Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-25 / 4. szám

gyasztási és Értékesítő Szövetkezet az első, a mely felvetette az eszmét, hogy a karácsonyt a szegények felsegélése által igazán szeretetünneppé tegyék. Ez a szövetkezet a maga 100 K-ás adományával a makfalvi ref. egyház és egyesek hozzájárulásával 240 K-t gyűjtött össze s ajánlott fel a szegények karácsonyfájára. Karácsony előestéjén a délutáni istentisztelet végeztével a presbitérium és a községi képviselőtestület élén az egész templomi gyülekezet a községháza termébe vonult, a hol a felgyújtott karácsonyfa körül egy csomó szegény gyermek, árvíz, keresetképtelenség, betegség által sújtott család állt körül és áhítattal zendült fel az ének az összegyűltek ajkán: „Krisztus Urunknak áldott születésén..." A lelkész buzgó imája után a szövetkezet elnöke szeretetteljes szavakkal köszöntötte az ajándékozókat és ajándékozandókat s ezután kiosztottak 8 pár czipőt, 6 pár csizmát, 15 drb meleg ruhát, 30 drb tankönyvet, 15 kg. friss marhahúst és hozzávaló kenyeret az előre kijelölt családoknak, kis fiúknak és leányoknak. íme így kapcsolódik be a szövetkezet a nép életébe, mert kifejleszti az igazi altruisztikus érzéseket, megszünteti a felekezeti torzsalkodásokat és csak a segítendő szegényt látja az emberekben, hogy áldást hozzon arra a községre, melyben bíztatólag ragyog a nép gyermekei felé a pártfogó és segítő szövetkezet czégtáblája. Ez a legerősebb eszköz a népmentő akczióban s mihelyt maga is erőre kapott, a mint a szív lüktetése viszi az erekbe a friss vért, úgy viszi a szövetkezet is a friss «erőket az emberek életébe, s a másokért való folytonos munka jegyében üdvös alkotásokra, erősítésre és emberszeretetre vezet. A midőn itt kiemeljük a makfalvi szövetkezet nemes vezetőségét, nem hangoztathatjuk eléggé: alkossunk gyorsan, kettőzött erővel minden faluban szövetkezetet! Kálvinista. Előadások a Fogyasztási Szövetkezetről. Mindazon községek, a melyek ismerni akarják a fogyasztási szövetkezetek gazdasági jelentőségét s tudni akarják, hogy minő előnyök remélhetők a falusi fogyasztók szervezkedéséből, kérjenek előadót a „Hangya" a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetének igazgatóságától (Budapest, IX., Közraktárutcza 34). A Hangya minden községbe küld előadót, a honnan megkeresést kap. Az előadások teljesen díjmentesek és a meghívóknak és községeknek semmiféle költséget nem okoznak. A bejelentés 5 filléres levelezőlapon is megtörténhetik. Kérjük e sorok olvasóit is, tudassák a fenti czímen, hogy melyik szomszédos községben, a hol még nincs fogyasztási szövetkezet, volna czélszerű a szövetkezeti eszmének előadások útján újabb híveket szerezni. Táviratmegváltási lapok sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szövetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza 17. szám), jt jt £ Jt Jt KÜLFÖLD. A római egyház hanyatlása Délamerikában. A római egyháznak egyik legnagyobb erőssége volt Délamerika, a melynek kisebb-nagyobb köztársaságaira döntő befolyást gyakorolt egészen a legújabb időkig. Most azonban már itt is szabadabb szellők fújdogálnak s a római egyház befolyása az egyes köztársaságok életére folytonosan kisebb lesz s egyik-másik helyen már a talajt egészen is elvesztette. Chile legnagyobb városaiban Santiagoban és Valparaisoban a tanulóifjúság formálisan sztrájkba lépett a pápai nunczius ellen. Csaknem egy egész héten át nem mentek iskolába s azt remélték, hogy ilyen módon kényszeríthetik a kormányt arra, hogy a pápának a követét az országból kiutasítsa. Ugyanekkor mintegy 50,000 polgár kérvényt adott be a köztársaság elnökéhez, a melyben egyenesen felszólították, hogy a pápai nuncziust kergesse ki Chiléből. Az utczában napról-napra tüntető tömegek vonultak fel, hogy a kérvénynek így is nyomatékot szerezzenek. A tüntetők természetesen nem elégedtek meg azzal, hogy a nunczius elbocsátását kérelmezzék, hanem több ízben kimutatták az egyház iránt való ellenszenvüket is. Egy alkalommal a tüntetők két nagy emberi alakot ábrázoló képet hordoztak körül. Az egyiken egy apácza és egy szerzetes volt kiábrázolva, a másik pedig papokról szóló gúnyos kép volt. A tanulók bűnbánóknak voltak felöltözve, s minden tüntető csoport olyan zászlókat hordozott, a melyeken az egyházat támadó felírások voltak olvashatók. A tüntetésben nem, egynéhány elfogult ember vett részt, hanem ezren és ezren azok közül, a kik szabadulni akarnak a papuralomtól. A törvényhozó testületnek is foglalkoznia kellett az üggyel s a képviselőházban június 6-án foglalkoztak a nunczius magatartásával. A képviselőház karzata egészen megtelt érdeklődőkkel, annyira, hogy mozdulni is alig lehetett. A nagy tömegű hallgatóság, a mely leginkább az ifjúságból került ki, szabadon nyilvánította akár tetszését, akár rosszalását, mindaddig, a míg a képviselőház elnöke a legerősebb rendszabályokat nem alkalmazta. Hogy Chileben ilyen nagymérvű tüntetés történt az egyház ellen, az sok ember előtt meglepő, mert még a katholikus délamerikai államok között is: a legkatholikusabb volt Chile. Itt az egyháznak és a papságnak a legnagyobb volt a befolyása. De épen ez a történeti esemény mutatja, hogy a római egyház befolyása az egész Dél-Amerikában hanyatlóban van. A műveltebb osztály teljesen közönyös az egyház iránt s többen az egyházat támadják meg akkor, a mikor az állam ügyeibe a régi módon akar beleavatkozni. Chileben az állam érdekeinek a védelmezői abban a véleményben vannak, hogy. a nunczius nagyon sok pénzt küld ki az országból. Bizonyos dolog, hogy a nunczius nagy összegű pénzre tett szert az által, hogy a szer-