljatok meg lemondani zúgolódás nélkül. A mikor aggódó, szorongó szivetek elernyed, erősítsétek azt kezetek munkájával. Dolgozzatok a küzdő hősökért, a szenvedő sebesültekért. Adjatok kenyeret az apátlan árvának. A ki maga szenved, az tud könyörülni. A ki maga bízik, az tud vigasztalni. Alakuljon egy szövetséges hadsereg, a magyar lányoké, a jövő nemzeté. Hadsereg, a melynek nem kell ékszer, divat, korzó, a mely lemond a fehér kenyérről. Lányok szövetsége, a hol a szív uralkodik, nem a hiúság. Piros szívetek, égő lelketek, tiszta szemetek megtalálja majd a hiányt, a mit pótolni kell. Jeltelenül, hangtalanul, komolyan és bátran fogjatok a feladathoz." Eddig a beszéd, a minek az elolvasása után azt kérdjük : talán a pesti korzón járt ? Budapest székesfőváros női kertészeti tanfolyama. Budapest székesfőváros tanácsa a szocziálpolitikai és közművelődési ügyosztály előterjesztésére a női kereseti viszonyok javítása czéljából és régóta tapasztalt szükséglet kielégitése végett elhatározta egy önálló női kertészeti tanfolyam létesítését. A tanfolyam addig, a míg számára a főváros esetleg megfelelő épületről és gyakorlótelep berendezéséről gondoskodhat, a földmívelési miniszter úr hozzájárulásával a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet épületébén, a Gellérthegy legegészségesebb és legszebb déli oldalán fekvő és kitűnően berendezett gyakorló területén talál elhelyezést, a hol a szakszerű tanítás minden igénye teljes mertekben kielégíthető. Az önálló női kertészeti tanfolyam két évfolyamra tagozódik: az alsó és felső tanfolyamra és tanítási tervénél fogva egyaránt kiválóan alkalmas nemcsak arra, hogy a jómódú szülők gyermekei hajlamuknak megfelelő hasznos kedvtelésből a kertészkedésben alapos képzést nyerhessenek, hanem arra is, hogy a ráutaltak a tanfolyamok elvégzésével az önálló kenyérkereseti foglalkozáshoz szükséges tudást elsajátítsák. A növendékek az alsó tanfolyamban, vagyis az első évben a zöldségtermelés minden ágában szakavatott kiképzésben részesülnek, úgy hogy azok a növendékek, a kik az első év után a tanfolyamot elhagyják, a zöldségtermelés önálló végzésére képesek s ezt a tudásukat azután akár saját területükön önállóan, akár pedig másnak a szolgálatában gyakorolhatják és ezzel megélhetésüket biztosíthatják. Ugyanezen alsó tanfolyamban a növendékek megszerzik az alapismereteket a gyümölcstenyésztés, virág-