Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-07 / 10. szám

hallott sok szép tanításról, a melyek most más jelentőséggel bírnak, mint akkor, a mikor gondtalan ifjúi lélekkel hallgatta őket? Hasonló a hasonlónak örül!! * Ez -akadályok nélkül is felkeresnénk a hadikórházakat. Ezeknek a tudatában sokkal inkább. Legalább betegeink maguk megvonják a különbséget a „világ szerint való" öröm és az Isten szerint való öröm között. Be kell vallanunk, hogy a szolgálatnak ezen a mezején magunk is jórészben járatlanok voltunk, különösen eleinte. Sokszor a könnyebb végéről fogtuk a dolgot. Megelégedtünk azokkal a dolgokkal is, a melyek csak kiindulási pontjai lehettek volna a további munkálkodásnak. Azt hittük, hogy a jó munkát befejeztük, a mikor hitünk cselédeit ágyanként végig látogaitulc, lioszszabb, vagy rövidebb, de még mindig a felszínen szántó beszélgetésre itt-ott megállottunk. Közben pedig buzgósággal osztogattuk a kórházba vitt imakönyveket, építő iratokat, szentírásrészeket. A kik vágyakoztak az Űr szent testének és vérének pecsétei után: azoknak az úri szent vacsorát kiszolgáltattuk. Ha lehetséges volt, nagyobb csoportnak, vagy az egész beteg seregnek istentiszteletet tartottunk. Mind jó és szükséges munka ez, de csak a kezdet. Az ezek után következőt sem bízhatjuk rá magára a betegre, ha akkora igénnyel állunk a gyógyítandó beteg elé, mint az Úr Jézus. Ez mind legfeljebb tüneti gyógykezelés. A gyökeres gyógyulást pedig nem ez, hanem a betegség igazi okának az eltávolítása szülheti csupán. A gyógyításnak ezt a mértékét mi sem fokozhatjuk le. Még ezután is olyan ingadozó a lelkiélet útján a gyógyuló, mint a járni tanuló gyermek. Volna szívünk magára hagyni — ha az ellenkezőjét cselekedhetjiik ? A kezét kell fogni s úgy vezetgetni. Lelki szemei most nyílnak meg valójában. Sok mindent meg kell mutogatni, hogy tisztán lásson, hogy meglássa Idvezítőjét s az ő kezét ragadja meg úgy, hogy soha többet el ne eressze!! Marjay Károly. IRODALOM. Fosdick F. H.: A Mester jelleme. Vezérfonal bibliatanulmányozó körök ós magánosok számára. Ford. ifj. Victor János. Kiadja : a Magy. Evangéliumi Ker. Diákszövetség (Budapest, VIII., Üllői-út 16/B. sz.). 201 oldal. Ára fűzve 2 50 K, kötve 3*50 K. Néhány lapban már olvastuk e könyv ismertetését. Ezekből azt a meggyőződést merítettük, hogy az illető ismertetők nem értették meg igazán e munka czélját s ezért nem is tudták kellőleg méltányolni. Nem csodálkozunk rajta. A ki naponkint nem tart csendes órát a maga számára, a ki életében még sohasem vezetett bibliatanulmányozó kört: hogyan is tudhatná, tapasztalhatná az ilyen vezérfonal áldását. Hiába, nem elég az íróasztal mellé leülni s átlapozgatni, még csak elolvasni se ! A mire szánták: arra tessék használni! Különben még így sem érezhetjük becsét. Szükséges, hogy előzőleg már megnyíljék magának a szent írásnak lelke élvezője előtt s ne a kritikus, hanem az imádságos keresztyén : éhező, szomjúhozó, megelégíttetést, kereső lelkével üljünk a Mester lábaihoz. így tapasztalni fogjuk a „kalauz" tájékozottságát. Mi ezt a „kalauzt" így használjuk nap-nap után megjelenésétől kezdve. Nem a mindenáron dicsérni akarás, hanem az eddig nyert drága áldások mondatják ki velünk azt az igazságot, hogy elsőrangú, megbecsülhetetlen eszköz azok számára, a kik szeretik az Urat... S épen mert szeretik, még mélyebben óhajtanak betekinteni a Mester csodálatos jellemébe, hogy varázsos személyisége egészen hatalmába kerítse hívő lelküket. Sőt, magunkévá tesszük azt a véleményt is, a mely szerint Jézus Krisztus egyéniségéről magyar nyelven ilyen mély, értékes, mindamellett használható munka még alig jelent meg. Ne vezessen bennünket félre az a körülmény, hogy a Diákszövetség adta ki. Ez inkább a „patent" rajta. Ezeknek az ifjaknak éles a szeme, nagyon is ki tudják választani, mi a jó. Ehhez a munkához is úgy jutottak, hogy a fordító amerikai egyetemen töltött egy évet s látta, hogy az amerikai keresztyének milyen széles körben használják e híres vezérfonalat. Legalább úgy méltányoljuk fáradságukat, áldozatkészségüket, a mellyel nekünk és fiainknak önzetlen szeretettel szolgálnak, hogy minél nagyobb mennyiségben elterjesszük e könyvet. Hogy elsősorban főiskolai diákoknak van szánva? Igen, mert ez a mező a specziális munkaköre a szövetségnek. Nagy öröme az a mi szívünknek, hogy a magyar diákság részére anyagi veszteség nélkül kiadható ilyen könyv! Már pedig kiadható. Bizonyság rá az is;

hogy most készül a II. kiadás belőle. Ajánlólevélnek is jó e kelendőség! Lelkipásztorok számára is drága kincs ez, hogy Isten Igéjét mélyebben s merőben új szempontokból megérthessék. Igehirdetésükhöz rengeteg új, eszméitető gondolatot meríthetnek belőle. Ebben a válságos, nehéz időben van szükségünk ilyen munkára, a mely segít bennünket, hogy mélyebbre vethessük a hálót. Fosdick 12 tanulmányban vezet bennünket Jézus jellemének igazabb megértésre és minél teljesebb elsajátítására. E tanulmányok : A Mester öröme, nagylelkűsége, felháborodása, odaadása ügye iránt, tűrő ereje, őszintesége, önuralma, rettenthetetlensége, szeretete, értékfogalmai, alaplelkülete, teljessége. E főjellemvonásokban az ember Jézust látjuk, úgy a mint előttünk él az evangéliumok lapjain. Minden tanulmány két részre oszlik: Napi jegyzetekre és Heti jegyzetekre. A könyvnek ez a beosztása egyfelől a mindennapi építő olvasás („csendes óra"), a beható egyéni tanulmányozás, másfelől a bibliatanulmányozó körök eszmecseréje számára nyújt alkalmas segítséget. A napi jegyzetek egyéni czélzatúak s inkább eszméltetők és építők, mint oktatók. A heti jegyzetek bő alkalmat nyújtanak gondos, beható tanulmányozásra. Teljes értéküket — újból hangsúlyozzuk — csak azok