Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-11 / 41. szám
el nem menekülhet ez a nemzet és az 1914-iki esztendő sötét pontja marad a büszke ország történelmének. Rettentő átok írja meg ennek a korszaknak a viselt dolgait. A keresztyén Anglia a kapzsiság, az üzleti érdek rabjává lett és rút önzése olajat öntött a világháború tüzeire. Elárulta saját vérrokonait és ezek ellen fellázította a hálátlan, zsákmányszomjas japánokat, a kik az alájok tartott létrán vakmerően hatolnak fölfelé. Egész cselekvésmódja kiáltó ellentétben van a hangoztatott keresztyén tanításoknak. Pirulnia kell képmutatása miatt a világ minden népe előtt. Angliát sújtja az a gyalázat, hogy a barbár fekete és sárga fajt az európai keresztyének ellen pusztító harcba és vérontásba kergette. Ezek a fajok, egyesülve az atheisták és keresztyénellenes pártok tömegével, csak ezt kiálthatják mostan diadallal: „Nézzétek, lássátok, ilyenek azok a híres keresztyének !" A barbár ázsiai oroszoktól, az atheista francziáktól nem várhattunk mást, mint a mit tényleg művelnek, a keresztyénségéről nevezetes Angliáról azonban sohase tételeztük volna föl, hogy ilyesmire képes vetemedni. A császár szavai. A berlini Lustgarten-ben tartott tábori istentisztelet végeztével, II. Vilmos császár elvonultatta maga előtt harczba induló gárda-ezredét és ez alkalommal több előkelő embertől kézfogással búcsúzott el az imperátor. Mikor az öreg JRogge lelkésznek nyújtotta jobbját, a ki az 1870-iki hadjáratban mint tábori pap vett részt és a ki sajnálatát fejezte ki a miatt, hogy most már nem mehet harczba, a császár e szavakat mondá: „Maradjon csak itthon ós eleget tesz, ha érettünk imádkozik. Nagy szükségünk van az ima hatalmára!8 Svédország. Söderblom, a nemrégiben érsekké kinevezett svéd püspök, mielőtt elhagyta volna Berlin városát, az ottani svéd templomban nagyhatású egyházi beszédet mondott. Hangsúlyozta és lelkesedéssel magasztalta a német kultúra kiválóságát, a német nép erényeit, társadalmi életének rendezettségét ós csodálatra méltó érzékét a fegyelem iránt. A németek békeszeretetét nem lehet kétségbe vonni. Az érsek annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a jelenlegi háború igazságot fog szolgáltatni Németországnak, mely nem kereste a háborút. Söderblom a háború kitörésekor levelet intézett a canterbury-i érsekhez, melyben kifejti, hogy Anglia nagy igazságtalanságot követett el, mikor Németországnak hadat üzent. Tö rökorsság. A „Taszvir-i-Efldar" czímű török lap legutóbbi számában elsorolja azokat a szenvedéseket, a melyeket a muzulmámok az angol, orosz és franczia uralom alatt kénytelenek elviselni. Ujabb békókba akarnak ezek a hatalmasok verni — írja a lap —, melyek talán még fájdalmasabbak lesznek, mint a régiek. Eddig még valahogyan csak lélegzethez jutottunk, ezután talán ezt se engedik meg elnyomóink. Az izlám népe azonban erősen bízik abban, hogy Isten igazságot fog szolgáltatni és a sok fájdalmat enyhíteni fogja. Kettészakad majd az a vasgyűrű, mely népünket a vér csordulásáig szorította. Dr. T. I. A MI ÜGYÜNK. Az új évnegyed közeledtével kérjük azokat az előfizetőinket, a kiknek előfizetésük most lejár, szíveskedjenek előfizetésüket megújítani. A hátralékosokat is kérjük hátralékuknak minél előbb való beküldésére. Kérjük azokat, a kik a lapot kapják, szíveskedjenek előfizetni és bennünket nehéz munkánkban támogatni. Dr. Pálóczi Horváth Zoltántól, lapunk társszerkesztőjétől a mult hét folyamán ezt az értesítést vettük: „Sietve közlöm, hogy holnap (7-én) indulunk a déli harcztérre. Sietve jött a parancs. Istenben van bizodalmam, a ki eddig is mindig megsegített nehéz helyzetekben s ha Isten velünk, kicsoda ellenünk ! A Harmatcseppekből kérek 100 példányt. Az ég áldását kérem munkátokra!" Lapunk olvasóival együtt Isten óvó kegyelmébe ajánljuk hű munkatársunkat! Lapunk átvételi ós fejlesztési költségeire Töröl Győző Budafok 2 K-t küldött, a mit e helyen is hálásan köszönünk s kérjük lapunk olvasóit és barátait a további adakozásra. Ezzel alapunk végösszege 2049 K. IRODALOM. Két jó könyv. (Eucken R. : Der Wahrheitsgehalt der Religion. Dritte umgearb. Aufl. Leipzig (Veit & Comp) 1913. 422 lap. Ára kötve 10 márka és Wundt V. : Elemente der Volkspsychologie. Grundlinien einer psychologisehen Entwickehmgsgeschichte der Menschheit. Leipzig (Kröner) 1913. 523 lap. Ára kötve 14 márka.) Hazánkban is jól ismerjük a nagyhírű jénai idealista bölcselőt s az Aristoteles—Leibniz univerzális zsenialitására emlékeztető lipcsei Wundt-ot, kinek csaknem korszakalkotó irodalmi munkássága a filozófia összes ágaira kiterjed. I. Előbbi a vallásnak alapvető, czentrális jelentőségét vitatja szellemi életünkben. S miután az egyes fejezetekben az univerzális vallás alapját, „majd ellentéteit" és „jellegzetes" lényegét behatóan fejtegette, az utolsóban „korunk keresztgénségéti í teszi bírálati vizsgálódásainak tárgyává a következőkben: Úgy találja, hogy az abszolút szellemi vallással egyetlenegy történeti vallás sem azonosítható s a történeti vallások csak e vallás megjelenési alakjai s az igazságnak arra vezető útjai. Magvát: „substantiáját" tekintve legjobban közelíti meg az abszolút szellemi vallás ideálképét a vallások vallása: a keresztyénség, mely hagyományos kifejlődésében és mai létalakjában azonban „alapos revízióra* szorul. Ez a keresztyénség, mint szellemi váltságvallás a maga isten
