Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-04 / 27. szám

Athénéje, melynek bölcsei, melynek művészete, melynek költészete lelkedet magukkal ragadták. De mondá az Űr: „Megmutattam azt, hogy látnád szemeiddel, de oda be nem mégy!" „Oda be nem mégy !" E szó előtt meghajtád feje­det. És most eltemetünk a Moábnak mezején és siratnak az Izráel fiai, mert Te már a földben ... de a két élet eggyé lett, nem válnak el egymástól sem a földben, sem a mennyben. * Századév folyamán másodszor temet püspököt e mezőségben e gyülekezet. Itt, a közel szomszédságban őrködnek nagy szellemeik, Virágh Mihály és Baksay Sándor lelki szemei, hogy „ne lakjék e helyben oly tudomány, melyben van földi salak" ; az ő vigyázásaik mellett legyetek erősek a hitben, a szeretetben, az Úrnak félelmében. És most jöjj te gyászbaborult Jeruzsálem búcsú­szavaiddal, búcsúszavaidban áldásaiddal. Áldjátok meg Őt, kik lábainál növekedtetek s vele együtt jártátok az élet utait: áldjátok meg őt, kiket bölcsességével irányí­tott, kibocsátott erős hitével a hit mezejére; áldjátok meg őt, ti kicsinyjei e gyülekezetnek, kiket az evan­gélium igéjével szent vallásunk tagjaivá avatott. Jöjjetek ti Atyái a gyülekezeteknek, jöjjetek világi papjai az egyháznak, áldjátok meg őt, ki veletek együtt épitett, együtt alkotott, hogy legyetek nagy néppé és legyetek szent város. Jöjjetek rokon szivek, áldásaitokban mondjatok végső istenhozzádot nemzetségtek dicsekedésének, kinek életvilága sírba hanyatlott. Jöjjetek ti is, művészet hatalmai, te szép világa a költészetnek, a hajdan kor nemtői; zendüljön meg lantotokon a hattyúdal, úgy is tompán zeng már, mert egy arany húrja ketté szakadt. De jöjj te is, keresztyén megnyugovás ; a 83 esz­tendő pihenni kiván. Szavainkkal ne késleltessük szán­dékait. Jöjj keresztyén megnyugovás s míg szent sátorod reánk borul, láttasd meg üdvözült halottunkat a Krisztus megváltottainak fehér palástjában, az örök Isten zsá­molyánál. Amen. Kis Ödön, püspöki titkár. A MI ÜGYÜNK. Örömmel adjuk tudtára lapunk olvasóinak, bará­tainak, hogy dr. Kováts István, lapunk társszerkesztője június 29-én d. e. y<,12 órakor kötött házassági frigyet a budai ref. templomban Schulek Irénkével, Schulek Frigyes műegyetemi tanár leányával. Eskető lelkész Se­bestyén Jenő, lapunk belső munkatársa volt. Itt e helyen is Istennek gazdag és állandó áldását kívánjuk az ifjú párra! Lapunk szerkesztését mostani számunkkal — míg a felelős szerkesztő, B. Pap István vidéken tartózkodik — Marjay Károly budafoki lelkész, lapunk belső munka­társa vette át. Mindenféle küldemény továbbra is a szer­kesztőségbe küldendő. A félév végén fölkérjük t. olvasóinkat a II. félévi előfizetési díjak beküldésére. IRODALOM. A győzelem feltételei. Előadás. Fiatal emberek számára tartotta Speer E. Róbert. Ford. Vágó Ede. Pápa, 1915. 37 oldal. Ára 40 fillér. Gratulálunk a pápai theologusoknak a helyes gon­dolatért, hogy „Theologiai dolgozatok" czímmel kisebb­nagyobb füzeteket adnak ki. Ez is bizonyára értékes és szorgalmas munkára sarkalja őket. A sorozatnak I. füzete ez a kezünkben levő. Speer Róbert, a kinek a munkája, az amerikai keresztyén diákmozgalom egyik vezéregyéni­sége és Mott Jánosnak jó barátja. Ezt tudva, fokozottabb érdeklődéssel és igényekkel fogtunk az olvasásához. Tárgyát a gyakorlati élet szempontjából vizsgálja s a keresztyén élet személyes tapasztalatait nyújtja baráti segítség gyanánt. Ismerjük fel a kísértéseinket és nevez­zük őket a saját nevükön. Abban a sorrendben birkóz­zunk meg velők, a melyikben támadnak. Jézus Krisztus jelen­létében állapítsuk meg helyzetünket, az ellenség helyét, erejét. Azzal a tudattal induljunk vele szemtől szembe küzdeni, hogy nekünk teljes, tökéletes győzelmet kell felette nyernünk. Vannak kísértések, melyek elől fér­fiasan ki kell térnünk, hogy ne legyen alkalmuk meg­támadni bennünket. Senkinek sincs joga, hogy a kísértés keresésére menjen. Előzzük meg a kísértést azzal, hogy elfoglaljuk előle a helyet, mert van olyan kísértés, a melyet szemtől szembe nem tudunk legyőzni. Ha az ember úgy találta, hogy bizonyos társaságok feltétlen kísértéseket eredményeznek, a miket ott le­győzni képtelen : szakítson velük teljesen. Végül soha. .. soha se adjuk fel a küzdelmet. Kezdjük mindig újra, ha elestünk is! E főbb gondolatok szerint tárgyalja az örökké aktuális kérdést, bőséggel nyújtván szebbnél szebb illusz­trácziókat a diák, általában az ifjúság életéből. A füzet végén egy gyönyörű imádság van, mellyel Speer befejezte előadását. Nem hiába írta a napokban egyik kedves barátom e füzetről: „Sokan már sok áldást nyertünk e füzetből". Mi is valljuk ezt. A fordító jó munkát végzett. Szolgáljon több ilyen kedves cseleke­dettel is a magyar ifjúságnak. A fordítás erénye a hibája is: itt-ott mintha nagyon is ragaszkodnék az angolhoz. A nehéz időkre való tekintettel külön is fel­hívjuk olvasóink figyelmét ez értékes füzetre. m. k. Őrangyal. Imakönyv katonák és itthonmaradtak számára az 1914/15. évi háború alkalmával. Irta Birtha József lévai ref. lelkész. Ára 30 fill. 66 oldal. Elől a királynak két szózatát közli, azután hétfőtől vasárnapig minden napra egy-egy reggeli és estéli imádságot. Má­sodik felében 12 különböző alkalmi imádság van, mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom