Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-25 / 4. szám

Ezeknek az elpusztult községeknek bujdosó lakói­ból alakult Rétfalu vagy régi nevén Petres (ma dűlőnév a falu közelében), a kik a régi lakóhelyükről mene­külve, bátorságosabb helyet kerestek s ezért a Dráva szigetébe mentek lakni s mivel a Dráva nagyobb ága innen folyt, Lampe históriája Rétfalut a baranyai gyüle­kezetek közé írja Innen menekültek 1680 vagy 90 táján a régen Petresnek hívott mai lakóhelyükre. Nyolcz-kilencz év múlva a töröktől való féltükben még egyszer vissza­mentek a szigetre, de nemsokára a török Péterváradná végkép leveretvén, 1700 körül visszatelepedtek mai lakó­helyükre. „Rétfalu ekkor tájban és azután is a Pestisig népes és hatalmas Helly volt, Eszéknél nagyobb, de Eszék népesedni és erősödni kezdvén, ez lassan-lassan alábbszállott." (Ma Eszék körülbelül 32,000, Magyarrétfalu pedig 500 lakost számlál.) Rétfalu 1752-ben Pejacsevits Márk Sándor báró birtokává lőn, ki „idős, jó, ezt a népet igen szerető Úri Ember" volt. „Sok szép szabadságot engedett volt ennek az itt lakó Magyarságnak az emiitett Nagyságos Úr, mert a Templomépitésre serkengette, ösztönözte, segí­tette nem csak tanáttsal, hanem kövekkel is, azt is meghagyván, hogy éjjel is tsinálják sat.; így épült az templom kővel ós fával 1752.-ben." Azóta múlnak az évek s csak a hív emlékezet virraszt a nemes eklézsia pásztorainak munkája felett, kiknek nevét ugyanaz az anyakönyv óvja a feledéstől, 189. lapján írva: „ebben az Rétfalusi R. Ekklézsiában Lelki Pásztorok voltanak: Veresmarti Áts Miklós, Szé­kelyhídi Dániel, Varsányi Pál, Dőmény József 19 eszt., Deretskei István 9 esztendeig, Szuhai Pál 6 eszt., Szőke Pál 15 esztendeig, Rácz Péter 12 esztendeig, Csikós József 20 esztendeig, Boldizsár Lajos 17 évig, Paczolay József 1856-tól 1869-ig, Boldizsár Lajos (jelenleg sepsei nyug. lelkész) 14 évig, Tóth József (jelenleg gyömrŐi lelkész) 10 évig, Józan Dániel 1894-től 1910-ig és Vásár­helyi Pál 1911-től. Most ígérete (Ezs. 43.r) szerint kiküldé Lelkét az, a kiről az ősi templom kapuinak jelmondata szól: „aki Ditsőségben Magasan a Tsillagos égben él e nép az atyát tiszteli rá ki vigyáz" és az első földesúr késő unokája ugyanazzal a szeretettel, nemcsak „tanátsal", hanem 2000 koronával segíte minket és a horvát orszá­gos kormány és a közalap segítségével áll már az új templom nem a magunk, hanem az örökkévaló Isten dicsőségére. Képeink közül egy a paplak udvarán bentálló templomot, a másik kettő a vasbetonba foglalt két gyö­nyörű régi kórust ábrázolja, utóbbiak 1774-ből valók és festésűek. „Asztalos Botos János két keze munkája." F. P. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Kösli assnú takarékpénstárak. Lapunkban többször megemlékeztünk: a Közhasznú takarékpénztárakról, a melyek közt első helyen áll a kolozsvári, utána alakult a marosvásárhelyi és a harma­dik ezután Deésen. Most közli a Közhasznú takarék­pénztárak e legfiatalabb hajtása a 11. üzletévnek mérle­gét, a mely szerint ez a 200,000 K alaptőkével alakult takarékpénztár jótékony, kulturális czélokra — azonkívül, hogy a tiszta nyereségből 5%-ot, vagyis 894'90 K-t a kultur-alapra tőkésített — a következőknek osztott ki ugyancsak 894'90 K-t: 1. a dési ref. egyház részére 100, 2. a bálványos váraljai ref. egyház részére 100, 3. a szamosújvári ref. egyház részére 100, 4. a szentmar­gitai ref. egyház részére 100, 5. a semesnyei ref. egyház részére 50, 6. a kaczkói ref. egyház részére 50, 7. a désaknai ref. egyház részére 50, 8. a némái ref. egyház részére 30, 9. a felsőtöőki ref. egyház részére 50, 10. a galgói ref. egyház részére 30, 11. a blenkemezői ref. egy­ház részére 50, 12. a szelecskei ref. egyház részére 20, 13. a kolozsvári ref. egyház részére 50,14. a dési Jótékony Nőegyletnek az Erzsébet-leány árvaház javára 20,15. a bál­ványos váraljai nőegylet részére 10, 16. a dési ref. fiú­iskola könyvtárának 30, 17. a dési" r. kath. fiúiskola könyvtárának 20, 18. apróbb segélyekre 34"90 K. — íme ilyen áldásokat tud terjeszteni egy etikai alapon A magyarrétfalui ref. templom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom