Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-16 / 33. szám

Magyar Nemzeti Népszövetség, Magyar G. Szövetség, Erdélyi és Vármegyei G Egylet, a különböző Szövetke­zeti Központok, Székely Kirendeltség, Ker. Ifjúsági Egy­let, Alkoholellenes Liga mind a mi kezünkre járnak, támaszul szolgálnak. Nincs időnk? Dehogy! Gazdálkod­nunk nem szükséges; ivászati és kártyagyakorlatokat végezni még kevésbbé szabad. Sőt ez öli meg nemcsak társadalmi, de iskolai munkánkat is. Ebben a dicső em­berbaráti, a szegény, elnyomott lengyel testvérek által is nagy erővel és reménységgel folytatott hazafias mun­kában pedig a tanítónők is részt kérhetnek. Mihozzánk nem az illik, hogy finnyás előkelőséggel a legújabb di­vatokat kutassuk, sem az, hogy tekintetes asszony vagy ép nagysága titulust követeljünk, de a „tanító néni" igazán nemes tartalmú, jóságos névvel megelégedve, az­zal a mélyen érző, finom, de szívós lélekkel, mely a nő sajátja, kötelesség ékeskedni, környezetét jótékonyan befolyásolni, buzdítani, ha kell, fékezni is. Vezére is van már e téren a tanítónőknek. Pozsonymegye Uszor köz­sége áldja nevét, követi tanácsát Schweiger Etelkának. Egyéniségét jellemzi már működése, a 37 házszám da­czára megalkotott népház, maga a fölavató ünnepély dí­szes közönsége, de mindenekfölött bemutatóit arczképe. Nem fényes toalett, hétemeletes kalap, de sima haj, egyszerű blúz, jóságos tekintet látható rajta. Nos, az ilyenek nem rontják, mételyezik környezetüket czigányos füstöléssel, mert arra rá sem érnek. Kezük alul ritkán kerül ki oly cseléd, ki 72 korona évi béréből 12 koro­nás czipellőt, nádlis harisnyát vásárol. Nem terjesztenek maguk körül elégedetlenséget azzal a folytonos panasz­szal, hogy fizetésükből nem jönnek ki. Iszonyat rágon­dolni is, hogy naponta öt millió korona megy ki hazánk­ból idegen ipari czikkekért, luxustárgyakért, azután meg a nép százával, ezrével rohan, ömlik, hej, mert mi csak urizálunk, idegen bálványt imádunk, fölös energiánkat társadalmi, nem ritkán vallási keserű küzdelmekre po­csékoljuk el, mikor pedig fölebredünk: sírunk és állam­segély után kiáltozunk. Széplelkü honleányok a takarékos egyszerűség terjesztésével kimondhatatlan szolgálatot te­hetnek a hazai iparnak, fölébreszthetik az öntevékeny­ségben rejlő hatalmas, mindent pótoló életerőt. Legyünk hát e munkában mindnyájan erősek, bátrak, egyenesek és őszinték. Mondjanak gorombának, de sunyinak ne. Kiáltsanak balgának, sebaj. „Boldogok a lelki szegények (Máté 5.3 ), mert övék a mennyek országa", még pedig már e földi életben, nyugodt öntudatuk boldogan ragyogó verőfényében. Terjesszünk magunk körül tiszta vallás­erkölcsi felfogást, magyar nemzeti faji öntudatot, kultu­rát, gazdasági tudást! E jelben győzünk s tarthatjuk meg Erdélyt. Mutatis mutando, mindenütt és mindenki által megszívlelésre méltó bátor szavak! EGYESÜLET. A Magyar Ev. Ker. Diákszövetség az átvonuló katonák számára minden este előadást rendezett. Íme a meghívó: Hol töltsem el a ma estét? A „Bethánia Egy­letben" Főherczeg Sándor-utcza 23. II. 12. Mi lesz ott? Nemesen szórakoztató ingyenes összejövetel: Ének, zene. szavalat, humoros és lelkesítő előadás. Elő tilinkó. Elő grammofon. Belgrád bevétele, stb. Megtanuljuk ezt a dalt: Csatára fel, vitéz sereg stb. . . Az összejövetel csak fér­fiak számára lesz. Katonákat különös szeretettel foga­dunk. Ilyen összejövetel augusztus 6-tól minden este 72 8 órakor lesz. Előadás közben hűsítő. A háború és a Skót Misszió. A háborúval kap­csolatban előállott segítőakczióból a Skót Misszió is kiveszi a részét. Webster James ref. lelkész a háborúba menő katonák részére 25,000 szentírási részt és 50,000 vallásos iratot bocsájtott a katonalelkészek rendelkezé­sére kiosztás végett. A Nő-szövetség és a Napsugár­szövetség az állami segítőakczióra több, mint 200 K-t ad. Ezenkívül a tagok tehetségükhöz képest más úton is ki kívánják venni részüket a segítőmunkából. A Misz­szió nagytermében vasárnap este fél 7-kor tartani szo­kott istentiszteletek persely-pénzét állandóan a segítő­akczióra fordítja Webster J. T. lelkész. A misszió személy­zete a maga körében szintén megindította a gyűjtést a fenti czélra. A Prot. Patronázs-Egyesület elnöksége lelkes hangú felhívásban fordul az egyházakhoz és lelkészek­hez, s kéri őket, hogy a támogatás nélkül maradt gyer­mekeket, fogadják be családi hajlékukba, míg az egye­sület véglegesen el tudja helyezni őket. A Cserkész Őrszem-Sző véts ég, melynek kötelékébe tartoznak a mi református cserkészeink is, nagy segít­ségére volt az ezernyi helyről Budapestre mozgósított katonáknak. Önkéntes vezetői voltak kicsinek-nagynak, öregnek-fiatalnak. Szalmazsákokat tömtek a tábori katona­kórházak számára, mint e téren már szakértők. Cserké­szeink eme munkájának irányítója dr. Pajpp Gyula, a BRIE. cserkészeinek főparancsnoka. A Lorántffy Zsuzsanna-Egyesület vezetősége csil­lag-utczai penzióját a háború tartamára ápolónők ottho­nául készül felajánlani. GYÁSZROVAT. Kosztolányi Sándor, a barsi ev. egyházmegye fel­ügyelője, július 30-án, 83 éves korában Budapesten el­hunyt. A megboldogult 25 év óta volt az egyházmegye felügyelője.| .ló emléket hagyott maga után. Nemcsény­ben helyezték nyugovóra. Áldás emlékére ! PÁLYÁZAT. Pályázat. A budapesti ref. egyház skót polgári leányiskolájá­ban a jövő 1914/15. tanévre szeptember hó 1 -tői egy tanítónői állásra pályázat hirdettetik 1800 K kezdőfize­téssel. Pályázhatnak azok, a kik nyelv és történeti szak­csoportra nyertek képesítést és a kik protestánsok. — A pályázatban fel kell tüntetni, hogy a rajz, ének és

Next

/
Oldalképek
Tartalom