Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-09 / 19. szám

Az állandó számszék jelentéseit a kerületi székház számadásairól stb. Sógor Endre terjesztette elő. Ugyancsak ő adta elő a belkörü tűzkárbiztositás és a lelkészek családi pótléka ügyében kiküldött bizottság jelentését. A közgyűlés újabb, összehasonlító és konkrét javaslatot tartalmazó előterjesztés készítésére kéri föl a bizottságot, a mely idejében elküldendő a kerületi tagoknak. A népiskolai szakosztály jelentéseit Tóth Sándor referálta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter hitoktatási rendeletét azzal küldik meg az egyházközségeknek, hogy különösen arra vigyázzanak, hogy az ismétlő iskolákban, bármily kevés magyar tanuló van is, azok magyarul tanuljanak. A díjlevelek módosítása tárgyában a közgyűlés kimondotta, hogy jövőben a természetben nyújtott szolgáltatásoknak a megváltásához, a közvetlenül megelőző öt évi átlag alapján, csak tíz-tíz évre járul hozzá; a termények megváltásához pedig csak úgy adja beleegyezését, ha az év meghatározott részére szóló piaczi árt állapítják meg. Ez a határozat a már megállapított díjleveleket nem érinti. A nyugdíjügyi jelentéseket Takács József terjesztette elő. A kerületi közgyűlés kimondja, hogy csupán járási- és tiszti orvosi bizonyítványok érvényesek a nyugdíjazásoknál : községi- és körorvosok, valamint tb. tiszti orvosok bizonyítványai nem vétetnek figyelembe. A tanítóképzői szakosztály jelentését Váczy Ferencz, a theologiai választmány ügyeit pedig Marton Lajos terjesztette elő. Ennek során tudomásul vette a közgyűlés, hogy a theol. tanárkar dr. Pruzsinszky Pált választotta meg a következő három évre igazgatóvá s a püspök a választást megerősítette. A közgyűlés 1 óra tájt Kálmán Gyula esperes lélekből fakadó imájával ért véget. Délután 4 órakor két tanácsban bírósági ügyeket tárgyaltak. Tudósító. IRODALOM. Kereszt és Korona. Külföldi szónokok egyházi beszédei. Fordította Székely Sándor brownsvillei (Pennsylvánia) ref. lelkész. Ara 3 K 50 f. Nánássy István nyomása, Nagybánya. Kereszt és Korona a czíme annak a tetszetős kiállítású, tartalmilag pedig még becsesebb prédikácziókötetnek, melyet a brownsvillei ref. gyülekezetnek derék lelkipásztorja, az irodalmi téren is szorgalmas munkásságot kifejtő Székely Sándor bocsátott közre. Nagyon alkalmi könyv ez ezekben a háborús időkben, mikor a lelkek szemei előtt, különösen pedig a kicsinyhitűek előtt, veszíteni látszik erejéből a Krisztus Jézus szent evangéliuma és az elpusztítás veszedelme látszik környékezni mindazt az alkotást, melynek fundamentuma a keresztről való tudományban gyökeredzik. Ennek a könyvnek a czíme is nagyon jól van megválasztva, mert hív tanubizonyságtétel ez a keresztről való tudománynak idvességet, koronát hozó erejéről. Ez a tudomány, mint az apostol idejében is történt, sokaknak szemében ma is bolondság, vagy legalább is botránkozás, de a hívő lelkeknek élet ós idvesség. • Székely iSándor brownavillei lelkésztársunknak ezen prédikácziós beszédkötetje a Krisztust prédikálja, azt pedig, a ki megfeszíttetett, halálból dicsőségesen feltámadott. Ötét, a ki adatott minékünk váltságul és igazságul a Benne vetett hit által. Otet, a ki az út, élet és igazság. Prédikálja pedig a beszédkötet az idvességnek tudományát egyszerű, tiszta, de amellett emelkedett nyelvezettel, melyből hiányzik az erőltetettség és értéktelen czafrang. Az élvezetes nyelvezet pedig annál nagyobb érdeme a beszédkötetnek, mivel — mint az jelezve is van a boritéklapon — a mű : „külföldi szónokok egyházi beszédeinek fordítása". Viszont azonban az is igaz, hogy Székely Sándor bátran nevezhetné legalább is átdolgozásnak a beszédkötetét, ha már eszméket és gondolatokat okvetlen megkívánta tartani és fel kívánta tüntetni, mint a vonatkozó szerzők tulajdonait, mert ezeken a fordított prédikácziókon alig látszik valami nehézkesség. Evangéliumi magyar prédikácziók ezek, a minőket a magyar prédikáczió-irodalom, hál' Istennek, mind bővebb mértékben kezd termelni. Ilyenek a Kecskeméthy Ferencz mélyen járó prédikácziós könyvei, a Szalay-féle Evangéliumi tanítások, a Nyári Pál Szoros Kapu-ja és Keskeny Ut-ja s általában azok a prédikáczió-gyűjtemények, melyek a Krisztussal való élő összeköttetésnek, az élő hitnek inspirácziójából fakadnak. Az ilyen beszédek kell hogy építsék a hitet, mélyítsék a vallásos buzgóságot, különösen pedig, ha a beszédek mögött olyan, Krisztus szíve szerinti lelkipásztor alakja áll, ki az evangéliumnak megszentelő kegyelméről az ő saját élettapasztalatával tehet bizonyságot. Az írók, kiknek prédikáczióit itt fordításban, helyesebben átdolgozásban adja Székely Sándor lelkésztársunk, nem elsőrangú, vagy legalább is nem úgynevezett hírneves lelkészek, de egytől egyig olyan lelkipásztorok, kik : „nem szégyenlik az Evangéliumot", mert ennek megszentelő, megigazító kegyelmét folyton érezik és drága kincs gyanánt leikökben hordozzák. A beszédkötetben 8 közönséges és 14 ünnepi, illetve alkalmi prédikáczió foglaltatik. Mindenik beszéd megérdemelte, hogy nyomtatásban, annál inkább azt, hogy magyar nyelven is megjelentessék. Az ünnepi beszédek között van egy ádventi, egy karácsonyi, egy ó-évi, egy új-évi, három böjti, egy úrvacsoraosztási (mely legmegfelelőbb a böjti alkalommal), egy nagypénteki, két húsvéti, egy áldozócsütörtöki, egy pünkösti és egy reformáczíó ünnepi. A tartalom tehát elég változatos, vagyis az egyházi ünnepkörök minden alkalmát figyelembe vevő. A prédikácziók között különösen szép a 6-ik számú, melynek czíme : A mennyegzői lakoma (úrvacsorai beszéd) és a 13-ik számú, áldozócsütörtöki tanítás „Jézus velünk marad" czímmel. De szépek az ünnepi prédikácziók mind, melyek a kötetben vannak és építő erejűek a közönséges