Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-04 / 14. szám

czius 7-iki számunkban az a tévedés történt, hogy egy összeg előtt (84-40 K) kimaradt az adományozó egyház, I7

ács neve. ISKOLA. A Baár-Madas és a háború. Ilyen czímen érdekes czikk jelent meg a budapesti Egyházi Értesítőben, „Spectator" tollából, a melyből néhány részletet mi is közlünk. . . . A háborúval szemben az egész nevelést egy egységes gondolat hatja át: a kultúrerőknek még a háború viharaiban is meg kell maradniok ; a jövő számára mennél több knltúrérteket kell megmenteni: a jövő virágzást már most elő kell késziteni. — Ez egységes gondolat külsőképen kétféle irányban valósul meg. Egyrészt a tanítás és nevelés szellemében, másrészt az intézetnek különféle jótékonysági buzgólkodásában. — A nevelés igyekszik tudatossá tenni és meggyőződéssé érlelni a rábízott növendékek lelkében azokat a szellemi tényezőket, a melyek a jövő alakulásában szükségszerűen előtérbe fognak kerülni. Hangsúlyozza közép-európai szolidaritás elvét, melynek következményeképen a magyarságnak a nagy német nemzet mellett jut kulturális és politikai szerep és a melynek végeredményeképen a magyarság lelkében a századok óta elhintett német ellenszenvnek megértő és kölcsönös szeretetté és szimpátiává kell fejlődnie. Hirdeti az intézeti nevelés ügyünk szent igazságát, a szükségszerű győzelembe vetett erős hitet és nemzeti erőnkben, valamint jövő missziónkban való bizalmunkat. De emellett nem válik egyoldalúvá; nem hirdet és nem kelt gyűlöletet az idegen nemzetek, még az ellenséges népek iránt sem. Beleplántálja a növendékek lelkébe az európai közös szellemi kulturáltak a megbecsülését. Nem ragadtatja magát az idegen nemzetek lekicsinylésére, csak azért, mert velük most szemben állunk. A. kultúrértékek igazi megértése, bárhol találhatók is meg, ez a Baár-Madas-iskola nevelésének jelenleg legfontosabb tényezője, mert csak ennek a felfogásnak előleges hirdetésével lehet majd elejét venni annak, hogy a remélhetőleg nemsokára bekövetkező békével, keserű, elkedvelenítő utóhatások a magyarság lelkében ne maradjanak. Ügyünk igazságának, de egyúttal a kultúrértékek megbecsülésének kell cselekvésünket már most is megnemesítenie. — Charitativ téren is hódolt a Baár-Madas vezető elvének. A tanárok fizetésük egy százalékát juttatják a református kórházak czéljaira, közadakozásból az egyik kórházban öt ágyat szereltek fel sebesültjeink részére, ruha- és fehérneműt juttattak a megszorultaknak. Kézimunkaóráik és szabad idejük nagy részét a katonáknak szánt meleg ruhák készítésére fordították. A hadsegélyző hivatal czéljaira nagyobb öszszeget gyűjtöttek, jegyeztek a nemzeti kölcsönből, sőt a szünidőben itt-ott az ápolásban is segédkeztek. Legimpozánsabban azonban buzgóságuk deczernben 17-én a budai Vigadóban rendezett jótékonyczélú előadáson tiint ki, a melynek 1600 K-ás bevételéből jelentékeny összeg került a hadsegélyző hivatal czéljaira. Ezzel kapcsolatban közöljük az intézet igazgatóságának következő fontos értesítését: „A Baár-Madas ref. felsőbb leányiskola, egyházkerületünk egyetlen ilynemű intézete, már régebb idő óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy a nevelés és tanítás eredményesebbé tétele czéljából az intézetet nyolczosztályúvá fejleszti. A fenntartó testület a tervet eredetileg csak az új épület felállítása esetén akarta megvalósítani, azonban a háború teremtette rendkívüli viszonyok folytán a VII. osztályt már a jövő iskolai évre szándékozik megnyitni. — Az intézet növendékeinek nagy része ugyanis a VI. osztály elvégzése után külföldön folytatja tanulmányait. A bekövetkezett súlyos körülmények azonban nagyon megnehezítik a leányok részére a külföldi iskolák látogatását. A szülők egyenes felhívására foglalkozik tehát a tanári testület a tervvel, melynek magvalósítása nemcsak hiányt pótol, de a magyar protestáns nőnevelés ügyét is hathatósan előmozdítja. — A továbbképző VIL osztályra vonatkozó tervek részleteiben most vannak kidolgozás alatt. Ebbe az osztályba olyan növendékeket vesznek fel, kik a felsőbb leányiskola VI. osztályát elvégezték, vagy, ha közben tanulmányaikat megszakították is, de ugyanazt az életkort elérték. A növendékek szabadon választhatják meg a tárgyakat, a melyeket hallgatni óhajtanak. Különös súlyt helyez az intézet arra, hogy a növendékek az idegen nyelveket minél tökéletesebben elsajátítsák. A tantervben helyet foglalnak a művészeti tárgyak is, mint rajz, festészet, zene, stb., sport, háztartás, sőt a tanári kar alkalmat akar nyújtani a növendékeknek az önálló munkásságra is önképző-kör, illetve irodalmi estélyek keretében. Egyszóval minden lehetőt megtesz, hogy az annyiszor túlságosan magasztalt külföldi intézetek színvonalát e téren is elérje, remélve, hogy törekvése a szülők és növendékek részéről megfelelő támogatásra talál s ezáltal elkerülhetővé, sőt feleslegessé teszi a külföldi iskoláztatást. Részletes tantervvel és felvilágosítással az intézet értesítője szolgál, melyet az érdeklődőknek készséggel küld meg az igazgatóság (I., Attila-utcza 101). A dunántúli ev. egyházker. főiskolai nagybizottságának márcz. 9-én tartott ülésén nagyfontosságú ügyek kerültek tárgyalás alá. Az első a kőszegi felsőbb leányiskola átszervezésének ügye volt. Megelégelték a felsőbb leányiskolát a dunántúli ev. testvéreink. Helyette polgáii iskolával kapcsolatos tanítónőképző-intézetet szeretnének, az eddigi költségek keretén belül és a mostani tanerők felhasználásával létesíteni. A nagymérvű szükséges építkezésre azonban most nincs pénz és így a soproni biz. tagok azzal az indítvánnyal léptek fel, hogy alakítsák ár, a kőszegi intézetet kerületi árvaházzá, a polgári leányiskolát és tanítónőképzőt pedig állítsák fel Sopronban, a hol ily czélra felhasználható alapítványok is vannak. A tervet az albizottsághoz utasították. — Egy másik fontos iigy a theologiai akadémiák egyesítésének dolga volt. Bancsó Antal soproni theol. tanár előadó javaslatára a bizottság az illetékes fórumok elé (kerületi gyűlések és egyetemes gyűlés) azt az indítványt terjeszti, hogy miután a pozsonyi és soproni akadémiák az egyesítés mellett nyilatkoztak és miután nincs kilátás arra, hogy a pozsonyi egyetemen ev. theol. fakultás létesüljön, egyesíteni kell a két akadémiát Pozsonyban, a hol azután a theologusok az egyetemen (mint nálunk Kolozsváron és most már Budapesten is) filozófiai tárgyakat is hallgathatnak. Ha Eperjes nem csatlakozik, akkor az megmaradna önálló theologiának. A soproni akadémiából theol. szeminárium lenne és a négy évfolyamot végzett theologusok ott töltenének megfelelő vezetés mellett egy gyakorlati évet. A szeminárium teljesen ingyenes lenne és ennek elvégzése után lenne a lelkészi vizsga és a kötelező félévi kápláni szolgálat. Külföldre csak a négy évfolyam keretén belül lehetne kimenniök a hallgatóknak. — Ez már azntán gyökeres és alapos reformtervezet! Az egyházkerületi közgyűlés legközelebbi összehívása általános ellenzésre talált a rossz közlekedési viszonyokra való hivatkozással és a költségkímélés szempontjából. A madarak és fák napjának 10-ik ó>e. Az idén 10-ik éve lesz annak, hogy elemi iskoláink a madarak