Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-04 / 40. szám

megüresedett világi tanácsbírói állásokra a választás elrendelése, a tanügyi bizottságnak dicséretesen végzett munka után — mandátuma lejárván — lemondása és újonnan való megválasztása, a missziói bizottságnak szorgalmas munkáról való beszámolása, a mely munkának egyik legszebb eredménye a kistengeliczi szórványnak leányegyházzá fejlődése. Az egyházak és lelkészek segélykérvényeinek elbírálása után a czeczei lelkészválasztásról és annak felebbezéssel történt megtámadásáról szóló jelentés következett. Ennek az egyháznak áldatlan viszálykodása, a híveknek vallást ós erkölcsöt romboló pörlekedése felett érzett méltó sajnálatunkat még az sem tudta felderíteni, hogy ugyanaz az egyház egy másik pontban közel 40,000 koronás iskolaépítési határozathoz kér jóváhagyást. Anyagiakban erős is a czeczei egyházközség, de az sem hívek érdeme (a Nagy Sándor-féle hagyatéké!). A meglévő gazdagsághoz csak még egy kis jóindulat kellene, hogy a gyülekezet a méltán elvárt virágzásnak induljon. De ez nincs meg. Nem is akar meglenni. S a tolnai egyházmegye leggazdagabb eklézsiája pusztul és vész. Hiába, nem a pénz az „egy szükséges dolog!" Hanem az, a mi áthatja az őcsényi gyülekezetnek példányképül szolgáló kurátorát, Nagy Pál Sándor uramat, a kinek az egyházává hagyományozott 15,000 koronás alapítványát erősítette meg az egyházmegye. Egész életében küzdött a sárközben pusztító „egyke" ellen. Hiába! Nagy családdal nem áldotta meg az Isten. De, amint mondja, van neki egy nagyon szép leánya, az őcsényi eklézsia. S ez a leányka érzi is a nemes kurátor édes apai szívének gondoskodását. Áldja meg az Isten az öreg gondnokot sok örömmel. És áldja meg az ifjú pásztort is, a kinek hívei iránt való szeretete bizonyára nem utolsó tényező volt az egyház iránt való hűségnek eme kedves megnyilatkozásánál. Örömmel láttuk az egyházmegye több egyközségének erősödését, a mely, különösen a tömeges építkezési határozatok jóváhagyásának kérvényezésében nyilvánult meg. Látszik a tőkekamat-segély intézményének jótékony hatása ! Bölcske lelkészi díjlevelet javít. A Nagy-féle hagyatékból egy Első Hazai Takarékpénztári részvény evi osztaléka emeli az amúgy is szép javadalmat. A menynyire e gyarapodásnak örülök, éppen annyira lehangol ez a hagyaték. Ki volt Nagy Lajos ?! Tolna vármegyének egyik legnagyobb kálvinista ura. Reverzálissal házasodik. Vakbuzgó felesége felnevel két vakbuzgó fiút, a kiknek élete csupa boldogtalanság. Majd megfordul a sírbolton a családi czímer. A milliókat érő Nagy-birtokban most róm. kath. vallású urak, még nagyobb részben róm. kath. papok ülnek. S a kálvinista egyháznak az egykori ref. nagyúrból nem maradt más, csak egy Első Hazai Takarékpénztári részvény! . . . Idei jegyzőkönyvünk végén egy szokatlan pont is lesz. Egyik lelkésztársunk indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatároztuk, hogy „hálánkat és mélyen érzett őszinte tiszteletünket örökítjük meg jegyzőkönyvünkben b protestáns német nemzet és szilárdhitű, erőslelkű felséges uralkodója, II. Vilmos császár iránt, azért a megingathatatlan, kipróbált hűségért és hősi védelemért, melylyel e megpróbáltatásokkal terhes időkben testvértelen nemzetünk, minden mástól elhagyatott hazánk és ősz uralkodónk iránt viseltetett ós viseltetik." Az egyházmegyei bizottság négy ügyben járt el. Mind a négy czeczei volt. Csak egyet említek. Azt t. i,, hogy a bíróság a panasszal megtámadott lelkészválasztást az egyházmegyei ügyész indítványára megerősítette. A másik három ügyet nem ismertetem. Tán a terheltekre és mindenkire nézve is jobb. Gödé Lajos. A MI ÜGYÜNK. Az új évnegyed közeledtével kérjük azokat az előfizetőinket, a kiknek előfizetésük most lejár, szíveskedjenek előfizetésüket megújítani. A hátralékosokat is kérjük hátralékuknak minél előbb való beküldésére. Kérjük azokat, a kik a lapot kapják, szíveskedjenek előfizetni és bennünket nehéz munkánkban támogatni. Böszörményi Jenő szentesi lelkész, a mi kedves munkatársunk már eleitől kezdve a harcztéren van, mint a 40-ik honvéd gyaloghadosztály ref. tábori lelkésze. A napokban kaptuk tőle az alábbi kedves tábori levelet. A benne foglalt személyi vonatkozások daczára is közöljük. Hadd tegyen bizonyságot a jó barátok előtt, hogy az ő aranyos kedélye ott az őrtüzek mellett sem vett búcsút tőle és bizonyára ez is sok jó magyar vitéznek ¥an vigasztalására és felderítésére a nehéz órákban. Kedves Pista bátyám! A tábori élet legszebb a világon, Két teljes hónapja örvendezve látom, Szebben dalol itten az éneklő madár, Öreg katonákra hej ! de szép világ jár... Kedves Pista Bátyám látogass el hozzánk, Minden áldozatot éretted meghoznánk. Megosztanám veled pompás jó sátramat, Együtt szenvednénk el esőt, vihart, havat... Még lovagolni is megtanítanálak, Tán boldogabb ember nem is lenne nálad! (?) Napjaim különben elég jól telnének, De hát sokkal szebben zengene az ének, Hogyha parokhiám meleg szobáiban Mondhatnám el: „ejnye, kutya rossz idő van"; Vagyha Bálónénál túros csusza mellett, Beszélhetnék meg a háborús híreket . . . Az is el fog jönni, tudom nemsokára, Hogyha tavaszra nem, talán eljön nyárra. Addig is ölellek, csókollak bennetek, Sokszor gondol rátok szerető hívetek: Böszörményi Jenő, infanterista. Távíratmegváltási lapok ^TmVl sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szövetség irodájában (IV* ker., Molnár-utcza Í7. szám). (^í ^ i^í i^í