Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-11 / 28. szám

volta miatt ellene irányult inzultusok elől fiához a rovecini szeniorhoz, ifj. Kiss Benjáminhoz vonult vissza, hogy nejével együtt ott élje le hátralévő napjait. Fia, a hasonnevű Kiss Benjámin, ki szintén Sárospatakon végzett s már 20 éves korában lelkésszé avattatott, nagy készültségű és kiváló hittudós volt, de sokat betegeskedett. 59 éves korában halt meg Rovecinben 1844. évben. Nagy Sámuel szuperintendens temette el, ki halotti beszédében kiemelte, hogy a mennyire szerette az elhunytat mint jóbárátot, annyira becsülte őt mint érdemdús egyházi férfiút. A legutóbbi püspökválasztás alkalmával a Tiszántúli egyházkerület egyik püspökjelöltje, a morvaországi eredetű Dicsőffy József így nyilatkozik ifj. Kiss Benjáminról: „Kijelentem Isten és ember előtt jó lelkiismerettel, hogy néhai édesatyám boldogult emlékű Kiss Benjámin úrról ós családjáról előttünk.*,gyermekei előtt mindenkor a legnagyobb tisztelettel és legbelsőbb elragadtatással nyilatkozott." Ennek a II. Kiss Benjáminnak fiai voltak: Kiss Lajos, az egykori gyömrői esperes lelkész, Kiss Adolf újsóvéi német lelkész, a most elhalt soltvadkerti Kiss Adolf lelkésznek atyja, Kiss Károly gárdonyi, utóbb mányi lelkész és Kiss Gusztáv a hódmezővásárhelyi ref. főgimnázium igazgatótanára. Mindannyian magas kort értek el, de ma már egyik sincs közülök az élők sorában. Az 1783. évben Sárospatakról csehországi lelkészségre elköltözött Kiss Benjámin viszont fia volt az 1745-től 1792-ig Abauj megyében Nádasdon, Abaujváron, majd legutóbb Krasznyikvajdán lelkészkedő, előbb sárospataki togátus diák, majd utóbb külországi akadémiákon járt s ezért klarisszimusnak nevezett mádi születésű Kiss Györgynek. Ez a Kiss György régi nemes családból származott, melynek tagjai felváltva Abauj- és Zemplén megyékben laktak, ott, hol a honszerző ősök legszívesebben telepedtek meg. Neje, Bottka Klára, Bottka Ferencz mádi birtokos leánya volt. Ez a család a Felső-Magyarországon csaknem állandóan dúló harczok, különösen a Rákócziféle szabadságharcz forgatagában elvesztette vagyonát, mert a szabadságharczban résztvevő s ott elesett családfő vagyonát elkobozták. Ez okból a kora ifjúságában árvaságra jutott s vagyon nélkül maradt Kiss György testvérével, Miklóssal együtt a tanulmányi pályára lépett. Előbbi lelkész, utóbbi községi jegyző lett. Érdekes epizód ennek a Kiss Györgynek életében a Krasznyikvajdán 1781-ben előfordult eset. Kiss György lelkész előde Krasznyikvajdán Vadász András volt. Ezt a gyenge hitű lelkészt halálos ágyán 1781-ben valami dominikánus barát állítólag a katholikus hitre térítette s a katholikus ritus szarint akarta eltemetni. Ez ellen a falu egyik birtokosával, Szentimrey Zsigmonddal élükön a reformátusok tiltakoztak s megtámadták a temetésre készülődő barátot. Szentimrey Zsigmond azt mondta a barátnak : „Hordd el magad, te kutya barát, mert különben disznóhalállal fogsz meghalni." Ezen viselkedése miatt Szentimrey Zsigmond ellen actus majoris potentiae czímen pert inditott a fiskus, ad audiendum verbum czitáltatott, s csak évek múlva nyerhetett pertörlést. Ez a Szentimrey Zsigmond volt a krasznyikvajdai ref. egyházközség patrónusa, gondnoka és történetírója egyben. Kedves papját, a clarissimus Kiss Györgyöt, ki aggkorában hirtelen halállal'mult ki, ekként parentálta el az egyházi feljegyzési könyvben : „Kiss György prédikátor ezután következett, Ez tudós pap volt, áll róla emlékezet. Dehogy Bátorból jött s víznél levetkezett Víz partján halállal éjjel fogott kezet." A most elhalt Kiss Adolf 1847-ben született; főgimnáziumi tanulmányait nagybátyja, Kiss Gusztáv főgimnáziumi igazgatótanár vezetése mellett Hódmezővásárhelyen, a theologiát pedig a pesti ref. theologiai akadémián végezte az 1867/8-tól 1870/71-ig terjedő tanévekben. Soltvadkerten 1878 november 4-én választatott meg lelkésznek s ott is maradt 37 éven át, egész élete végéig s e hosszú idő alatt a reá bízott elhanyagolt állapotban lévő kis egyházat virágzóvá tette. Lelkes híve, fáradhatatlan bajnoka volt a magyarosítás ügyének németajkú hívei között s habár eleinte nehéz küzdelmei voltak is e téren, szelíd szavával, szeretettel elhárított minden nehézséget. Az évek hosszú során át fáradhatatlanul folytatott munkának meg is lett a kívánt eredménye. Ma már csak kéthetenkint van német nyelvű istentisztelet, meg a nagy ünnepek első napján, de egyébként most már minden egyházi funkczió magyar nyelven történik ott, hol ő előtte csak minden negyedik és ötödik vasárnap volt magyar istentisztelet. Soltvadkerti hívei, daczára annak, hogy sokat betegeskedett — előbb hallását veszítette el, majd utóbb lábai mondták fel a szolgálatot s így a tulajdonképeni lelkipásztorkodásra képtelenné vált — mégis nagyon szerették és tisztelték. Boldog volt az ő családi élete is nejével, született Szekér Zsuzsánnával, ki őt mindvégig odaadó szeretettel ápolta. Kiss Adolfnak fia nem maradt. Két leánya közül Etelka egy előkelő halasi kereskedő, Benedek Albert neje, Jolán pedig Vásárhelyi Pál lelkész nejévé lett. Kiss Adolfnak a folyó év elején lelkészi állásáról történt önkéntes lemondása folytán vejét, Vásárhelyi Pált reátermettségén kívül Kiss Adolf iránti szeretetből s ennek óhajára választották a soltvadkerti hívek lelkészükké. Kiss Adolf egyszerű, de hű szolgája volt az Úrnak és híveinek. Gyászjelentésén is ez áll: „Jól vagyon, jó és hű szolgám, kevésen voltál hü, többre bízlak ezután. Menj be a Te Uradnak örömébe." Élt 68 évet. Meghalt lelkipásztorkodásának 40-ik, Istentől áldott házasságának 34. évében hosszas betegség után. Temetése f. hó 14-én folyt le. A háznál imádkozott Kruttschnitt Antal soltvadkerti ág. ev. alesperes, a templomban pedig Barsi László szabadkai ref. lelkész. A templomban prédikált a XLIV. zsolt. 1—3. verse alap-