Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-04 / 27. szám

res lesz, akkor támaszkodhatunk önmagunkra. Az erkölcsi újjáteremtést azonban, a mint erre már rámutattam, az egyházaknak kell kezdeni, támogatni és keresztülvinni. Ehhez minden valamit érő férfi és nő munkája szükséges. Szervezkedjünk ! Bernát István. ISKOLAÜGY. A Baár-Madasról. A napokban ismét benéztünk egyszer a Baár-Madas ref. felsőbb leányiskolába. A máskor boldog gyermekkaczagástól hangos épület üresen tátongott ránk. A növendékleányok játszó kiáltása helyett munkások hangos csákányütései hallatszottak. Valami változást jelentenek ez ütések. Az iskola vezetősége a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a tanítást már május 21-én beszüntette, úgy hogy a fiatal leánysereg egy hónappal előbb széledhetett szét, mint máskor. Hosszú háromhónapos vakáczió következett be az intézet életében. Ezt a szünetet akarta az intézet fenntartó hatósága felhasználni arra, hogy a szükséges változtatásokat az iskola épületén folyamatba vegye. Sok panasz volt mindig az épület czélszerűtlensége miatt, sok kifogást lehetett tenni ellene higiénikus szempontból is. Az intézet vezetősége tisztán látta e bajokat és új épület emelésével akarta ezen panaszok elejét venni. Az új épület számára gyönyörű, egészséges helyen nagy kertes telket vásároltak, nagyban készülődtek az építési terv végleges megvalósításához, a mikor hirtelen kitört a háború és minden ilyen építési tervet semmivé tett. A jelenlegi pénzügyi viszonyok egyelőre új épiilet, emelését lehetetlenné tették. A Baár Madas vezetősége azonban még e nehéz idők ellenére is gondoskodni akar az intézet fejlődési lehetőségeiről. Nem mehetve új épületbe, legalább a réginek megfelelő, főképen higiénikus szempontból megfelelő átalakítását tette feladatává. Nagy átalakítások folynak mindenfelé : zárt fűthető üvegfolyosók kerülnek az egyes emeletekre, új ablakok a nehezen fűthető ebédlőbe, ajtókat alkalmaznak a légvonatos helyekre, bevezetik a villanyvilágítást és egyéb apró változtatásokat eszközölnek, a melyek mind hivatva lesznek pótolni a fennálló hiányokat. Ezt jelenti a munkazaj, ezt jelentik a csákányütések az egyébként elhagyott,csendes épületben. A Baár-Madas vezetőségének két másik elhatározásáról is tájékoztatnunk kell azonban a prot. közvéleményt. Két oly elhatározásról, a mely általános érdekénél fogva joggal érdemel elismerést és hálát a prot. szülők részéről. Tudvalevő dolog, hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyoknál fogva mennyire megdrágultak az élelmiszerek, mennyire megnehezedtek az életlehetőségek. Egymásután emelik fel az ország internátusai az ellátási dijakat. Ez természetesen minden társadalmi osztály tagjaira újabb terheket ró. A Baár-Madas épen a nehéz körülményeket tartva szem előtt, a melyek közt most a vagyonosabb családok is élnek, épen azokat a nagy hazafias áldozatokat méltányolva, a melyekkel a ref. középosztály is hozzájárult a háború sebeinek az enyhítéséhez, nem tartotta volna összeeggyeztethetőnek a keresztyén tanítás szellemével, hogy ezeket a kiadásokat másféle terhekkel is súlyosbítsa. Epen ezért az intézetben az eddigi ellátási és tanítási dijak a jövő tanévben is változatlanul megmaradnak. A másik nagy vállalkozása a Baár-Madasnak egy továbbképző tanfolyamnak az életbeléptetése. A hat osztályos felsőbb leányiskola bizonyos általános műveltséget nyújt ugyan, de egy intelligens fiatal leány taníttatása hat osztályos tudással befejezettnek nem tekinthető. A módosabb családok leánygyermekeiket máskor külföldre adják, hogy ott töltsék ki a leányaik műveltségében még megmaradt hézagokat. Mindamellett, hogy a külföldi nevelőintézetek ellen igen sok kifogást lehetne emelni és gyakorlatilag véve a külföldi neveltetés egyáltalában nem hozza meg a maga várt gyümölcseit, az előkelőbb szülők ezen külföld-mániája ellen hiába akarnánk síkra szállani. Normális időben is épen nemzeti és kultúrális szempontból kötelessége volna a Baár-Madasnak egy ily továbbképző tanfolyamnak a beállítása, azért, hogy ref. társadalmunkban végre tudatossá váljék az a tény, hogy nem idegen czafrangokkal, nem idegenmajmolással, hanem becsületes, nemzeti alapon álló szorgalmas munkával emelhetjük nagyobbra hazánkat és egyházunkat. Magyar kultúrának teremtése a meglevő magyar kultúrális alapokon, ez lehet csak a magyar nevelés törekvése. Iskoláinkban és a Baár-Madasban is ennek a magyar kultúrának az alapjait kell leraknunk. Nemzeti szempontból, a magyar kultúra szempontjából jogos volna tehát a Baár-Madas ezen vállalkozása. A mostani időkben pedig, a mikor a szülők nem adhatják ki leányaikat, a Svájczba, Francziaországba, Angliába, sőt a Németországba való utazás is annyi akadállyal jár, most a Baár-Madas egyenesen hivatást teljesít, a mikor a tanári kar megindítása alapján megnyitja e továbbképző kurzust. A részletekben kidolgozott tanterv egyformán helyez súlyt a gyakorlati és elméleti továbbképzésre ; egyrészt az idegen nyelvek és irodalmak intenzív művelését, másrészt a háztartásban szükségelt tudnivalók elsajátíttatását tenné a tanfolyam feladatává, anélkül azonban, hogy emellett a növendékek művészi irányú nevelése legkevésbbé is csorbát szenvedne. Az intézet vezetősége és tanári kara nagy reményekkel néz ezen kezdeményezés sikere elé ! Látogatásunk alkalmával egy sajnálatos tényről szereztünk tudomást. A jövő tanévben oly személyi változás áll be az intézet tanári karában, a mely mindazokat, a kik a tantestület ideális irányú, felelősségteljes együttműködését megfigyelhették, a legnagyobb sajnálkozással kell hogy eltöltse. Ifj. Victor János, a ki egy esztendőn keresztül volt az intézet vallástanára, egyéb nagymérvű elfoglaltsága miatt megvált az állásától. Vic-