Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-30 / 22. szám
IRODALOM. Papi dolgozatok. Irta .Jánosi Zoltán, debreczeni ref. lelkész. IX. kötet. Alkalmi egyházi beszédek. Ára kötve 6 K. Debreczen, 11)15, Hege-iűs és Sándor könyvkiadóhivatala. 8 r. 251 1. A kötet 19 egyházi bestédet foglal magában. Ezek közül ötöt Gerok után, hármat Ragaz után, egyet Zschokke után készített, illetőleg dolgozott át szabadon a szerző. Egyes beszéd van a kötetben kilencz, folytatásos tíz, még pedig kettő két részből, illetve beszédből, kettő pedig három részből álló. Az alkalmak szerint a beszédek így oszlanak meg: farsangi egy, böjti három (folytatásban), márczius 15-iki egy, húsvét utáni egy, a debreczeni homokkerti olvasóegylet 10 éves jubileumára egy, ősszel, vagy télen kettő (folytatásban), adventi (háború idején) egy, világháború idején kettő (folytatásban), bűnbánati (világháború idején, folytatásban) három, adventi újra egy, advent 4-ik vasárnapi kettő, adventi úrvacsoraosztási egy. A beszédek témáit mutatják a czímek, melyek a következők: Krisztus és a családi élet, A lombos, de meddő fügefa, Igazság — szabadság, Békesség nektek ! A világosság és a nép, Jézus a főfarizeus asztalánál, A háború és a béke, Krisztus és a háború, Keresztyének vagyunk-e? Keresztelő János kérdése. Mikor jön el ? A vőlegény igaz barátja, Keresztelő János alázatossága. Feltűnő, de ismerve Jánosi öntudatos eljárását, nem véletlennek tekinthető, hogy a beszédek textusai csakuem mind az evangéliumokból vannak véve; mindösszesen egyet, vett az ószövetségből, Ézsaiás prófétától (2. 4. v.) egy háborúra vonatkozó locust. S ha megnéz ziik Jánosi beszédeinek korábbi köteteit, úgy találjuk, hogy azokban is az evangéliumi szövegek a túlnyomók. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy Jánosi a Krisztust prédikálja s az ő személyét és tanait pedig az evangéliumokban leli meg leghívebben. A Krisztusra alapított apostoli hittételek és vallomások már kevésbbé vonják. Azokat mintegy békónak érzi az ő szárnyaló, szabad lelkén. Mert a .Jánosi igehirdető iránya a szabadság. Az a szabadság, a melyre Krisztus hívott el bennünket. Ezzel a szabadsággal élve, kíméletlen kritikát gyakorol az egyházi és társadalmi élet jelenségei, osztályai, csoportjai, felfogásai, törekvései felett. Mintha csak nagy mesterét hallanánk: „Jaj néktek. . .megfehérített koporsók . . . vakoknak vak vezérek!" De így csak az beszél, a ki maga intakt, legalább is a Horatius integer vitae scelerisque purus a. És Jánosiról tudjuk, hogy nemcsak tehetségben magaslik ki, hanem erkölcsben is. Mint erkölcsbíró egyaránt kikel a hősködő papok és püspökök, valamint az ő erős epithetonjával jelzett hajrá-hazafiak ellen. Elitéli a háborút; azokkal tart, a kik ezt a most dúló világháborút, ezt a rémítő embermészárlást a kultúra, különösen a keresztyénség óriási szégyenének tartják. Kimutatja azonban, hogy ez a háborúban tomboló keresztyénség nem az, a melyet Krisztus hirdetett. Jánosiról most is elmondhatjuk, hogy minden beszéde egy nagytehetségű, erőshitű prédikátor hatalmas vívódásainak a szüleménye. Vívódásaiban a sok gyöngy mellett kavicsot is hoz felszínre lelke mélyéből s ez az olvasóra és hallgatóra visszásán hat, de beszédeinek többi szépsége, megragadó ereje ezért bőven kárpótol bennünket. Hogv beszédei sokszor tanulmánnyá, értekezéssé szélesednek ki, ezt is felemlíthetjük ezúttal (egyik beszéde 31 és fél lap nyomtatásban). Ez kétségkívül nem szolgál prédikáczióinak előnyére. Tudása és olvasottsága is gyakran elragadja. Több tudós magyarázata és czitátuma bátran elmaradhatna. Hevének és szenvedélyének kitöréseit is mérsékelnie kellene. Mindezek azonban hozzátartoznak az ő egyéniségéhez, melyet le nem vetkezhet, sőt tán nem is akar, mondván : sint, ut sunt, aut non sint. Ezektől eltekintve Jánosi lángelméjű alkotásai a legnagyobb figyelemre méltók. Úgy, a mint vannak, mások aligha használhatják. De gondolatokat, eszméket, részleteket vehetnek belőle prédikátoraink s azokkal gazdagíthatják és mélyíthetik beszédeiket. Tehát melegen ajánljuk a lelkészeknek. (sz.) EGYHÁZ, Püspöki látogatás. Mint a dunántúli Prot. Lapból olvassuk, Németh István dunántúli ref. püspök e hó elején meglátogatta Nagy Lajos somogyi esperes kíséretében a fiumei ref. gyülekezetet. A látogatás természetesen nagy örömet keltett a gyülekezet körében. Most, ezekben a válságos napokban aggódó szívvel gondolunk ottlévő testvéreinkre. Nagy adomány. A mi szeretett, nagyszívű püspökünk, dr. Baksay Sándor, a kunszentmiklósi ref. főgimnázium konviktusi alapjára „dr. Baksay Sándor és hitvese., Hetesy Viktória alajntványa" czímen 70 darab kunszentmiklós—dombos—szabadszállási takarékpénztári részvényt 35,000 K értékben és 50 darab kunszentmiklósi gőztéglagyári részvényt 3000 K értékben adományozott. Oly czéllal, hogy ezek jövedelmének jótéteményeiben első sorban rokon, másodsorban solti és felsőbaranyai ref. egyházmegyebeli ref. kunszentmiklósi főgimnáziumi tanulók részesítendők. Püspökünk hadikölcsönre újabb 40.000 K-t jegyzett. Összesen 100,000 K-t, Érdekes levélváltás. Dr. Baksay Sándor püspök, Okos Gyula 38. gy.-ezredbeli tábori lelkésztől a következő levelet kapta május 18. kelettel: „Nyolcz hónapi hareztéri működésem alatt, úgyszólva mindig kerületünk fiaival foglalkoztam. Csodáltam őket s büszke voltam rájuk mindig. Semmi sem tudta megrendíteni őket. Az utóbbi napok dicsőséges küzdelme, mely éjjelünket, nappalunkat leköti, leírhatatlan. Talán leghívebben ama sebesült bakának elbeszélése tükrözi vissza, kir ezekkel a szavakkal beszélte el sebesülése történetét: „Ügymentünk mintegy álomban, nagy vígasság volt szájunkban." (CXXVI. zsoltár.) Jól tudom, ez Méltóságod kedves zsoltára, de ez a mi kedves, dicsőségesen küzdő fiainké is. Ezek a hős fiúk, ezek az igaz kálvinisták, velem együtt legalázatosabb üdvözletüket küldik a legvéresebb harczok közepette Méltóságodnak azzal, hogy „hívek lesznek mindhalálig." Okos Gyula." — Püspökünk ezen üdvözletre szép pásztori levélben válaszolt.
