Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-10 / 2. szám

ban, a melyeket az élelmes vállalkozás gyártott az itt­hon maradtak mulattatására és hősies érzelmeinek gyara­pítására. Az ilyeneket semmiképen sem volna szabad megtűrni. EGYHÁZ, Lelkészválasztás. A rásonyi ref. egyházközség < sorba Dezső bodrogolaszi h.-lelkészt, a tornagyöngyösi ref egyházközség Köszeghy Gábor egii s.-lel készt, a pető­falvi ev. egyházközség Schrodl József lajtaújfalui lelkészt választotta meg lelkipásztorául Beszélő számok. A budapesti ref. egyház statisz­tikája az előző évhez viszonyítva általában kielégítő eredménnyel záródott, bár épen a háborús viszonyok miatt nem lehet az elmúlt év adatait az előzőhöz hozzá­mérni annak számbavétele nélkül, hogy a különböző eredmények rendkívül különböző külső viszonyok között jöttek létre. A keresztelések száma, 2648, örvendetes javulást mutat a tavalyi 2582-höz képest. Érdekes, hogy a többlet majdnem kizárólag a leánykeresztelők meg­növekedéséből ered A temetések száma 1496, csak 5-tel növekedett 1913 óta, de ebben a kedvező statisztikában része van talán a háború rettenetes halálozási statisz­tikájának is. Konfirináltatott 832, az előző esztendőben 680- Megapadt a házasságkötések száma. 572 házasság­kötésre kérték Isten áldását tavaly, holott 1913-ban 08l-re. Az elmúlt évben 433 vegyesházasságból 133 esetben köttetett megegyezés javunkra, a mi bizony csak 31%- Ebben az egyházunk jövőjére oly fontos kérdés­ben nagy intelem nekünk ez a szám. Annál is inkább, mert a parochiális körök között a Kálvin-téri, hol különö­sebb figyelem fordít,taiik e kérdésre, kicsi híján 50%-ában a vegyesházasságoknak tudott egyházunk javára meg­egyezést köttetni. Az át- és kitérések arányszáma na­gyobbára megmaradt. Hozzánk áttért 124, tőlünk kitért 113. Az áttérések kedvező arányát az izraeliták közül áttértek teszik. A kitérések nagy száma pedig a róm. kath. egyház háború alatt csak erősbülő ezirányú ak­cziójának tudható be. Erről is lehetne adatokat közöl­nünk, de ezek most nem tartoznak ide, azután meg úgyis csődöt mondott a századéves tisztán sérelmi politika. (mgy.) Adomány. A makádi ref. egyház részéről Eötvös Ferencz lelkész 5 K-t küldött be hozzánk vallásos ira­toknak a hadbavonultak és sebesültek közötti terjeszté­sére. Átadtuk a Kálvin-téri ielkészi hivatalnak, a hol ezeket az adományokat kezelik és helyes felhasználá­sukról gondoskodnak: Az illető összeg, mint a beküldő lelkész jelenti, az év utolsó napján begyűlt perselypénz. Ezzel kapcsolatban említjük, hogy a közeli napokban bizonyára többi gyülekezeteink is megemlékeznek erről a szent ügyről, annyival inkább, mert püspökünk felhí­vást küld az összes gyülekezetekhez. Adja Isten, hogy kedves és eredményes fogadtatásra találjon mindenütt ez a felhívás. Az „Isten dicsőségére" való adakozások köréből nem maradhat el az e czélra szánt adomány és minden gyülekezetből jön legalább egy vasárnapi persely­pénz, vagy egyéb uton gyűjtött adomány. A többi kerü­letek is hasonlóképen cselekesznek (Tiszántúl is meg­történt) és megszűnik majd minden jogos panasz. Budapesten már több, mint ezer kor, gyűlt össze e czélra. Megható jeleit láttuk annak, hogy nemcsak a tehetősebbek, hanem a szegényebbek is jókedvvel adtak. Újévi ajándék. Az új esztendő kezdetén szép aján­dékkal lepték meg a budafoki ref. egyházat özv. Szokolay L)énesné és dr. Szokolay Jenőné, ugyanis díszes „szó­szék" terítőt készítettek sajátkezűleg. A ráhímzett hó­fehér repülő galamb vajha a sóvárogva várt, áldott békes­ség olajágát hozná valóságban is. A dunáninneni ev. püspök dr. Baltik Frigyes az 1913—14, közigazgatási év fölitosabb eseményeit tár­gyaló jelentésében hangsúlyozza, hogy a reformáczió negyszázados jubileumának egyik megünneplési módja az lehetne, ho^y az egyház tegye teljesen ingyenessé a lelkészképzést. A magyarhoni ev. egyház nyugdíjintézetének a mult évben 687,983 K bevétele és 384,975 K kiadása volt. Vagyona: 3.429,260 K. Rendes nyugdíjas vau 86, özvegy 83 és 75 árva. A nyugdíjalappal kapcsolatban „kegydíjalap"' is van, ebből 3 lelkész és 54 özvegy részesülnek ellátásban. Ev. testvéreink sokkal jobban gondoskodnak a lelkészözvegyekről, mint mi. Náluk nem nyel el annyit az adósegély. Jézus szent szíve. Olvassuk a lapokban, hogy az osztrák róm. kath. püspökök kezdeményezésére nálunk is mozgalom indult meg a róm. kath. egyházmegyékben arra nézve, hogy az egyházmegyéket a Jézus Szent Szívének felajánlják. Távol legyen tőlünk, hogy most ezekben a nehéz időkben polemizáljunk, de mégis nem lehet elhallgatni azt a csodálkozást, a mely bensőnkben annak hallatára ébred, hogy épen most, a mikor hősies, férfias keresztyénségre van szükség, óhajtanak propa­gandát csinálni ennek a materializmusba mártott, apácák vízióján alapuló szentimentális keresztyénségnek. Hát nincs az evangéliumban, az élő egész Jézus Krisztusban elég vigasztaló erő, hatalom a hívők megtartására!? ISKOLA. Felmentések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 5208. számú rendelete értelmében fel kell terjeszteni az egyházi lisztviselők, lelkészek, tanítók, kántorok katonai szolgálatára vonatkozó adatokat. Ezeknek alapján men­nek fel a püspökök útján a katonai szolgálat aluli fel­mentésijavaslatok. Fontos, diszkrét, nagy körültekintéssel kezelendő ügy ez és a mi alkotmányunk értelmében valamely ad hoc testületi tanács közreműködésével és egyöntetűen kellene a javaslatokat megtenni. Természe­tes, hogy minden egyéni érdek figyelmen kívül marad és a „haza mindenelőtt" princípiuma az irányadó. De mégis egyházközségeink, népiskoláink, hitéletünk érdekei kell, hogy majd ott fenn is respektáltassanak. Megtör­tént p. o. az, hogy népesebb egyházközségben mindkét tanítót behívták még a háború elején, a papnak kell végeznie a tanítást két iskolában és teljesíteni a kántori szolgálatot is. Egyik tanítót sem sikerült kireklamálni. Hátha most még a papot is behívják ?! Sok helyen megfordított a helyzet, ott, a honnan a lelkész már hadi­szolgálatban van. Sok mindenféle jogczímeken történnek felmentések. Az egyetemi rendes tanárok is p. o. men­tesek, mert a 6-ik fizetési < sztályban vannak. Hát a népiskola, gyülekezetünk élete is érdemel most legalább is annyi kíméletet, mint a félig üres egyetemek, a me­lyeknek itthon maradt ifjúsága is teljesíthetne sok olyan szolgálatot, a melyet hadkötelesek végeznek. Az „Eötvös-Alap" A Magyarországi Tanítók Eötvös­alapja hivatalos értesítőjének deczemberi száma részle­tes beszámolót ad a Péterfy Sándor által alapított áldá­sosán működő intézmény 1913. évi működéséről. Az Eötvös-alap nemcsak emlékművel. Péterfy-szobával, hanem a nagy alapító nevéről nevezett „Leány-otthon" megala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom